Az Európai Bizottság egységes uniós szabályokat vezetne be a gyermekek online védelmére: 13 év alatt megtiltaná a közösségi média használatát, 15 éves kor alatt pedig nem lehetne saját, önálló közösségimédia-fiókjuk a gyerekeknek. A 13 és 15 év közöttiek csak szülői felügyelettel használhatnák ezeket a szolgáltatásokat. Ursula von der Leyen szerint a platformoknak kellene bizonyítaniuk, hogy szolgáltatásaik biztonságosak a kiskorúak számára, nem pedig a hatóságoknak utólag bizonyítaniuk a károkat.
Az Európai Bizottság elfogadta az úgynevezett EU KIDS Act jogszabályjavaslatát, amely az eddigieknél szigorúbb és egységesebb keretek közé szorítaná a gyermekek online jelenlétét. A tervezet szerint 13 év alatt nem lehetne közösségi médiát használni, 15 év alatt pedig nem lehetne saját, önálló közösségimédia-fiókot létrehozni.
Nincs közösségi média 13 éves kor alatt. Nincs személyes fiók 15 éves kor alatt
– foglalta össze a javaslat lényegét Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a strasbourgi sajtótájékoztatón.
A Bizottság fokozatos megközelítést alkalmazna, mivel szerintük a különböző életkorú gyerekek eltérő mértékű védelemre szorulnak. A 13 és 15 év közötti gyerekek szülő vagy gyám által létrehozott és felügyelt úgynevezett minifiókokat használhatnának, korlátozott funkciókkal. Ezeknél napi legfeljebb egyórás képernyőidőt írnának elő, a szülők pedig többek között szabályozhatnák, hogy a gyermek kivel léphet kapcsolatba.
A 3 és 13 év közötti gyermekek nem férhetnének hozzá a közösségi médiához, de a számukra kifejezetten kialakított gyermekbarát videómegosztó szolgáltatásokat szülő által kezelt fiókon keresztül használhatnák. A szülők számára a Bizottság olyan eszközt is előírna, amellyel egyszerűen korlátozhatják saját eszközük használatát ezekre a szolgáltatásokra, amikor azt átadják a gyermeküknek.
Von der Leyen a szigorítást azzal indokolta, hogy a gyerekek túl korán kerülnek kapcsolatba olyan technológiákkal, amelyeket nem az ő fejlődésük és jóllétük szem előtt tartásával terveztek.
A Bizottság elnöke szerint az európai fiatalok átlagosan napi négy-hat órát töltenek a képernyő előtt, azok pedig, akik tízéves koruk előtt kezdték használni a közösségi médiát, napi hét-nyolc órát is online lehetnek.
„Ez egy felnőtt számára majdnem egy teljes munkanap” – mondta.
Von der Leyen szerint az online térben a gyerekeket olyan kockázatok érhetik, amelyekkel életkoruk miatt még nehezen tudnak megbirkózni. A zaklatás hazáig követheti őket, miközben az internetre felkerült hibák akár tartósan is megmaradhatnak.
A gyermekkor és a pubertás arról szól, hogy hibákat követünk el, tanulunk ezekből a hibákból és fejlődünk
– fogalmazott. A Bizottság elnöke az online csalások és a gyermekeket megcélzó ragadozó felnőttek veszélyére is felhívta a figyelmet. Szerinte a platformok üzleti modellje is szerepet játszik abban, hogy a gyerekek mennyi időt töltenek a szolgáltatásokon.
A platformokat úgy tervezték, hogy megragadják a figyelmünket. Az algoritmusok tanulnak a viselkedésünkből, és ezt arra használják, hogy kattintsunk, reagáljunk és tovább görgessünk
– mondta. Hozzátette: „Túl gyakran ezek az addiktív funkciók egy üzleti terv részét képezik. A cél az, hogy a gyerekeket online tartsák, és pénzzé tegyék a figyelmüket.”
Az EU egyszerre éli történetének egyik legerősebb és egyik legbizonytalanabb időszakát – mondta évértékelőjében az Európai Bizottság elnöke. Beszédben kitért a magyarországi változásokra, és felajánlotta, hogy Kanada legyen az EU első Európán kívüli társult tagja.
Von der Leyen szerint „a szülők nem versenyezhetnek az algoritmusokkal, és nem is kellene nekik”.
A Bizottság elnöke a közösségi média gyermekekre gyakorolt hatásával kapcsolatban a depressziót, a szorongást, az alváshiányt, az önsértést és a függőséget is a kockázatok között említette, valamint a legsúlyosabb esetekben az öngyilkosság veszélyére is utalt. Szerinte mára jelentős mennyiségű bizonyíték áll rendelkezésre arról, hogy a közösségi média milyen károkat okozhat a fejlődő agyban és személyiségben.
