A lengyel miniszterelnök, Donald Tusk megérkezésekor hangsúlyozta: a jelenlegi helyzetben nemcsak az EU-n belüli összetartásra van szükség, hanem a tágabb nyugati közösség együttműködésére is.
Egységre van szükség – nemcsak az EU-tagállamok között, hanem Kanadával, Izlanddal és az Egyesült Királysággal együtt –, hogy elkerüljük azokat a nagyon furcsa nemzetközi problémákat, amelyekkel ma szembesülünk
– fogalmazott Tusk. A lengyel kormányfő bírálta az erőpolitikát, és óvatosságra intett a dominanciára épülő megközelítésekkel szemben.
Mi nem azért építjük az EU-t, hogy kényszerítő eszköz legyen, hanem hogy ne az erő legyen a politika lényege. Tiszteltük és elfogadtuk az amerikai vezető szerepet, de ma a politikában bizalomra és kölcsönös tiszteletre van szükség, nem dominanciára
– tette hozzá. A csúcs egyik érzékeny témája a közel-keleti helyzet és Donald Trump kezdeményezése, az úgynevezett béketanács volt, amelynek Orbán Viktor is az alapítója. Kiriákosz Micótákisz, Görögország miniszterelnöke kompromisszumos megoldást sürgetett.
Ésszerű kompromisszum lenne, ha a meghívott országok csak a gázai békefolyamat következő szakaszának felügyeletében vennének részt
– mondta a görög kormányfő. Micótákisz elismerte, hogy Trump kijelentései az elmúlt hetekben komoly feszültségeket okoztak az euroatlanti kapcsolatokban, ugyanakkor enyhülést látott a közelmúltban.
A tegnapi, davosi nyilatkozatai legalább Grönland kérdésében a feszültségek csökkenésének irányába mutatnak
– jegyezte meg. Az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Kaja Kallas szerint az idei év eddigi tanulsága egyértelmű.
Az idei év kulcsszava a kiszámíthatatlanság, és pontosan ezt éljük át
– mondta Kallas. Hangsúlyozta: az európai figyelmet nem szabad elterelni a valódi problémáról, az ukrajnai háborúról.
Nem láttunk semmilyen engedményt az orosz fél részéről. Az, ha a szövetségesek egymással vitatkoznak, csak az ellenfeleknek kedvez
– fogalmazott, hozzátéve: „Nem vagyunk hajlandók kidobni 80 évnyi jól működő transzatlanti kapcsolatot.”
Emmanuel Macron francia elnök elégedetten értékelte, hogy az uniós egység az elmúlt napokban segített lehűteni a feszültségeket, különösen Dánia ügyében.
A hét elején még eszkalációt láttunk, inváziós és vámfenyegetésekkel, most viszont egy sokkal elfogadhatóbb helyzetbe jutottunk, miközben továbbra is éberek maradunk
– mondta Macron. Szerinte a tanulság egyértelmű: „Amikor Európa egységesen reagál, és használja az eszközeit, képes kivívni a tiszteletet.”
Friedrich Merz német kancellár szintén a transzatlanti kapcsolatok megőrzésének fontosságát emelte ki.
Rendkívül fontosnak tartom a NATO megőrzését. Ez a szövetség nem hagyható egyszerűen magára
– jelentette ki. Merz szerint az EU előtt álló feladat világos: a védelem és a versenyképesség megerősítése. „A védelmi képesség és a versenyképesség ugyanannak az érmének a két oldala. Ezen dolgozunk.” Mette Frederiksen dán miniszterelnök kijelentette, hogy Dánia és Grönland nyitott az együttműködésre az Egyesült Államokkal az 1951-es védelmi megállapodásuk továbbfejlesztése érdekében, amely lehetővé tette az amerikaiak számára, hogy katonai bázisokat hozzanak létre Grönlandon.
„Ha ezt a megállapodást ki lehet bővíteni, az biztosan nem olyasmi, amit a dán vagy a grönlandi oldalról elutasítanánk” – mondta Frederiksen. Micheál Martin ír miniszterelnök szerint pedig legfőbb ideje, hogy a vezetők Ukrajnára összpontosítsanak, ahol „kétségbeejtő a helyzet”.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően.
