A tanulmány kimutatta, hogy az „Európa-ellenes” populista jobboldal pártjai legalább számos EU-tagállamban (Ausztriában, Belgiumban, Csehországban, Franciaországban, Magyarországon, Olaszországban, Hollandiában, Lengyelországban) vezetik a népszerűségi listát, és az EU további kilenc országában a második vagy harmadik helyet foglalják el. Ez oda vezethet, hogy első alkalommal egy jobboldali keresztény többség is kialakulhat az Európai Parlamentben - ehhez az Európai Néppárt és szélsőjobb összefogása kellene.

Az eredmények azt mutatják, hogy a két fő politikai csoport – az Európai Néppárt (EPP) és a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D) – képviselete tovább csökken. Az EPP azonban továbbra is a legnagyobb tömb marad a következő parlamentben, megtartja a napirendet meghatározó hatalmát, és beleszól a bizottság következő elnökének megválasztásába. (A jelenlegi elnök, Ursula von der Leyen is a pártcsaládot képviseli.) Simon Hix és Kevin Cunningham társszerzők úgy vélik, hogy ennek az elmozdulásnak „ébresztőként” kell szolgálnia a politikai döntéshozók számára, tekintettel arra, hogy milyen veszélyt jelenthet az EU jelenlegi kötelezettségvállalásaira – beleértve Ukrajna támogatását és az európai zöld megállapodást is.

Közel száz fős szélsőjobbos frakció várható

A szélsőjobboldali hangok különösen hangsúlyosak lesznek a kulcsfontosságú alapító tagállamokban, köztük Olaszországban, ahol a Fratelli d'Italia várhatóan javítani fogja mandátumarányát és akár 27 képviselőt is az EP-be juttathat. Hasonló a helyzet Franciaországban, ahol Emmanuel Marcon liberális irányzata valószínűleg jelentős teret lesz kénytelen átengedni Marie Le Pen Nemzeti Gyűlésének - utóbbi összesen 25 EP-képviselői helyet szerezhet. Ausztriában, ahol a radikális jobboldali Szabadságpárt (FPÖ) megduplázza EP-képviselőinek számát 3-ról 6-ra, Németországban pedig a szélsőjobboldali Alternative für Deutschland (AfD) az előrejelzések szerint szintén csaknem megkétszerezi képviseletét, és így összesen 19 helyet tudhat magáénak az uniós törvényhozásban.

A vizsgálat készítői szerint ez a dinamika nemcsak jobbra tolja el a politikai diskurzust az EU-ban, megelőzve Donald Trump esetleges visszatérését a Fehér Házba idén, hanem valószínűleg befolyással is lesz a közelgő nemzeti választásokra is olyan tagállamokban mint Ausztria, Németország és Franciaország.

A szélsőjobboldali csoportosulás, az ID várhatóan több mint 30-cal több mandátumot szerez 2019-hez képest, így összesen 98 mandátummal a következő törvényhozás harmadik politikai ereje lesz.

Az Európai Parlamentben a bal-jobb egyensúly drámaian jobbra tolódik el. Az ECFR statisztikai modellezése azt sugallja, hogy a jelenlegi balközép koalíció – az S&D, a G/EFA és a Baloldal – szavazati aránya és képviselete jelentősen csökkenni fog, a képviselői helyek 33 százaléka tudhatják magukénak a jelenleg 36 százalék helyett. A jobbközép koalíció – az EPP, RE és ECR – valószínűleg elveszít néhány mandátumot, a jelenlegi 49 százalék helyett 48 százalékkal rendelkezik. A „populista jobboldali koalíció” azonban – amely a modellezés szerint az EPP-ből, az ECR-ből és az ID-ből állna – 43 százalékról 49 százalékra növeli a mandátumaik arányát.

A tanulmány kitér a Fidesz szerepére is. A magyar kormánypárt részéről a jelenlegi 12 helyett 14 mandátumra számítanak. Amennyiben úgy döntenek a fideszesek, hogy csatlakoznak a konzervatív ECR-frakcióhoz, akkor az ECR-nek és az ID-nek együttvéve több mandátum lehet, mint az Európai Néppártnak.

A szuperkoalíció alkonya

Hagyományosan az EP-t egyfajta szuperkoalíció irányítja, amely a Néppártból, a szociáldemokratákból és a liberálisokból áll. Ebben a parlamenti ciklusban ez a három párt a mandátumok 60 százalékát birtokolta, amely az előrejelzés szerint 54 százalékra csökken. Ez ugyan még mindig többséget jelent, azonban a legfontosabb, nagy többséget igénylő szavazások esetén már nem biztos, hogy elegendő.

Az előbbieket figyelembe véve a legsúlyosabb következmények a környezetvédelmi politikát érinthetik. A jelenlegi parlamentben a balközép koalíció (az S&D, az RE, a G/EFA és a Baloldal) általában nyertesen került ki a környezetpolitikai kérdésekben, azonban sokszor csak nagyon csekély többséggel. Az EP jobbra tolódásával valószínű, hogy 2024 júniusa után egy „klímapolitika elleni fellépés” koalíció dominál majd. Ez jelentősen aláásná az EU zöld megállapodásának keretét, valamint az EU, 2050-es kibocsátásmentességi céljával kapcsolatos közös politikák elfogadását és végrehajtását.

