Egész héten dühös posztokban vezette fel Hankó Balázs, hogy csütörtökön valami olyasmi készül Brüsszelben, amit ő nem fog hagyni.
A dán elnökség ugyanis arra kérte a minisztereket, hogy „hagyják jóvá az oktatás és képzés terén az európai oktatási térség létrehozása érdekében folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszerének második ciklusáról (2026–2030) szóló” állásfoglalást. Ebben azonban két, Magyarország számára elfogadhatatlan kitétel is szerepelt.
Az egyik, hogy a tagállamok vállalják, hogy hallgatóik 23 százaléka fog Erasmus-ösztöndíjra menni, a másik pedig, hogy 350 ezer EU-n kívüli diáknak is lehetővé teszik a diákcsere programban való részvételt. A magyar kormány azon az állásponton volt, hogy mivel a modellváltott magyar egyetemek számára nem elérhető az Erasmus+, ezért ilyen kötelezettséget sem hajlandóak vállalni, azt pedig végképp nem akarják elfogadni, hogy míg a magyar diákok nem vehetnek részt a programban, de harmadik országokból érkező hallgatók igen. Hozzá kell tenni, hogy a következő hétéves költségvetésben az Erasmusra lényegesen több pénz jut majd, ezért is válik lehetővé a program kibővítése.
Hankó Balázs már korábban jelezte tehát, hogy ezt az állásfoglalást vétózni fogja, ebben megerősítést kért Bóka János EU-ügyi minisztertől, akit telefonon hívott fel szerdán Strassbourgból, majd ebből a beszélgetésből egy 5 perces videót is készített a közösségi oldalára. Ahogy sejteni lehet, Bóka János egyetértett a vétóval, előtte azonban Hankó megkérdezte, hogy jó volt-e a kormányülés, mire Bóka úgy felelt, hogy „érdekes” volt, mert Trump elnök békekezdeményezéséről volt szó.
Majd az Erasmusra és az oktatási miniszterek tanácsára kanyarodva hangzott el a következő párbeszéd:
Hankó: Fel tudom húzni ezen magam, te mindig olyan nyugodt vagy, hogy látod ezt a kérdést?
Bóka: Az a helyzet, hogy ez az az ügy, amivel kapcsolatban én is el szoktam veszíteni a béketűrésemet.
Végül a miniszterek megegyeztek, hogy csak a vétó a járható út, ezután időjárásról beszélgetve (mindenhol esik) zárták a tárcaközi értekezletet.
Az uniós tagállamok 2022. december 15-én döntöttek az uniós források védelmét szolgáló jogállamisági eljárás keretében több, Magyarországot érintő szankcióról. Ezt megelőzően a magyar kormány tett néhány lépést a korrupcióellenes fellépés erősítése érdekében, ez azonban korántsem volt elegendő. Így a tagállamok a közérdekű vagyonkezelő alapítványokra vonatkozóan azt közölték, hogy
A korrekciós intézkedés ezen alkalmatlanságának fényében továbbra is súlyos kockázat áll fenn az uniós költségvetés tekintetében, amelyet a leginkább úgy lehet kezelni, ha megtiltjuk új jogi kötelezettségek vállalását bármely ilyen közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyal
Kifejezetten az Erasmusra és a kutatásfejlesztést támogató Horizon Europe programokra vonatkozóan ezt követően a kormány – Navracsics Tibort megbízva – egyeztetéseket kezdett. Ezek azonban egyre ritkábbá váltak, végül azonban a parlament elfogadott egy salátatörvényt a problémák orvoslására, ám ez csak akkor lépett volna hatályba, ha a tagállamok eltörlik a tilalmat. A jogszabálycsomag értékelése során az Európai Bizottság megállapította, hogy azok
nem kezelik megfelelően a közérdekű vagyonkezelő alapítványok vezetőtestületeit érintő összeférhetetlenségi aggályokat. Ennek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a közérdekű vagyonkezelő alapítványokra és az általuk fenntartott jogi személyekre vonatkozó intézkedésnek hatályban kell maradnia.
Ezt követően Magyarország nem állt elő újabb jogszabállyal, hat magyar modellváltott egyetem azonban beperelte a döntés miatt az Európai Unió Tanácsát, ebben az ügyben már megtartották a tárgyalást, ítélet jövőre várható.
Visszatérve az oktatási miniszterek ülésére: Hankó miniszter úgy kezdte mondandóját, hogy
Én lennék legboldogabb, ha nem kellene hozzászólnom, de ezt erkölcsi és nemzetem iránti elkötelezettségből sem tehetem meg.
