Az európai válaszadók 74%-a szerint mindent összevetve országuk profitált az EU-tagságból. 59%-uk optimista az EU jövőjét illetően, utóbbi az adat Magyarországon 57 százalék. Arra a kérdésre, hogy az ország jobban tudja-e kezelni a jövőt az EU tagjaként, a magyarországi támogatók aránya EU-átlag körüli (68 százalék), viszont a kételkedők aránya az átlag fölött van kicsivel (28 százalék) – áll a felmérésben. Többen lettek Magyarországon azok, akiknek kedvező képe van az EU-ról, de azok is, akik szerint az EU rossz: előbbi 42, utóbbi 16 százalék és sokan maradtak semleges állásponton.
A válaszadók 67%-a egyetért azzal, hogy az Európai Unió a stabilitás helye egy zavaros világban. 83%-uk egyetért azzal, hogy az EU-nak meg kell erősítenie gazdasági függetlenségét, és diverzifikálnia kell a kereskedelmi kapcsolatait a világ minden táján működő országokkal. Tízből közel nyolcan (79%) támogatják a tagállamok közötti közös védelmi és biztonságpolitikát – ez a második legmagasabb eredmény 2004 óta.
Oroszország ukrajnai inváziója továbbra is az EU előtt álló legfontosabb kérdés (26%), ezt követi a bevándorlás (20%), a nemzetközi helyzet (19%), valamint a biztonság és védelem (18%) – mondják az uniós polgárok. A magyar adatok hasonlóak: az orosz invázió kapta a legtöbb szavazatot (26 százalék), bevándorlás (22 százalék), és a gazdaság (18 százalék) előtt.
A magyarok 41 százaléka bízik, 55 százaléka nem bízik a kormányban, de az uniós polgárok átlagban sokkal pesszimistábbak: 33 és 63 a két szám. Viszont 57 százaléknyi magyar bízik az EU-ban, ez a legmagasabb, 9 százalékos emelkedés az idén tavaszi méréshez képest és jóval meghaladja az európai értéket (48 százalék).
Az európai válaszadók 77%-a egyetért azzal, hogy Oroszország ukrajnai inváziója veszélyt jelent az EU biztonságára, de a magyaroknak csak az 65 százaléka gondolja ugyanezt. Az ukránoknak nyújtott katonai és pénzügyi támogatással az európaiak 77 százaléka ért egyet, a magyaroknak csak 66 százaléka. És míg az uniós polgárok 21 százaléka ellenzi ezt, a magyar adat 33 százalék.
A további mérési eredmények közül érdekes, hogy a magyar lakosság 89%-a hallott az Európai Parlament létezéséről, ami az EU egyik legmagasabb értéke. Ez arra utal, hogy a magyarok kiemelten jól informáltak az uniós intézmények létezéséről, még akkor is, ha azok működéséről kevésbé érzik magukat tájékozottnak.
A magyarok 61%-a bízik az Európai Központi Bankban. Ez a bizalmi szint magasabb a legtöbb nagy nyugat-európai államénál, és a pozitív értéket adó országok élmezőnyéhez tartozik.
A magyar közvélemény az EU pénzügyi irányító intézményét tehát szokatlanul kedvezően ítéli meg.
A magyar válaszadók 61%-a szerint az EU „a polgárok számára fontos dolgokra költi a pénzt”. Ez az arány messze meghaladja az EU27 átlagát, és csak néhány országban (például Dánia, Írország, Hollandia) magasabb. Ez a pozitív megítélés különösen szembetűnő annak fényében, hogy a magyar lakosság az EU-tagság előnyeit más kérdésekben gyakran kevésbé látja, arról nem is beszélve, hogy az uniós források jelentős része jelenleg elérhetetlen Magyarország számára.
A magyarok 80%-a bízik a regionális vagy helyi hatóságokban. Ez az EU-ban a legmagasabb értékek között szerepel. A helyi kormányzati szint tehát kiugróan pozitív megítélésű Magyarországon, még azokban az országokban is ritka ekkora bizalom, ahol általánosságban erősebb az intézmények támogatottsága.
Magyarországon a lakosság jelentős része kedvezőtlennek látja az ország munkaerőpiaci helyzetét. Más országokhoz képest alacsony a „jó” értékek aránya, és a magyarok nagyobb része ítéli rossznak a helyzetet, mint az EU-átlag. Ez arra utal, hogy 2025 őszén a magyarok az egyik legpesszimistábbak a munkaerőpiacot illetően.
Miközben az EU-intézmények ismertsége magas, a magyarok mindössze 47%-a érzi magát „jól informáltnak” az európai ügyekben. Ez az egyik legalacsonyabb érték az EU-ban, és jóval az olyan országok mögött marad, mint Dánia, Írország vagy Finnország. A lakosság több mint fele kifejezetten úgy érzi, hogy nincs elegendő információja az EU működéséről.