Sőt, az eredmények hatással lehetnek az EU jogállamiság-érvényesítésére irányuló erőfeszítéseire is. A jelenlegi parlamentben szűk többséggel támogatták az EU szankciókat, beleértve a költségvetési kifizetések visszatartását is, amikor a tagállamok visszaesőnek minősülnek – különösen Magyarország és Lengyelország esetében. De 2024 júniusa után valószínűleg nehezebb lesz a centrista és balközép EP-képviselőknek (az RE-ben, az S&D-ben, a G/EFA-ban, a Baloldalban és az EPP egyes részeiben) tartani ezt az irányvonalat.

Azzal is számolni kell, hogy a következő törvényhozásban képviseletet kapnak az oroszbarát erők is. A bulgáriai Újjászületés párt az előrejelzések szerint három mandátumot szerez az európai parlamenti választásokon, amivel első ízben bejuthat az Európai Parlamentbe, intézményi legitimációt nyerve a következő bolgár választások előtt.

Kampánytanácsok a szerzőktől

Simon Hix professzor, a társszerző és Stein Rokkan, a Firenzei Európai Egyetemi Intézet összehasonlító politikájának vezetője az új tanulmány kommentárjában az EU-párti erők figyelmét arra hívta fel, hogy mire kellene helyezniük a hangsúlyt a választók meggyőzése során:

Kampányaiknak okot kell adniuk a polgároknak az optimizmusra. Beszélniük kell a multilateralizmus előnyeiről. És világossá kell tenniük a demokráciával és a jogállamisággal kapcsolatos kulcsfontosságú kérdésekben, hogy ők, és nem a politikai peremen lévők a legalkalmasabbak az alapvető európai jogok védelmére.

Kevin Cunningham társszerző, közvélemény-kutató és politikai stratéga pedig így foglalta össze a véleményét: "Új tanulmányunk eredményei azt mutatják, hogy az Európai Parlament összetétele jelentősen jobbra tolódik az idei választásokon, és ez jelentős hatással lehet az Európai Bizottság és a Tanács azon képességére, hogy előmozdítsa a környezetvédelmi és külpolitikai kötelezettségvállalásokat. az európai zöld megállapodás következő szakasza."

Kérdőjelek a jobboldalon

Az nem egyértelmű, hogy a Fidesz valóban csatlakozni tud-e a Konzervatívok és Reformerek csoportjához. Információink szerint erről nincs jelenleg hivatalos tárgyalás, de a színfalak mögött azért kapcsolatban vannak a felek és egyeztetnek. Van is miről, az ECR álláspontja ugyanis sokban eltér a hivatalos magyar kormányzati véleménytől. Csak az elmúlt egy-két héten két olyan téma is előkerült, amelyben a Fidesz nem ugyanazt gondolja, mint lehetséges szövetségesei. Például a parlament Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottsága a gáz- és hidrogéncsomaggal kapcsolatos közelmúltbeli háromoldalú tárgyalások eredményéről szóló ideiglenes megállapodásról szavazott. Ezzel kapcsolatban az ECR képviselőcsoport közleményében jelezte: úgy vélik, hogy a csomag határozott rendelkezéseket tartalmaz, amelyek célja az unió energiabiztonságának növelése és az import diverzifikálása azáltal, hogy

lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy megtiltsák az Oroszországból és Fehéroroszországból származó földgázellátást.

Márpedig erről a magyar kormány hallani sem akar.

Egy másik közleményben pedig - amely egy, a parlamenti frakciók, így az ECR által is aláírt állásfoglalásról szól - az orosz-ukrán háború kapcsán kijelentik, hogy

Az Európai Tanácsnak határozott lépéseket kell tennie az Ukrajna számára szükséges fegyverek és lőszerek gyártásának, közös beszerzésének és szállításának növelése érdekében.

Az ECR és az ID frakciók közötti átjárhatóság hiányáról beszélt nemrégiben az Euronewsnak az ECR társelnöke, Nicola Procaccini, aki kategorikusan kizárta az együttműködést a szélsőjobbal.

Nincs lehetőség az összeolvadásra, hiszen a két frakciónak eltérő politikája van. Az általam elnökölt Európai Konzervatívok és Reformerek frakció gyökerei a konzervatív politikai hagyományokhoz nyúlnak vissza, a gyökerek ls a karakter is más, mint az Identitás és Demokrácia esetében

- jelentette ki. Ugyanakkor Marco Zanni, az ID frakcióvezetője nyitottságot mutatott a Fidesz csatlakozására.

Egy EU-ország kormányzó pártjáról van szó, ezért mi felkészülünk a velük való munkára abban a tudatban, hogy együtt jobban képviselhetnénk a követeléseinket

- fogalmazott Zanni.