Csütörtökön kora délután Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke közösségi oldalán jelentette be, hogy a tagállamok jóváhagyták mindkét javaslatot. Ez egy úgynevezett írásbeli eljárás keretein belül történt, szerdán dél körül kapták meg a hivatalos dokumentumokat a tagállamok – amelyeket természetesen előzetesen már hónapok óta ismertek – azzal, hogy 24 órájuk van a fenntartásaik jelzésére. Mivel ilyen nem érkezett, a döntés véglegessé vált.
Az EU stratégiája, amely az ukrajnai igazságos és tartós béke elérését célozza, két pillérre épül: Ukrajna megerősítése; nyomásfokozás Oroszországra. Ma mindkét területen előreléptünk: a 90 milliárd eurós hitel felszabadítása Ukrajnának, amely biztosítja a pénzügyi és katonai támogatást 2026–2027-re, a 20. szankciós csomag elfogadása Oroszország ellen, amely csökkenti annak háború folytatására való képességét. Európa szilárdan kiáll, egységes és rendíthetetlen Ukrajna melletti támogatása mellett
– írta Antonio Costa.
A hitelcsomagot még 2025 decemberében hagyta jóvá az Európai Tanács, célja pedig Ukrajna legsürgetőbb költségvetési és védelmi ipari szükségleteinek finanszírozása a 2026–2027-es időszakban. A támogatás szigorú feltételekhez kötött: Ukrajnának többek között biztosítania kell a jogállamiság érvényesülését, valamint hatékonyan fel kell lépnie a korrupció ellen.
A Tanács ma jóváhagyta az utolsó szükséges elemet, amely lehetővé teszi a hitel folyósítását. Az elnökség mindent megtett annak érdekében, hogy a támogatás mielőbb eljusson Ukrajnához
– hangsúlyozta Makis Keravnos, Ciprus pénzügyminisztere a soros uniós elnökség nevében. Hozzátette, az Európai Unió továbbra is rendíthetetlenül kiáll Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett.
A most elfogadott módosítások értelmében a hitelt az EU a tőkepiacokról történő hitelfelvétellel finanszírozza, amelyet az uniós költségvetés fedezete biztosít. A visszafizetés hosszú távon az Oroszországtól Ukrajnának járó jóvátételekből történhet.
A támogatási csomag két fő pillérre épül. Mintegy 30 milliárd eurót makrogazdasági támogatásként folyósítanak, amelyet az ukrán költségvetés stabilizálására fordíthatnak. A fennmaradó 60 milliárd euró a védelmi ipari kapacitások fejlesztését szolgálja, beleértve haditechnikai eszközök beszerzését is.
A finanszírozás révén Ukrajna nemcsak saját iparát erősítheti, hanem hozzáférést kap az európai és más partnerországok védelmi termékeihez is. Kivételes esetekben gyorsított eljárás is alkalmazható, ha sürgős katonai igények merülnek fel.
A források elosztása Ukrajna által kidolgozott finanszírozási stratégia alapján történik, amelyet az Európai Bizottság pozitívan értékelt. Ennek nyomán a Tanács végrehajtási határozatot fogadott el, amely 2026-ra 45 milliárd euró hozzáférhetővé tételét irányozza elő.
Az új szankciós intézkedések kiterjesztik a szankciós listát – több mint száz új személlyel és szervezettel –, akik az orosz hadiipart, pénzügyi rendszert vagy a megszállt területek működtetését támogatják. Emellett szigorodnak az exporttilalmak, különösen a kettős felhasználású technológiák és olyan ipari alkatrészek esetében, amelyek hozzájárulhatnak Oroszország katonai kapacitásaihoz.
Kiemelt célpont marad az energiaszektor is. A 20. uniós szankciós csomag az úgynevezett „árnyékflotta” elleni fellépést is jelentősen kiterjesztette: az EU újabb hajókat vett fel a tiltólistára, így a szankcionált tartályhajók száma összességében már mintegy 600 körülire emelkedett. Ezek az intézkedések az orosz olajexport kijátszására használt, nem átlátható tulajdonosi hátterű hajókat célozzák, és céljuk a szállítási láncok ellehetetlenítése. Tervben van az orosz olajat szállító tartályhajókhoz kapcsolódó tengeri szolgáltatások teljes tilalma is, azonban ennek bevezetését az EU a G7-tel való megállapodáshoz kötötte, figyelembe véve a globális olajpiac összefonódásait és egyes tagállamok aggályait.
A büntetőintézkedéseket egy ideig Szlovákia is blokkolta, azonban a napokban elállt ettől, összefüggésben a Barátság kőolajvezeték ismételt üzembe helyezésével.
Magyarország február vége óta akadályozta mindkét folyamatot, arra hivatkozással, hogy az orosz támadások miatt megsérült Barátságon az ukránok nem továbbítják a nyersanyagot. Ez komoly politikai vitát okozott és szerves részévé vált a magyar választási kampánynak. Az ukránok március elején azt mondták, hogy április végére tudnak végezni a javításokkal, ezt végül április 21-ére teljesítették, a nyersanyag áramlása szerdán indult meg ismét.
