A csúcstalálkozóra érkező vezetők közül sokan azzal kezdték mondandójukat, hogy üdvözlik a szerda este elfogadott 19. szankciós csomagot. Ez végül úgy történhetett meg, hogy Szlovákia elállt a vétójától, miután Robert Fico miniszterelnök garanciát kapott az energiaárak csökkentésére és az autóipar további támogatására. Ehhez a német kancellár támogatását is megszerezte.
Az is egyöntetű elismerést kapott, hogy az Egyesült Államok elnöke is szankciókat jelentett be Oroszországgal szemben, talán ennek is köszönhető, hogy a tervezett, majd bizonytalan időre elhalasztott budapesti békecsúcs a vezetők körében nem került szóba.
A Donald Trump elnök kezdeményezései által keltett nagy várakozások ellenére egyértelmű, hogy ma sajnos ezek a kezdeményezések nem egyeznek Putyin elnök jóindulatával. Oroszország fokozza a légicsapásokat, fokozza a civilek, a civil létesítmények elleni csapásokat, ami azt jelenti, hogy továbbra is támogatnunk kell Ukrajna küzdelmét az igazságos és tartós békéért
– jelentette ki António Costa, az Európai Tanács elnöke, aki Volodimir Zelenszkijjel az oldalán érkezett a csúcstalálkozóra.
A tűzszünet természetesen lehetséges. És azt hiszem, mindannyiunknak szüksége van tűzszünetre. De nagyobb nyomást kell gyakorolnunk Oroszországra a tűzszünet érdekében
– fogalmazott Zelenszkij, aki szintén köszöntötte az amerikai szankciókat. Hozzátette: hasonló előrelépést vár a Tomahawk rakétákkal kapcsolatban. „Ezért gondolom, hogy a nagy hatótávolságúakkal kapcsolatban a jövőben is ugyanilyen döntést fogunk hozni, de ez az amerikai oldaltól függ” – emelte ki az ukrán elnök.
Egy lényeges téma lesz a befagyasztott orosz banki vagyon felhasználása, amire vonatkozóan körvonalazódik már egy terv. Ennek értelmében az EU 140 milliárd euró értékben kötvényt bocsátana ki, ezt kínálnák fel Ukrajnának, az ukránoknak pedig az orosz jóvátételből kell majd visszafizetni ezt az összeget. Az első akadály Belgium ellenállásának leküzdése, a pénzt ugyanis egy belga pénzintézet kezeli. A csúcstalálkozó előtt Bart De Wever belga miniszterelnök ismertette feltételeit, amelyek teljesülése esetén „továbbléphetünk”.
Belgium feltétele a kockázat teljes közös viselése, garanciák arra, hogy ha a pénzt vissza kell fizetni, minden tagállam hozzájáruljon ehhez, illetve „minden olyan ország, amelynek [orosz] lefoglalt eszközei vannak”, azokat ugyanígy vonják be ebbe a műveletbe, mert „óriási mennyiségű orosz pénz van más országokban is, amelyek eddig hallgattak erről”.
Ehhez képest Luc Frieden luxemburgi miniszterelnök áldását adta a Bizottság által Ukrajnának nyújtott 140 milliárd eurós hitelre, természetesen akkor, ha ezek jogilag megalapozottak. Egyébként Luxemburg is azon országok közé tartozik, amely rendelkezik a befagyasztott orosz vagyon egy részével.
Friedrich Merz német kancellár a versenyképesség javítását nevezte a legfontosabb témának, és bírálta az Európai Parlamentet, amiért elutasították a vállalkozások bürokráciájának csökkentésére irányuló, mérföldkőnek számító javaslatot. Szerinte ez egy végzetes hiba, amelyet „korrigálni kell”.
Orbán Viktor délután öt óra körül érkezik a csúcstalálkozóra. Az Ukrajnáról szóló részt akkorra már lezárják, a magyar álláspontot Robert Fico fogja ismertetni, úgy tudjuk, kapott erre vonatkozó leírt szöveget is. A magyar kormány nélkül, 26-os körben fogadják majd el az Ukrajnára vonatkozó tanácsi következtetéskert, ahogy ebben az évben már négy alkalommal megtörtént.
