Kínai rendőri tevékenység Európában – ezzel a címmel rendezett vitát az uniós törvényhozás, amelyen a soros EU-s elnökség nevében Mathieu Michel belga miniszterelnök-helyettes kijelentette, hogy érezhető a kínai befolyásszerzési törekvés ezen formája.

Kína nyomul, és néha sikeresen helyez ki rendőri erőket, a belügyminisztériumokat környékezik meg, de ennek elejét kell venni, be kell tiltani, ez egy hibrid fenyegetés, ezt nem tűrhetjük

– mondta Michel. Leszögezte, hogy „nem fog megremegni a kezünk, ha alkalmaznunk kell a rendelkezésre álló eszközöket”.

Az illegális kínai rendőrőrsök ügyét egy civil szervezet, a Safeguard Defenders tárta fel 2022-ben. Vizsgálatuk szerint Kína világszerte, 53 országban körülbelül 120 illegális rendőrkapitányságot működtet, ebből mintegy ötvenet az EU területén, több mint 10 uniós tagállamban. Ezt követően a tagállamok egyenként tettek lépéseket ezeknek a „hivataloknak” a felszámolására. Amikor a botrány kirobbant, Olaszországban közös kínai–olasz rendőrpárosok is járőröztek – ezt az olasz kormány azonnal megszüntette. Jelenleg az EU területén csak Horvátországban van hasonló gyakorlat a nyári szezonban az üdülőterületeken, illetve a magyar belügyminiszter is megegyezett már erről kínai kollégájával. Európában, de az EU-n kívül Szerbiában és Svájcban létezik ez a fajta rendőri együttműködés. A vizsgálatok szerint nemcsak ügyintézéshez nyújtottak segítséget ezek a rendőrök, hanem kínai másként gondolkodókat zaklattak, és próbáltak meg visszakényszeríteni Kínába, volt olyan eset, hogy ez sikerült is.

Margaritisz Szhínász, az Európai Bizottság alelnöke határozottan kijelentette:

Elfogadhatatlan ez a gyakorlat, súlyos emberi jogi jogsértés és a jogállamiság megsértése is.

Szhínász emlékeztetett arra, hogy már 2019-ben felhozta ezt a témát bilaterális találkozókon a kínai félnek az Európai Bizottság, de azóta sokkal rosszabb lett a helyzet.

A jogállamiság és a biztonság garantálása Európában az európai szervek feladata, és ezt nem engedhetjük ki a kezünkből. A legkeményebben és a legszigorúbban elítélem a befolyásszerzés minden módját, akár gyűlöletkeltéssel, akár dezinformációval történjen

– mondta az alelnök, aki úgy fogalmazott, hogy „a demokrácia megvédéséhez nem kell használnunk más ország pajzsait és gumibotjait”.

Tonino Picula horvát szociáldemokrata képviselő azt mondta, hogy „a kínai rendőrség jelenléte jól mutatja az agresszív külpolitikát, és hogy Kína egyre represszívebb saját állampolgáraikkal szemben is”. A képviselő figyelmeztette a tagállamokat, hogy nem mondhatnak le az európai alapértékekről akkor sem, amikor Kínával kereskednek.

A momentumos Cseh Katalin arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar kormány folyamatosan a szuverenitásról beszél, miközben „egy totalitárius diktatúra rendőreit hívják az országba”

Ha ez nem külföldi befolyásolás, akkor minek lehet nevezni?

– tette fel a kérdést. Reinhard Bütikofer német zöldpárti képviselő szerint vissza kell utasítani, hogy Kína rendőrséget működtessen egy olyan területen, „amit mi a szabadság térségének hívunk”. Bütikofer álláspontja szerint érvényteleníteni kell ezeket a szerződéseket, és a kínai rendőrök által Európában elfogott disszidensek ügyét fel kell karolnia az EU-nak.

Az olasz Anna Bonfrisco, aki Matteo Salvini pártját képviseli az EP szélsőjobboldali frakciójában, rendkívül felháborodottan kommentálta az eseményeket.

A kínai kommunista párt kémtevékenységet folytat Európában, az emberi jogokat folyamatosan megsértik, meg akarják szüntetni a szólás, a döntés és a gondolkodás szabadságát

– mondta Bonfrisco képviselő, aki leszögezte: a korrupt kínai rendszert ki kell szorítani a tagállamok területéről.