A számvevők a költségvetési tárgyalások megkezdése előtt hívták fel a figyelmet aggályaikra, különösen az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa döntéshozóinak, vagyis a tagállamoknak címezve. Egy összegző dokumentumban foglalták össze azt a tizenkét véleményt, amelyeket az elmúlt hónapokban tettek közzé a többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatokról.
Az Európai Unió következő többéves költségvetésére vonatkozó jogalkotási javaslatokból azt látjuk, hogy azok nem a szokásos ügymenetet tükrözik, hanem jelentős átalakítást vezetnének be
– jelentette ki Tony Murphy, a számvevőszék elnöke. Hozzátette: „Az Unió pénzügyi ellenőrző szerveként a Bizottság javaslatairól szóló mintegy tucatnyi véleményünkben felhívjuk a figyelmet a 2028–2034-es uniós költségvetésre vonatkozó kockázatokra és kihívásokra. A javasolt változtatások között számos olyan van, amely nem garantálja, hogy a jövőben javulás lesz a kiadások terén.”
A bizottsági elképzelések szerint a 2028–2034 közötti időszak költségvetése közel 2 billió eurót tenne ki, ami jelentős, mintegy 59 százalékos növekedést jelentene a jelenlegi ciklushoz képest. Ezzel párhuzamosan a tagállamok hozzájárulása is számottevően emelkedne. A finanszírozási rendszer átalakításának részeként a Bizottság az uniós saját bevételek körének bővítését javasolja, többek között új típusú források bevezetésével.
A reformok nemcsak a bevételi oldalt érintenék, hanem a kiadási struktúrát is jelentősen átalakítanák. Egy új, több száz milliárd eurós alap jönne létre a kohéziós és mezőgazdasági politikák finanszírozására, miközben a védelmi kiadások növelése is hangsúlyos szerepet kapna. A javaslat része továbbá egy nagyszabású hitelkeret, amely lehetővé tenné a tagállamok számára, hogy uniós forrásból finanszírozzák programjaikat, ami egyben az EU adósságállományának növekedését is maga után vonná.
A számvevőszék szerint a változtatások alapjaiban alakítanák át az uniós kiadások tervezésének és ellenőrzésének rendszerét. A testület úgy látja, hogy a bevételi források bizonytalansága, a növekvő hitelfelvétel, valamint a különböző szakpolitikák összevonása mind olyan tényezők, amelyek gyengíthetik a költségvetés hatékonyságát. Emellett arra is felhívják a figyelmet, hogy a tagállamok eltérő prioritásai befolyásolhatják a források elosztását, ami egyes területeken torzíthatja a versenyt és egyenlőtlen feltételeket teremthet.
A javasolt új rendszer nagyobb rugalmasságot biztosítana a források felhasználásában, ugyanakkor a számvevők szerint nem egyértelmű, hogy ez valóban jobb eredményekhez vezetne. Külön problémát jelent, hogy a tervezett teljesítménymérési keret hiányosságai miatt nehéz lenne pontosan megállapítani, milyen hatást gyakorolnak az uniós kiadások, és mennyiben szolgálják a polgárok érdekeit. Emellett az is kérdéses, hogy a felügyeleti mechanizmusok elegendő garanciát nyújtanak-e a pénzek megfelelő felhasználására, különösen akkor, ha azok jelentős részben tagállami szinten kerülnek kezelésre.
