„Olyan nincs az Európai Unióban, amiről ő ne tudna” – így vezette fel a bizottsági elnök Bóka Jánost, a leendő uniós ügyekért felelős minisztert az Országgyűlés európai ügyek bizottságában tartott meghallgatásán, amire fél órával a kezdés előtt küldték ki a sajtómeghívót, és pont egy időbe tették Tuzson Bence leendő igazságügyi miniszter meghallgatásával. Talán nem számít spoilernek, ha már az elején eláruljuk:
Bóka kinevezését 6 igen, 1 tartózkodás és 1 ellenszavazat mellett támogatták a bizottság tagjai.
A tartózkodás Balassa Péter jobbikos képviselőtől érkezett, nemmel pedig Barkóczi Balázs, a Demokratikus Koalíció képviselője szavazott, a momentumos Fekete-Győr András nem volt jelen.
A felvezetés olyan szempontból természetesen nem meglepő, hogy Bóka államtitkárként az Igazságügyi Minisztériumon belül is az uniós ügyekkel foglakozott, és ő vesz részt az Európai Bizottsággal folytatott – többek között a felfüggesztett uniós pénzekről szóló – tárgyalásokon is. Ezen kívül ő Orbán Viktor serpája is az uniós csúcstalálkozókon – vagyis ő az, aki részt vehet az állam- és kormányfők találkozóin. Hogy ezt a tisztségét megtartja-e, az a meghallgatáson nem derült ki.
Az már viszont igen, hogy – mint ahogy az a hétfőn beadott törvénymódosító javaslatban is szerepel – Bóka különálló minisztériumot kap (hogy külön épületet is, az még kérdéses), kinevezése pedig semmilyen módon nem érinti Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter hatáskörét vagy pozícióját.
A tisztséget augusztus 1-jétől tölti be a politikus, aki jelenleg az Igazságügyi Minisztérium európai uniós ügyekért felelős államtitkára. Bóka János számára régóta nem ismeretlen terep Brüsszel: 2004 és 2009 között Szent-Iványi István SZDSZ-es EP-képviselő asszisztense volt az Európai Parlamentben, a 2009-es EP-választásokon pedig az SZDSZ színeiben indult.
Bóka saját bevezetőjében azzal indokolta az új Európai Uniós Ügyek Minisztériumának létrejöttét, hogy arra a magyar uniós elnökségi felkészülés és annak lebonyolítása miatt volt szükség. A 2024 második felében kezdődő magyar elnökség ugyanis „teljes figyelmet, miniszteri szintű jelenlétet és képviseletet igényel”. A minisztériumhoz tartozik majd az uniós koordináció és bizonyos európai uniós jogi szervezeti egységek együttes kezelése is.
Ez a minisztériumi struktúra a magyar elnökség utánkövetéséig biztosan fennmarad, utána meg kell vizsgálni, hogy továbbra is szükség van-e rá. Vagyis úgy tűnik, a miniszterelnök fejében nem feltétlenül állandó minisztériumról van szó.
Bóka hangsúlyozta, hogy Varga Judit az uniós érdekérvényesítés érdekében sikeres munkát végez, ezért lényegi eltérést nem tart indokoltnak. A minisztériumnak négy prioritása lesz:
- A sikeres magyar elnökség lebonyolítása, melynek programján már elkezdtek dolgozni, és nyár végén, ősz elején lesznek nyilvánosak az első részletek.
- Az uniós források szempontjából releváns eljárások hatékony menedzselése. Itt Bóka kiemelte, mindent megtesznek, hogy magyarok hozzájussanak a forrásokhoz.
- Sikeres magyar érdekérvényesítés, politikai és jogalkotási koordináció, valamint hatékony érdekképviselet.
- Az uniós jogi kötelezettségek végrehajtása az alaptörvény keretei között.
Bóka úgy látja, hogy a feladataival kapcsolatos politikai konszenzus egyszerre bonyolult és egyszerű. Utóbbi azért, mert a magyar kormány Európa-politikájának széleskörű a társadalmi támogatottsága, és pártokon felül áll. Ugyanakkor a nemzetközi és intézményi kontextusban miatt rendkívül bonyolult, mert ennek a nemzeti konszenzusnak a képviselete számos politikai konfliktust generál a tagállamok és az uniós intézmények tekintetében.
Azt tudom ígérni, hogy egy konfliktust sem fogok vállalni a konfliktus kedvéért, de mindazokat a konfliktusokat keményen és határozottan fel fogom vállalni, melyek a nemzeti érdekeink érvényesítéséhez szükségesek”
– tette hozzá Bóka, aki elfogadta a felkérést, hogy legyen tiszteletbeli tagja az uniós bizottságnak.
Képviselői kérdésekre válaszolva a pedagógusbérekről azt mondta, az mindenképpen rendezést igényel. Erre a kormány saját vállalásokat is tett, és végre is hajtja azokat, de ennél nagyobb arányú emelésre akkor lesz lehetőség, ha megérkeznek az ehhez szükséges uniós források.
Természetesen a még mindig felfüggesztett kohéziós pénzekről és a helyreállítási alapról esett a legtöbb szó. Erről Bóka azt mondta, meg tudja erősíteni, hogy valamennyi eljárásban minden szervezet keményen dolgozik, hogy a magyarok megkapják a nekik járó forrásokat.
„Az ehhez szükséges vállalások és mérföldkövek mindenki számára elolvashatók. A kormánynak jelenleg az a feladata, hogy ezeket végrehajtsa. Az, hogy az Európai Bizottság politikai megfontolásoknak megfelelően ezeket hogyan értékeli, illetve hogyan igyekszik ezeket kitágítani, mindenkinek a saját belátására bízom. Mint ahogy annak megítélését is, hogy ez a fajta hozzáállás mennyire járul hozzá ezeknek az eljárásoknak a hitelességéhez” – értékelte a tárgyalásokat.
Arról, hogy mikor jöhetnek a pénzek, Varga Judithoz hasonlóan egyelőre nem akart becslésekbe bocsátkozni, az ugyanis az Európai Bizottság döntésétől függ.
A magyar uniós elnökség prioritásai közé az unió bővítését sorolta, különös tekintettel a Nyugat-Balkánra. De szerepelni fognak az elnökség feladatai között a demográfiai kihívások és a kohéziós politika félévi felülvizsgálata is.
A tagállamokkal és a közösséggel való konfrontációt Bóka nem látja sötéten. Mint mondta, a politikai viták és nézeteltérések szorosan kapcsolódnak az EU értékközösségének a mindennapi létezéséhez. Számára inkább az lenne a furcsa, ha nem így lenne, mondta.