Első alkalommal vesz részt miniszterelnökként EU-csúcson Magyar Péter, aki még ezt megelőzően – szintén első alkalommal – az Európai Néppárt csúcsvezetésének a találkozóján is ott lesz. A résztvevők listáját böngészve megállapíthatjuk, hogy a Néppárt tovább növelte európai befolyását: a 27 tagállami vezető közül 12-t a keresztény-konzervatív pártcsalád ad. Az EU-csúcs csütörtökön este hat órakor kezdődik és pénteken délutánig tart. Még a kezdés előtt egy régi hagyományt elevenítenek fel: újra lesz V4-es találkozó is.
A brüsszeli találkozón nem kizárólag Magyar Péter az új arc: az új lett miniszterelnök, Andris Kulsberg is első alkalommal vesz részt az EU legfelsőbb szintű fórumán. És vannak újak, de mégis veteránok: a szlovén Janez Janšát az elmúlt 22 évben már negyedik alkalommal választották meg miniszterelnöknek és szintén a csúcstalálkozó résztvevője lesz a bolgár Rumen Radev, aki elnökként már megfordult a legmagasabb diplomáciai körökben, most azonban miniszterelnökként teheti ugyanezt.
Visszatérünk ahhoz, hogy 27-en fogadjuk el a konklúziót Ukrajnára nézve
– fogalmazott az EUrologusnak egy magas rangú tanácsi tisztviselő, utalva arra, hogy az elmúlt évek uniós csúcstalálkozóin Magyarország nélkül, 26-os körben, vagy különnyilatkozat formájában adtak ki álláspontot. Az orosz–ukrán háború a csúcstalálkozó első napirendi pontja.
Az EUrologus birtokába jutott következtetéstervezet megerősíti az Európai Unió korábbi álláspontját: az EU továbbra is egy átfogó, igazságos és tartós békét támogat, amely az ENSZ Alapokmányán és a nemzetközi jogon alapul. A tagállamok üdvözölnek minden olyan kezdeményezést, amely ezt a célt szolgálja, és felszólítják Oroszországot, hogy fogadja el a teljes, azonnali és feltétel nélküli tűzszünetet, amelyre Ukrajna készséget mutatott.
A dokumentum hangsúlyozza, hogy az EU rendíthetetlenül támogatja Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és nemzetközileg elismert határokon belüli területi integritását. A „béke az erő révén” elv alapján az Unió továbbra is politikai, pénzügyi, gazdasági, humanitárius, katonai és diplomáciai támogatást nyújt Kijevnek. A tagállamokat arra ösztönzik, hogy fokozzák a légvédelmi és drónelhárító rendszerek szállítását, valamint segítsék az ukrán védelmi ipar fejlesztését és annak szorosabb együttműködését az európai hadiiparral.
A tervezet szerint a jövőbeli békemegállapodásnak hiteles biztonsági garanciákat kell tartalmaznia, amelyek képesek elrettenteni egy újabb orosz támadástól. Az EU és a tagállamok készek hozzájárulni ezekhez a garanciákhoz, ugyanakkor a katonai támogatást és a biztonsági kötelezettségvállalásokat minden ország saját biztonság- és védelempolitikai sajátosságainak figyelembevételével biztosítanák.
A következtetéstervezet külön kitér Ukrajna európai integrációjára is. Az Európai Tanács méltatja a háborús körülmények között végrehajtott reformokat, és megerősíti, hogy az EU továbbra is támogatja Ukrajna tagsági törekvéseit. Miután a magyar és az ukrán kormány megegyezésre jutott a magyar kisebbségek jogairól, Budapest elállt a csatlakozások megkezdését akadályozó blokkolástól, így a héten megnyithatták a csatlakozási tárgyalások első fejezeteit – az állam- és kormányfők várhatóan ezt elégedetten veszik majd tudomásul.
Minden valószínűség szerint Volodimir Zelenszkij személyesen csatlakozik majd a csúcstalálkozóhoz, így megtörténik majd az első kézfogás is Magyar Péter és az ukrán államfő között is.
