A leendő EU-ügyi miniszter azt ígérte, csak azokat a konfliktusokat vállalja fel, melyek a nemzeti érdekek szempontjából szükségesek

„Olyan nincs az Európai Unióban, amiről ő ne tudna” – így vezette fel a bizottsági elnök Bóka Jánost, a leendő uniós ügyekért felelős minisztert az Országgyűlés európai ügyek bizottságában tartott meghallgatásán, amire fél órával a kezdés előtt küldték ki a sajtómeghívót, és pont egy időbe tették Tuzson Bence leendő igazságügyi miniszter meghallgatásával. Talán nem számít spoilernek, ha már az elején eláruljuk:

Bóka kinevezését 6 igen, 1 tartózkodás és 1 ellenszavazat mellett támogatták a bizottság tagjai.

A tartózkodás Balassa Péter jobbikos képviselőtől érkezett, nemmel pedig Barkóczi Balázs, a Demokratikus Koalíció képviselője szavazott, a momentumos Fekete-Győr András nem volt jelen.

A felvezetés olyan szempontból természetesen nem meglepő, hogy Bóka államtitkárként az Igazságügyi Minisztériumon belül is az uniós ügyekkel foglakozott, és ő vesz részt az Európai Bizottsággal folytatott – többek között a felfüggesztett uniós pénzekről szóló – tárgyalásokon is. Ezen kívül ő Orbán Viktor serpája is az uniós csúcstalálkozókon – vagyis ő az, aki részt vehet az állam- és kormányfők találkozóin. Hogy ezt a tisztségét megtartja-e, az a meghallgatáson nem derült ki.

Az már viszont igen, hogy – mint ahogy az a hétfőn beadott törvénymódosító javaslatban is szerepel – Bóka különálló minisztériumot kap (hogy külön épületet is, az még kérdéses), kinevezése pedig semmilyen módon nem érinti Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter hatáskörét vagy pozícióját.

Bóka János lesz az európai uniós ügyekért felelős miniszter

A tisztséget augusztus 1-jétől tölti be a politikus, aki jelenleg az Igazságügyi Minisztérium európai uniós ügyekért felelős államtitkára. Bóka János számára régóta nem ismeretlen terep Brüsszel: 2004 és 2009 között Szent-Iványi István SZDSZ-es EP-képviselő asszisztense volt az Európai Parlamentben, a 2009-es EP-választásokon pedig az SZDSZ színeiben indult.

Bóka saját bevezetőjében azzal indokolta az új Európai Uniós Ügyek Minisztériumának létrejöttét, hogy arra a magyar uniós elnökségi felkészülés és annak lebonyolítása miatt volt szükség. A 2024 második felében kezdődő magyar elnökség ugyanis „teljes figyelmet, miniszteri szintű jelenlétet és képviseletet igényel”. A minisztériumhoz tartozik majd az uniós koordináció és bizonyos európai uniós jogi szervezeti egységek együttes kezelése is.

Ez a minisztériumi struktúra a magyar elnökség utánkövetéséig biztosan fennmarad, utána meg kell vizsgálni, hogy továbbra is szükség van-e rá. Vagyis úgy tűnik, a miniszterelnök fejében nem feltétlenül állandó minisztériumról van szó.

Bóka hangsúlyozta, hogy Varga Judit az uniós érdekérvényesítés érdekében sikeres munkát végez, ezért lényegi eltérést nem tart indokoltnak. A minisztériumnak négy prioritása lesz:

1. A sikeres magyar elnökség lebonyolítása, melynek programján már elkezdtek dolgozni, és nyár végén, ősz elején lesznek nyilvánosak az első részletek.
2. Az uniós források szempontjából releváns eljárások hatékony menedzselése. Itt Bóka kiemelte, mindent megtesznek, hogy magyarok hozzájussanak a forrásokhoz.
3. Sikeres magyar érdekérvényesítés, politikai és jogalkotási koordináció, valamint hatékony érdekképviselet.
4. Az uniós jogi kötelezettségek végrehajtása az alaptörvény keretei között.

Bóka úgy látja, hogy a feladataival kapcsolatos politikai konszenzus egyszerre bonyolult és egyszerű. Utóbbi azért, mert a magyar kormány Európa-politikájának széleskörű a társadalmi támogatottsága, és pártokon felül áll. Ugyanakkor a nemzetközi és intézményi kontextusban miatt rendkívül bonyolult, mert ennek a nemzeti konszenzusnak a képviselete számos politikai konfliktust generál a tagállamok és az uniós intézmények tekintetében.

Azt tudom ígérni, hogy egy konfliktust sem fogok vállalni a konfliktus kedvéért, de mindazokat a konfliktusokat keményen és határozottan fel fogom vállalni, melyek a nemzeti érdekeink érvényesítéséhez szükségesek”

– tette hozzá Bóka, aki elfogadta a felkérést, hogy legyen tiszteletbeli tagja az uniós bizottságnak.

Kriza Márton

Képviselői kérdésekre válaszolva a pedagógusbérekről azt mondta, az mindenképpen rendezést igényel. Erre a kormány saját vállalásokat is tett, és végre is hajtja azokat, de ennél nagyobb arányú emelésre akkor lesz lehetőség, ha megérkeznek az ehhez szükséges uniós források.

Természetesen a még mindig felfüggesztett kohéziós pénzekről és a helyreállítási alapról esett a legtöbb szó. Erről Bóka azt mondta, meg tudja erősíteni, hogy valamennyi eljárásban minden szervezet keményen dolgozik, hogy a magyarok megkapják a nekik járó forrásokat.

„Az ehhez szükséges vállalások és mérföldkövek mindenki számára elolvashatók. A kormánynak jelenleg az a feladata, hogy ezeket végrehajtsa. Az, hogy az Európai Bizottság politikai megfontolásoknak megfelelően ezeket hogyan értékeli, illetve hogyan igyekszik ezeket kitágítani, mindenkinek a saját belátására bízom. Mint ahogy annak megítélését is, hogy ez a fajta hozzáállás mennyire járul hozzá ezeknek az eljárásoknak a hitelességéhez” – értékelte a tárgyalásokat.

Arról, hogy mikor jöhetnek a pénzek, Varga Judithoz hasonlóan egyelőre nem akart becslésekbe bocsátkozni, az ugyanis az Európai Bizottság döntésétől függ.

A magyar uniós elnökség prioritásai közé az unió bővítését sorolta, különös tekintettel a Nyugat-Balkánra. De szerepelni fognak az elnökség feladatai között a demográfiai kihívások és a kohéziós politika félévi felülvizsgálata is.

A tagállamokkal és a közösséggel való konfrontációt Bóka nem látja sötéten. Mint mondta, a politikai viták és nézeteltérések szorosan kapcsolódnak az EU értékközösségének a mindennapi létezéséhez. Számára inkább az lenne a furcsa, ha nem így lenne, mondta.