A kulturális és innovációs miniszter szerint mindez politikai szankció Magyarországgal szemben, a Bizottság jogtalanul zár ki a lehetőségekből 217 ezer diákot és közel 20 ezer oktatót. Felrótta, hogy bár a magyar parlament elfogadta a Bizottság által javasolt módosításokat, újabb feltételeket határoztak meg. (Ezt korábban az Európai Bizottság többször cáfolta.) Azt is elpanaszolta kollégáinak Hankó Balázs, hogy az Európai Bizottság már időpontot sem ad nekik az egyeztetésre, sőt, egyszer úgy rázták le őket, hogy „a bíróságon találkozunk”.
Hankó Balázs négy nappal ezelőtt még ezt írta:
Nagy csatára számítok jövő csütörtökön Brüsszelben! Kiállunk a magyar egyetemistákért!
Ehhez képest senki sem szállt vitába vele, a három hozzászóló közül kettő, a svéd és a finn kormány képviselője – sajnálta, hogy nem sikerült az állásfoglalást elfogadni. Az ülést levezető dán elnökség nevében Mattias Tesfaye miniszter bejelentette, hogy
a tanács tudomásul vette a dolgok aktuális állásáról szóló jelentést.
Ez azt jelenti, hogy a magyar kormány által is kifogásolt részekkel együtt egy elnökségi dokumentumban rögzítették mindazt, amit állásfoglalás formájában a Hankó-vétó miatt nem sikerült elfogadni. A teljesség kedvéért meg kell jegyezni, hogy formális szavazás nem volt, mivel az egyhangúságot a magyar álláspont kizárta, az elnökség nem is tette fel szavazásra a kérdést.
Számos intézkedést kell meghozniuk a magyar hatóságoknak, és elvárjuk tőlük, hogy ezeket a szerződésekben vállalt kötelezettségek és rendelkezések figyelembevételével hozzák meg – tette egyértelművé nem sokkal később egy sajtótájékoztatón az Európai Bizottság álláspontját Roxana Minzatu ügyvezető alelnök. Nem kizárt, és erre utalt Minzatu is, hogy a téma előkerül a következő elnökségeknél, például a következő, ciprusinál is, de valójában most semmi sem sürgette ennek az állásfoglalásnak az elfogadását. Azonban a magyar álláspont rávilágít arra is, hogy az Orbán-kormány nem tervezi az Erasmus-ügy megoldását, mivel ezzel a blokkolással azt nem vállalta Magyarország, hogy 2026 és 2030 között teljesíteni tudja a célszámokat, vagyis ebben az évtizedben lehetővé teszi, hogy valamennyi magyar hallgató és oktató élni tudjon az Erasmus+ és a Horizon Europe adta lehetőségekkel.
Az ülés után Hankó Balázs újabb Facebook-posztot közölt, amelyben leírta, hogy
Ma Brüsszelben világossá tettem, hogy amíg a magyar egyetemisták nem kapják vissza jogos jussukat az Erasmust, addig nincs új uniós oktatási stratégia. Magyarország vétója tehát, megállította a következő négy évre tervezett felsőoktatási csomagot.
Mindez azért különös – amire Hankó Balázs is előszeretettel hivatkozik – mert az oktatás tagállami hatáskör, ennek megváltoztatásához az Alapszerződéseket kellene módosítani, ahhoz meg a tagállamok egyhangú akarta szükséges. Éppen ezért szorosan vett „uniós oktatási stratégiáról” sem lehet beszélni, vannak különböző programok, mint jelen esetben az európai oktatási térség megvalósítása, amelyről azonban már évekkel ezelőtt döntés született, az ehhez kapcsolódó pénzügyi intézkedések a 2021-2027-es költségvetési időszak részét képezi. Az állásfoglalás megvétózásával egy olyan nyilatkozattal lett szegényebb a világ (egyelőre), amelyben a tagállamok tulajdonképpen deklarálják céljaikat és elismerik egymás eredményeit. Ennek hiányában valamennyi tagállam ugyanúgy folytathatja az oktatással kapcsolatos tevékenységét.
Hankó Balázs azt is írja, hogy az Erasmus szabályozása kapcsán „sikeres ellenállást” szervezett és nem engedte, hogy „Brüsszel elvegye a pénzügyi döntéseket”. Ahogy korábban utaltunk rá, az Erasmus jövőjével kapcsolatos pénzügyi döntések a hétéves költségvetés része, amelyet részleteiben még el sem kezdtek tárgyalni a tagállamok.
Egy másik posztban a vita kapcsán azt mondta, hogy az Európai Bizottság képviselője, vagyis Roxana Minzatu biztos csak “hebegett-habogott”.