A csúcson hosszas vita várható az EU versenyképességéről, illetve a Kínához fűződő kapcsolatáról. A már említett következtetéstervezetben az Európai Tanács a versenyképesség további fokozását sürgeti, különös tekintettel az innovációra. A dokumentum hangsúlyozza, hogy Európa versenyképességének kulcseleme a szabályozási környezet egyszerűsítése. Ami Kínát illeti: egyfajta orientációs vitára számítanak tanácsi berkekben, ami azt jelenti, hogy sokat fognak róla beszélni zárt körben, de csak nagyon keveset nyilvánosan. Döntés pedig nem várható az igen kényes kérdésben.
A legnagyobb jelentőségű napirendi pontot péntekre hagyják az állam- és kormányfők. Részletes vitát tartanak ugyanis a következő hétéves költségvetésről úgy, hogy a 2028-2034-es többéves pénzügyi keretnek végre nemcsak szerkezete, hanem számai is vannak.
A ciprusi soros elnökség június 11-én bemutatott tárgyalási kerete az első olyan tanácsi alkuanyag, amely konkrét összegeket tesz a tagállamok elé: a Bizottság 1763 milliárd eurós, 2025-ös árakon számolt javaslatából 1730 milliárd euró maradna, vagyis nagyjából 2 százalékos vágást javasolnak. Ez politikailag ügyes ajánlat: elég kicsi ahhoz, hogy ne borítsa fel a Bizottság új költségvetési architektúráját, de elég jól látható ahhoz, hogy a nettó befizető kormányok hazavihessék: a „prudens fiskális politikát viszünk” üzenetét.
A költségvetési terv alapjaiban nem módosult a ciprusiak verziójában: négy nagy fejezetbe rendeznék a hétéves büdzsét. Egybe kerülne a felzárkóztatási politika, a közös agrárpolitika (KAP), a vidékfejlesztés, a halászat – vagyis a hagyományos legnagyobb tagállamok számára elkülönített tételt jelentő támogatási keretek –, a migráció és a belbiztonság; külön fejezetet kapna a versenyképesség, a kutatás, a védelemipar, az energia- és közlekedési összeköttetések. Harmadikként lenne a Global Europe, vagyis a külkapcsolati, bővítési és fejlesztési pénzek világa; a negyedik fejezet pedig az adminisztráció, vagyis a brüsszeli/strasbourg/luxembourgi apparátus működésének költsége. A ciprusi szöveg megtartja a Bizottság egyszerűsítési ígéretét, de közben visszaad valamennyit azoknak a klasszikus politikáknak, amelyeknél a tagállamok az első javaslat után a leginkább feszültek: kohézió, agrárpénzek, halászat, regionális végrehajtás.
A legérzékenyebb fejezet az első. A teljes „kohézió-agrár-vidék-biztonság” blokk 942 milliárd eurót kapna 2025-ös árakon. Ezen belül a nemzeti és regionális partnerségi tervek 770 milliárd eurós borítékot kapnának, legalább 195 milliárdot a kevésbé fejlett régiókra, 261 milliárdot közvetlen agrárjövedelem-támogatásra, 30,6 milliárdot migrációra, határigazgatásra és belbiztonságra. A Bizottság eredeti elképzeléséhez képest a ciprusi tárgyalási keret érezhetően próbálja tompítani azt a félelmet, vagyis azt hogy a kohézió és a KAP beleolvad egy túl nagy, túl rugalmas, Brüsszelből irányított reformalapba.