A KIDS Act azonban nem pusztán életkori korlátozásokat tartalmaz. A 18 év alattiak számára elérhető online szolgáltatásoknak – így a közösségi médiának, videómegosztóknak, online játékoknak és bizonyos mesterségesintelligencia-szolgáltatásoknak – úgynevezett „safety by design”, vagyis már a tervezés során beépített biztonsági követelményeknek kellene megfelelniük.
A Bizottság tiltaná az olyan addiktív funkciókat, amelyek a felhasználók figyelmének minél hosszabb lekötését szolgálják. Korlátoznák a profilozáson alapuló ajánlórendszereket is, ha azok káros tartalmak egyre mélyebb fogyasztására, úgynevezett „nyúlüregekbe” terelhetik a kiskorúakat.
Nem lehetne végtelenül görgethető tartalmi felületet kialakítani megállási pontok nélkül, és tiltanák az úgynevezett jutalmazási trükköket, valamint az alvás ideje alatt küldött push értesítéseket is. A platformoknak meg kellene akadályozniuk az idegenek nem kívánt kapcsolatfelvételét.
A kiskorúak profiljai alapértelmezés szerint privátak lennének, a helymeghatározás, a kamera és a mikrofon használatát pedig alapból kikapcsolnák. A gyerekek számára egyszerű blokkolási és némítási lehetőségeket, időkorlátokat, valamint általuk szabályozható ajánlórendszereket is biztosítani kellene.
https://hvg.hu/tudomany/20260722_franciaorszag-kozossegi-oldalak-hasznalata-tiltas-torveny
Henna Virkkunen, az Európai Bizottság digitális ügyekért felelős ügyvezető alelnöke szerint a szabályozás célja, hogy a szülők nagyobb kontrollt kapjanak anélkül, hogy minden felelősséget rájuk hárítanának.
A Big Tech nem döntheti el, hogyan töltik a gyerekeink a napjaikat
– fogalmazott Virkkunen a strasbourgi sajtótájékoztatón.
A finn biztos szerint szülők, tanárok, politikai vezetők és maguk a gyerekek is egyre gyakrabban beszélnek vele a közösségi média gyermekekre és tinédzserekre gyakorolt káros hatásairól.
Mindannyian tudjuk, hogy a közösségi média lényege a figyelem megragadása és a gyerekek képernyőhöz kötése, és ennek véget kell vetni
– mondta. Virkkunen szerint az új jogszabály a már meglévő uniós szabályozásra épül. Kiemelte, hogy az Európai Bizottság idén tíz előzetes megállapítást tett nagy platformokkal kapcsolatban. Ezek között említette a TikTokot az addiktív kialakítással és a nem megfelelő fiókbeállításokkal, a Metát pedig az addiktív kialakítással és a Facebook, illetve az Instagram kiskorú felhasználóinak védelmével összefüggésben.
A Bizottság négy nagy pornográf platformmal kapcsolatban is fellépett, amelyek Virkkunen szerint felnőttek számára fenntartott szolgáltatásként határozták meg magukat, ennek ellenére kiskorúak is hozzáférhettek az oldalaikhoz.
Az új szabályozás külön rendelkezéseket tartalmazna a mesterséges intelligencián alapuló chatbotokra és az úgynevezett MI-társakra.
Ezek a szolgáltatások kiskorúak esetében nem viselkedhetnének úgy, mint egy emberi barát, ha ezzel érzelmi függőséget alakíthatnak ki. A chatbotok nem vihetnék automatikusan tovább a gyermek korábbi beszélgetéseit a későbbi interakciókba, és már bevezetésük előtt tesztelni kellene őket a gyermekeket érintő kockázatok szempontjából.
https://hvg.hu/gazdasag/20260826_szlovakia-kozossegimedia-hasznalat-tiltas-16-even-aluliak-kormany-dontes-jogszabaly-europai-unio
A gyerekeknek szánt játékokba és alkalmazásokba épített chatbotok sem kapcsolhatnának be automatikusan, nem lehetne őket a gyermekekre ráerőltetni, és egyszerűen kikapcsolhatónak kellene lenniük.
Virkkunen szerint az uniós mesterségesintelligencia-rendelet már jelenleg is tiltja az olyan MI-rendszereket, amelyek manipulálják az embereket, vagy kihasználják a gyermekek sérülékenységét. A KIDS Act ezekre a szabályokra építve további védelmet biztosítana.
