Ukrajna lakossága továbbra is súlyos humanitárius következményekkel szembesül. Az orosz támadások következtében polgári infrastruktúrák pusztulnak el, emberek maradnak fűtés és víz nélkül. Mindezek ellenére béketárgyalások zajlanak, amelyek kimenetele alapvetően meghatározza majd Európa biztonságát – erről is beszélt az Európai Parlamentben Mark Rutte, akit a Biztonsági és Védelmi, illetve a Külügyi Bizottság együttes ülésén hallgattak meg.
A NATO-főtitkár kiemelte: az Egyesült Államok, Kanada és az Európai Unió már megállapodott robusztus védelmi garanciák kiépítéséről, miközben folynak az egyeztetések Ukrajna újjáépítéséről is. Az amerikai katonai felszerelések továbbra is kulcsszerepet játszanak, amelyek a szövetségesek finanszírozásában érkeznek Ukrajnába. Rutte szerint, bár az európai szállítások rendkívül fontosak, amerikai támogatás nélkül Ukrajna nem lenne képes éjszakáról éjszakára megvédeni a nagyvárosait. Ezzel párhuzamosan a NATO az ukrán védelmi ipar fejlesztésén is dolgozik, hogy az ország hosszabb távon önállóbbá váljon a katonai képességei terén.
A meghallgatáson Rutte emlékeztetett arra, hogy júniusban megszületett a megállapodás a védelmi kiadások jelentős növeléséről: a NATO-tagállamok célja, hogy 2035-ig a GDP 5 százalékát védelmi beruházásokra fordítsák. Ez a lépés szerinte elengedhetetlen az egyre összetettebb biztonsági környezetben.
A főtitkár figyelmeztetett arra is, hogy Oroszország, Irán és Észak-Korea egyre közelebb kerül egymáshoz. Bár együttműködésük még nem kiforrott, hosszú távon komoly kihívást jelenthet. Rutte ugyanakkor hangsúlyozta: a NATO jelenleg „mérföldekkel előttük jár” katonai és stratégiai értelemben.
Külön téma volt a sarkvidék biztonsága. Rutte szerint a NATO-nak aktívabb szerepet kell vállalnia a térségben, különösen Grönland környékén. A cél, hogy megakadályozzák Oroszország és Kína katonai vagy gazdasági térnyerését az Északi-sarkvidéken, amely egyre fontosabb geopolitikai térséggé válik.
A főtitkár kitért Donald Trump szerepére is. Úgy fogalmazott: „Trump megérdemli, hogy megvédjem”, mivel komolyan vette a kollektív biztonság kérdését, és az ő nyomására érte el sok NATO-tag a GDP-arányos 2 százalékos védelmi kiadási célt. Elismerte, hogy Trump stílusa és egyes lépései vitákat váltottak ki, ugyanakkor hangsúlyozta: teljes mértékben elkötelezett volt a NATO 5. cikke, vagyis a kollektív védelem mellett.
Az európai biztonságot az amerikai nukleáris ernyő jelenti, sok sikert, de anélkül nem fog menni
– fogalmazott. Ukrajnával kapcsolatban Rutte arra hívta fel a figyelmet, hogy itt húzódik a védelem első vonala. Ezt egészíti ki, hogy a tettre készek koalíciója keretében francia és brit részvétellel zajlik az ukrán erők kiképzése és katonai fejlesztése. A területi kérdések kapcsán hangsúlyozta: kizárólag Ukrajna dönthet arról, milyen kompromisszumokat hajlandó elfogadni.
A NATO-tagság kérdésében Rutte elmondta: a Szövetség szeretné Ukrajnát a tagjai között látni, ám jelenleg vannak olyan országok, amelyek ezt blokkolják, így rövid távon a csatlakozás nincs napirenden. A főtitkár elismeréssel szólt az európai szövetségesek afganisztáni szerepvállalásáról, amelyet – mint mondta – az amerikaiak is nagyra értékelnek. Hölvényi György fideszes képviselőnek felvetésére a béketanáccsal kapcsolatban nem kívánt nyilatkozni, hangsúlyozva, hogy abban a NATO nem vesz részt közvetlenül.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően.
