Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlamentben elmondott szerdai évértékelőjében az európai gazdaság megerősítését, az energiafüggetlenséget, a védelmi képességek növelését, Ukrajna támogatását, a migrációs rendszer szigorítását, valamint az Európába irányuló külföldi beavatkozás elleni fellépést nevezte a következő időszak legfontosabb feladatainak.
Von der Leyen beszédének egyik központi gondolata az volt, hogy Európának egy olyan világban kell megtalálnia a helyét, amelyben a korábbi biztonsági és gazdasági feltételezések már nem érvényesek. Beszédét Charles Dickens híres mondatával kezdte:
Ez volt a legjobb idők egyike, ez volt a legrosszabb idők egyike.
Szerinte ez a megállapítás a mai Európára is alkalmazható. „A változás sebessége hihetetlen. A kihívások rendkívüliek” – fogalmazott. Majd hozzátette: az Unió soha nem volt még ilyen erős, ugyanakkor soha nem tűnhetett még ennyire törékenynek sem.
A bizottsági elnök szerint Európa az elmúlt években egyre inkább saját kezébe vette a sorsát. Példaként említette az orosz fosszilis energiahordozóktól való függőség csökkentését, az iparpolitika átalakítását, a védelmi kiadások növelését és az Ukrajna melletti kiállást. Úgy fogalmazott:
Egy erősebb, független Európa van születőben.
Gazdasági fordulatot sürget Brüsszel
Von der Leyen szerint az EU gazdasága ellenállóbbnak bizonyult a közel-keleti háborúk hatásainál, mint azt korábban sokan várták, miközben a munkanélküliség történelmi mélypontok közelében van. A magas energiaárak és a finanszírozási költségek azonban továbbra is súlyos terhet jelentenek a vállalkozások és a lakosság számára.
Európa gazdaságának beindítása az első számú prioritásunk
– jelentette ki. A bizottsági elnök szerint az EU egyik legnagyobb problémája, hogy jelentős gazdasági erőforrásai ellenére továbbra is széttagolt a tőkepiaca, a hálózatai és a vásárlóereje. A versenyképességi kihívásokról szóló Draghi- és Letta-jelentések nyomán elindított reformokat ezért fel kell gyorsítani.
Von der Leyen bejelentette, hogy az úgynevezett „One Europe, One Market” ütemterv alapján 2027 végéig be kell fejezni az egységes piac történelmi átalakítását. A cél az engedélyezési folyamatok gyorsítása és az adminisztratív terhek csökkentése.
A Bizottság szerint az eddigi 12 omnibusz (vagyis több területet érintő) javaslat évente mintegy 17 milliárd euróval csökkenti az adminisztratív terheket. Von der Leyen ugyanakkor a tagállamokat is felszólította, hogy ne terheljék túl saját szabályaikkal az uniós előírásokat.
Ha komolyan gondoljuk az egyszerűsítést, akkor paktumot kell kötnünk, megakadályozva, hogy Brüsszelre mutatva hozzanak új szabályokat
– fogalmazott, utalva a tagállami túlszabályzásokra.
Energia: függetlenség és villamosítás
A bizottsági elnök szerint Európa csak akkor maradhat ipari nagyhatalom, ha képes tartósan mérsékelni energiaárait és energiafüggőségét.
Elmondása szerint az importált fosszilis energiahordozók a konfliktus kezdete óta további 90 milliárd euróba kerültek Európának, miközben ez az összeg nem eredményezett többletenergiát.
Brüsszel ezért fel akarja gyorsítani a megújuló energiaforrások, az atomenergia, a biometán és más hazai energiaforrások fejlesztését. A cél 2040-re a villamos energia részarányának megduplázása. Von der Leyen szerint ezzel Európa évente mintegy 260 milliárd euróval csökkenthetné fosszilisenergia-importját.
A probléma azonban az, hogy az előállított energia egy része nem jut el a fogyasztókhoz. Tavaly több mint 80 gigawatt új megújuló kapacitást telepítettek Európában, ugyanakkor ennek hatszorosa vár még hálózati csatlakozásra.
Röviden: tegyük Európa jövőjét elektromossá
– mondta.
Kína: napi egymilliárd eurós kereskedelmi hiány
Az EU–Kína gazdasági kapcsolatokat is élesen érintette beszédében Von der Leyen. Szerinte az Európai Unió Kínával szembeni kereskedelmi deficitje napi egymilliárd euróra nőtt.
Egyesek azt mondják, hogy közeleg a második kínai sokk. De ez már itt van
– fogalmazott. A bizottsági elnök szerint az egyensúlytalanság már Európa ipari központjaiban és közösségeiben is érezteti hatását, és az iparosodás visszaszorulásához vezet.
Brüsszel folytatja a párbeszédet Pekinggel, de Von der Leyen szerint annak kézzelfogható eredményeket kell hoznia.
A szavak jók. De a tettek jobbak
– mondta. Ezzel párhuzamosan az EU csökkentené a kritikus nyersanyagok terén fennálló kínai függőséget. Von der Leyen szerint Európa sok ilyen nyersanyagból több mint 80 százalékban Kínától függ, bizonyos ritkaföldfémek esetében pedig a függőség eléri a 90 százalékot.