A tervezet egyik legfontosabb újítása a bizonyítási teher megfordítása. Von der Leyen szerint eddig a hatóságoknak kellett bizonyítaniuk, hogy egy platform vagy annak bizonyos funkciói károsak. Az új rendszerben viszont a legnagyobb platformoknak kellene előzetesen bizonyítaniuk, hogy szolgáltatásaik biztonságosak.
A Bizottság elnöke hozzátette: „Az életkori korhatár nem jelenti azt, hogy a technológiai vállalatokat felmentjük a platformon található tartalmakért viselt felelősség alól.”
A nagyon nagy online platformoknak részletes gyermekbiztonsági terveket kellene benyújtaniuk, még azelőtt, hogy új szolgáltatásokat, funkciókat vagy működési módokat vezetnének be. Ezeket egy független auditor is megvizsgálná.
Ahelyett, hogy a hatóságoknak utólag kellene bizonyítaniuk a károkat, a legnagyobb platformoknak előre kell benyújtaniuk részletes gyermekbiztonsági terveket
– fogalmazott Von der Leyen. Virkkunen szerint a vállalatoktól azt várják, hogy már a bevezetés előtt teszteljék a gyermekeket érintő kockázatokat, majd a szolgáltatás elindítása után is figyeljék az esetleges károkat.
Az életkor ellenőrzésére a Bizottság uniós szinten tanúsított eszközöket alkalmazna. Ezek közé tartozhat az EU életkor-ellenőrző alkalmazása, amely a Bizottság szerint úgy működne, hogy a platform ne kapjon hozzáférést a felhasználó személyazonosító okmányaihoz vagy biometrikus adataihoz.
Von der Leyen a sajtótájékoztatón kiemelte az úgynevezett „zero-knowledge proof” technológiát. „A platform csak egyetlen dolgot tud meg: azt, hogy elég idős vagy-e ahhoz, hogy hozzáférést engedélyezzen, vagy sem” – mondta.
Virkkunen ugyanezt az adatvédelmi elvet hangsúlyozta:
Az életkor online igazolásának egyszerűnek kell lennie, és semmi mást nem szabad felfednie rólad – egyáltalán semmit az életkorodon kívül.
A már meglévő fiókok esetében a szolgáltatóknak észszerű adatokból kellene megbecsülniük a felhasználó életkorát, például a fiók létrehozásának időpontja vagy bizonyos fizetési adatok alapján.
https://hvg.hu/tudomany/20260827_korlatozas-kiskoru-felhasznalo-hozzaferes-kozosseg-platform-meta-egyesult-allamok
Von der Leyen szerint a jogszabály nem helyettesítheti a digitális oktatást. Kiemelte, hogy a szülőket, a tanárokat és a gyerekeket is fel kell készíteni az online világ kockázataira és előnyeire. A Bizottság elnöke szerint ugyanakkor a problémák nem érnek véget a gyermekek védelmével. Az addiktív kialakítás a felnőtteket is érinti, ezért a Bizottság ősszel egy szélesebb szabályozási csomagot is előterjeszt.
„Nem csak a kiskorúak vannak veszélyben” – mondta Von der Leyen, hozzátéve, hogy az addiktív dizájn „mindenkit károsít, legyen szó kiskorúról vagy felnőttről”.
A Bizottság ezért ősszel a Digital Fairness Act javaslatát is előterjeszti, amely a digitális szolgáltatások tisztességességének szélesebb kérdésével foglalkozna.
A KIDS Act mögött a Bizottság szerint erős társadalmi igény is áll: a 2026 júliusában készült Eurobarometer-felmérésben az európaiak 92 százaléka mondta azt, hogy tovább kell erősíteni a gyermekek és fiatalok online védelmét. Mintegy 70 százalékuk aggódik a cyberbullying, a zaklatás és a grooming miatt.
Az új szabályozás egyelőre csak javaslat. A Bizottság továbbította azt az Európai Parlamentnek és az uniós tagállamokat képviselő Tanácsnak, amelyeknek a rendes jogalkotási eljárásban kell megvizsgálniuk és elfogadniuk a tervezetet.
Virkkunen szerint a Bizottság a következő időszakban a tagállamokkal, az iparág szereplőivel, a civil társadalommal, kutatókkal, valamint magukkal a gyerekekkel és fiatalokkal is egyeztetni fog.
A KIDS Acttel azt akarjuk elérni, hogy a szülői szerep visszakerüljön a szülőkhöz, a gyerekkor pedig visszakerüljön a gyerekekhez
– mondta az alelnök.
Az ukrán állami vállalat erről a Mol-lal írt alá megállapodást.
