PULSE Projekt
A PULSE Projekt határokon átívelő újságírói együttműködés, amelynek keretében a HVG és az EUrologus csapata 12 másik európai szerkesztőséggel közösen dolgozik elemző és tényfeltáró cikkeken. A projekt az Európai Bizottság támogatásával jött létre.
A Duna két partját tíz ország 2800 kilométerén 133 híd köti össze. Románia és Bulgária között ebből mindössze két híd vezetett át eddig, noha a két ország 406 kilométernyi Duna-menti közös határa van. A legelső román-bolgár Duna-híd, a Barátság-híd 70 éve épült. Ezt előbb a román oldalon újították fel, majd idén a bolgárok is megkezdték a renoválását. A két ország azonban érhető okokból ennél jobb és több összeköttetést szeretne egymás között, ezért 2024-ben a hídépítési láz magasabb szintre lépett náluk is az Európai Unió, Connecting Europe Facility (CEF) finanszírozásának köszönhetően. Románia az 7 millió eurónyi CEF támogatásra alapozva, pályázatot írt ki a két országot összekötő harmadik híd megtervezésére.
A CEF az Európai Zöld Megállapodás (European Green Deal) egyik finanszírozási ága, mely a fenntarthatósághoz hozzájáruló infrastrukturális fejlesztések, közlekedési és digitális befektetések kivitelezésében támogatja a tagállamokat.
De miért éppen ide?
A Bulgária és Románia között elsőként épített átkelő ugyanazt a két várost, Giurgiut és Ruszét köti össze, ahová a tervezett legújabb konstrukció is épül, de a pontos lokáció kijelölése még hátra van. Nem is csoda, hiszen a projektet vezető cég kiválasztása, a szerződés aláírása és az egyéb dokumentációk nyélbeütése jelenleg még csak korai előkészítő szakaszban van, ahogyan azt a kormányzati lelkesedés nyomán a tényeknek utánajáró román HotNews híroldal tisztázta. A legoptimistább szcenárió szerint 2027-re jut odáig a projekt, hogy Románia megkezdje a kivitelezést, míg a bolgárok saját térfelükön dönthetik el, hogyan kötik be úthálózatukba a Giurgiu – Rusze 2 hidat. Ebben további nehezítő tényezővé válhat, hogy Bulgária kizárólag az Európai Bizottságon keresztül jelezheti problémáit és észrevételeit a Románia által vezetett építési folyamatokról a HotNews beszámolója szerint.
A fenti menetrend természetesen nem azt jelenti, hogy a közeljövőben kész konstrukció lesz a tervekből, hiszen egy átlagos hídépítési munkálat a koncepció elkészítésétől a megvalósításig és az átadásig legalább tíz évet vesz igénybe. Ezt támasztja alá a Vidin–Calafat híd és a Brăilai Duna-híd építési munkálatainak alakulása is. A Vidin–Calafat vegyes, közúti-vasúti kábelhíd terveit már a 2000 elején elkezdték pedzegetni. Az első megvalósíthatósági tanulmányokat 2003-ban prezentálták a bolgárok. A hidat azonban csak tíz évvel később, majdnem egészében Európai Uniós forrásokból megvalósítva 2013-ban adták végül át.
A másik konstrukció a Brăilai függőhíd, amely a Duna-deltánál szolgálta volna a forgalmat 2023 nyara óta. A 523,9 millió eurós beruházást 85 százalékban uniós forrásból finanszírozta a román kormány, mégsem volt zökkenőmentes a kivitelezés. Európa harmadik lehosszabb hídjának terveit a 2000-es években kezdték el kidolgozni. Ezután évekkel később, csak 2015-2017 között aktualizálták és 2018-ban írták alá a megépüléséhez szükséges megbízási szerződést. 2023 júniusára sem a híd, sem a hozzákapcsolódó forgalmat kiszolgáló úthálózat nem épült meg teljesen. Ráadásul sajtóbeszámolók szerint 2023 őszére kezdett szó szerint szétesni a 1974,3 méter hosszú dunai átkelő. A történtek ismeretében a beruházás sem a ráfordított idő, sem a befektetés- és a közlekedés-biztonsági szempontok alapján nem tekinthető Románia építészeti sikertörténetének.
Kihívásokkal teli közös munka
A fentiek ismeretében a román-bolgár közös munka a harmadik Duna-híd kapcsán előreláthatón nem lesz idilli a két ország között, annak ellenére sem, hogy mindkettőjük érdeke, hogy az újabb fizikai összeköttetés mielőbb valósággá váljon. A bolgárok nem tartották teljesen logikusnak, hogy a Romániával közös, többszáz kilométernyi Duna-szakaszon éppen ott épüljön híd, ahol már korábban is állt egy. Bulgáriának elemibb érdeke lett volna az ország északi, infrastrukturálisan leginkább elmaradott régióját becsatornázni Románia felé. A háborús krízis eshetőségét is áttekintette a két ország, és a Giurgiu – Rusze 2 megépítése katonai stratégiai szempontból sem logikus döntés egy esetleges orosz támadás esetén.
Románia azonban azzal érvelt hogy a Giurgiu és Rusze a két legfejlettebb település Románia és Bulgária Dunával elválasztott országhatárán, illetve a román főváros, Bukarest is rövid távon elérhető innen. Az egyre növekvő forgalom pedig megköveteli, hogy a már meglévő egysávos és egyre romló állapotú, korábban épült híd funkcióit kiegészítse a kettes számú átkelő. Egyébként a bolgárok számára sem lesz teljesen hátrányos a helyszínválasztás, ugyanis Rusze és Veliko Tarnovo között terveznek autópályát építeni a transzeurópai IX-es folyosó részeként. Ez az EU kezdeményezése, amellyel a tagállamok közlekedési, infrastrukturális összeköttetéseit, ezáltal gazdasági potenciáljuk maximális kihasználását is szeretnék elősegíteni.
Magyarország jól áll Duna-hidakkal
Idén nem csak Magyarország déli szomszédja jelentette be, hogy munkálkodnak Európa második legnagyobb folyója felett: júniusban adták át Magyarország 20., Paksot és Kalocsát összekötő hídját, amit Tomori Pálról neveztek el, ennek megépítése 92 milliárd forintba (kb. 240 millió euróba) került.
A történelmi jelentőségű hídépítést követően nem állt meg a magyar kormány, már az átadón bejelentették, hogy Mohácson az előbbi összeget jelentősen felülmúló, 390 milliárd forintos ráfordítással 2031-ig bezárólag bővítik Magyarország dunai átkelőinek számát. Magyarországon jelenleg 20 darab Duna-híd van, közülük nyolc Budapesten segíti a közlekedést a folyó felett.
Összehasonlításképpen, Ausztriában 30 fontosabb Duna-híd van üzemben míg a Duna-forrásától Passauig tartó németországi Duna-szakaszon közel 60.
Ez a cikk az európai PULSE projekt keretében készült Victor Cozmei (HotNews, Románia), Lily Granicka (Mediapool, Bulgária) és Kuglics Sarolta (EUrologus/HVG, Magyarország) közreműködésével.