Magyarország számára kiemelt tétje van annak, hogy a kohéziós politika mennyire marad regionális logikájú, előre kiszámítható és elkülöníthető a nagyobb, rugalmasabb uniós alapokon belül. Magyarország számára különösen fontos lehet a regionális fejlesztés, hiszen Budapest a legfrissebb adatok szerint már az EU-átlag 168 százalékán áll vásárlóerő-paritáson, miközben Észak-Magyarország 47, az Észak-Alföld és Dél-Dunántúl 50 százalék körül van. A ciprusi tárgyalási keretben ezért számít, hogy a kevésbé fejlett régiók külön minimumot kapnak, és hogy a nemzeti tervekben továbbra is megjelenhetnek regionális és területi fejezetek.
A másik kiemelt magyar szál a keleti határ támogatása. A ciprusi szöveg beemelt egy új politikai mondatot: az MFF támogatási lehetőségeket kínálna az EU külső határrégióinak, köztük az Oroszországgal, Belarusszal vagy Ukrajnával határos térségeknek, védelmi készültség, reziliencia, biztonság, kapcsolódás és gazdasági-társadalmi fejlesztés céljából. Ez Lengyelország, a baltiak, Románia, Szlovákia és Magyarország számára is fontos eleme lehet a költségvetési tervezésnek. Magyarország esetében ez különösen a kelet-magyarországi infrastruktúra, logisztika, határkapacitás és ukrán újjáépítési kapcsolódás miatt lehet politikailag eladható.
A versenyképességi fejezetben a ciprusi elnökség 3,9 százalékos vágást javasol a bizottsági tervhez képest, de a növekmény így is óriási marad a jelenlegi ciklushoz képest. A Horizon Europe 148,6 milliárd eurót, az európai hálózatfejlesztési eszköz (CEF) 69,3 milliárdot kapna. Magyar szempontból apró, de fontos részlet: a közlekedési CEF-projektek társfinanszírozási aránya 75 százalékig emelkedhet azoknál a tagállamoknál, ahol az egy főre jutó nemzeti jövedelem az EU-átlag 90 százaléka alatt van.
A Global Europe fejezet szintén 3,9 százalékot veszítene a Bizottság tervéhez képest: 190 milliárd helyett 182,5 milliárd euró lenne 2025-ös árakon. Ukrajna viszont külön politikai kategória marad: a ciprusi tárgyalási keret nem nyúl a legfeljebb 88,9 milliárd eurós ukrán támogatási kerethez. Ez egyszerre könnyíti és nehezíti az alkut: a tagállamoknak nem a kohéziós sorokból kell közvetlenül „kifizetniük” Ukrajnát, viszont a költségvetési kockázat és a politikai vita ezzel sem tűnik el mögülük.
A magyar kormány számára az összegek mellett a lehívási feltételek is kritikusak. A ciprusi tárgyalási keret ugyanis megerősíti, hogy a következő MFF-ben is erős jogállamisági és Alapjogi Charta-feltételek lesznek. A nemzeti és regionális partnerségi terveknek a jogállamisági jelentésekhez, az európai szemeszterhez, a KAP-ajánlásokhoz, a digitális és klímatervi dokumentumokhoz kell igazodniuk.
Az EU célja az, hogy 2026 végére megszülessen az elméleti megállapodás. Nem véletlenül: 2027-ben Franciaországban elnökválasztás lesz, emellett Spanyolországban, Lengyelországban és Olaszországban is jövőre esedékes a parlamenti választások megtartása. Ezek pedig mind magukban hordják azt a kockázatot, hogy a mostani, jellemzően EU-párti, pragmatikus vezetés helyett euroszkeptikusabb erők kerülnek hatalomra, ami nehezítheti a megállapodást.
Érintőlegesen szó lesz a migrációról is, amelynek hátterét az Ursula von der Leyen által a vezetőknek elküldött, az EUrologus által is megtekintett összefoglaló adja. A levél fő üzenete, hogy a Bizottság szerint az elmúlt évek migrációs politikája eredményesnek bizonyult: az illegális migráció visszaszorult, az új migrációs paktum életbe lépett, és az EU a jövőben még inkább a külső partnerekkel kötött megállapodásokra, a visszaküldésekre és az embercsempészet elleni fellépésre kívánja építeni a migráció kezelését.