Ennek kezelésére egy új európai vállalatot hoznának létre a kritikus nyersanyagok beszerzésére és stratégiai készletezésére.
Klímaváltozás – „ez volt az igazság nyara”
A beszéd egyik hosszabb része a klímaváltozásról és az idei nyári szélsőséges időjárási eseményekről szólt.
Von der Leyen Belgiumot is megemlítette: a Hautes Fagnes, vagyis a Magas-Fennsík tőzegvidékén évszázadok alatt kialakult területek váltak hamuvá. Az Európában pusztító tüzek, az alpesi gleccserek visszahúzódása és a terméskiesés szerinte egyértelmű figyelmeztetés.
A beszédben szereplő adatok szerint 660 ezer hektár égett le, mintegy 12 millió tonna termés veszett oda, a hőhullámok pedig több mint 35 ezer többlethalálozással jártak.
Ezek voltak minden idők legforróbb nyári hónapjai – de valószínűleg ezek lesznek az elkövetkező évek leghűvösebb hónapjai
– mondta. A Bizottság új európai klímaalkalmazkodási keretet készít elő, amelyben 100 különösen veszélyeztetett európai térséget azonosítanak. Emellett létrehoznák a Klímabiztosítási Szövetséget, hogy kezeljék azt a problémát, hogy Európában a természeti katasztrófák okozta károk mindössze körülbelül negyedére van magánbiztosítás.
https://hvg.hu/360/20260904_erdotuz-futotuz-tuzkarok-europa
Von der Leyen új európai hőhullámtervet is ígért, valamint jobb előrejelző rendszereket, városi hűtési megoldásokat és egészségügyi felkészülést.
A vízhiány kezelésére külön európai vízügyi kezdeményezést jelentett be. Beszéde szerint az európai vízvezetékekből átlagosan minden negyedik liter elveszik, elsősorban szivárgás miatt.
Az AI lehetőség és biztonsági kockázat egyszerre
A másik nagy „fordulópontként” a mesterséges intelligenciát nevezte meg. Von der Leyen szerint az AI egyre inkább az európai gazdaság és biztonság alapvető rétegévé válik. A cél szerinte nem az, hogy Európa mindenáron maga fejlessze ki a világ legfejlettebb modelljeit, hanem hogy az új technológia értéket teremtsen a gazdaságban és a társadalomban.
Optimista vagyok abban, hogy az AI képes javára válni az emberiségnek – ha jól csináljuk
– mondta. Ugyanakkor a beszédben komoly biztonsági kockázatokra is figyelmeztetett. Szerinte a fejlett modellek egyre nagyobb képességei lehetővé tehetik például a korábbinál sokkal veszélyesebb kibertámadásokat, miközben az önfejlesztő rendszerekkel kapcsolatos kockázatok is növekednek.
A világon elsőként az EU-ban megalkotott mesterséges intelligenciával kapcsolatos törvény (AI Act) szerinte fontos korlátokat állít, ugyanakkor az EU Kanadával, az Egyesült Királysággal és más partnerekkel együttműködve további rendszereket akar kialakítani a modellek értékelésére, ellenőrzésére és a kockázatok korai felismerésére.
Nem kell nekünk fejlesztenünk a határtechnológiát ahhoz, hogy mi legyünk azok, akik a legnagyobb értéket nyerik belőle
– mondta. Kiemelte az egészségügyet is. A mammográfiás szűrésben alkalmazott AI szerinte képes lehet korábban és több daganatot felismerni. Ugyanakkor hangsúlyozta:
Az AI-nak fel kell hatalmaznia az orvosainkat. Nem helyettesítheti őket.
A Bizottság öt kiemelt területen – egészségügy, közlekedés, agrár-élelmiszeripar, fejlett gyártás, valamint védelem és űripar – készül új AI-kezdeményezéseket bejelenteni.
https://hvg.hu/tudomany/20260916_mesterseges-intelligencia-europa-egyesult-allamok-autonomia
Lakhatás, gondoskodás, munka
A társadalompolitikai részben Von der Leyen a fiatalok foglalkoztatását, a lakhatást és az idősödő társadalmak problémáit emelte ki.
Az év végéig Minőségi Munkahelyekről szóló törvényt ígért, amelynek célja, hogy az AI terjedése mellett is megfelelő készségeket és tisztességes munkalehetőségeket biztosítsanak.
Bejelentette az európai „Care Deal” kezdeményezést is, amely a demográfiai változásokból fakadó gondozási kihívásokra adna választ. A Bizottság első európai lakhatási jogszabályát is megemlítette, amely többek között a rövid távú lakáskiadással és a lakhatási spekulációval foglalkozna.
A régióban maradás nem kiváltság. A gondoskodás nem kiváltság. A lakhatás nem kiváltság. Ezek jogok
– mondta. A női jogokról is határozottan beszélt: „A nők itt vannak, és maradnak is.”
Kanada az EU közelében – társult tagság lehetőségét vetette fel
A geopolitikai részben Von der Leyen az EU új nemzetközi partnerségi rendszeréről beszélt. Szerinte az Uniónak egy olyan világban kell újragondolnia szövetségeit, amelyben a korábbi szabályokon alapuló nemzetközi rendszer egyre töredezettebb.
Külön kiemelte Kanadát, amelynek miniszterelnöke, Mark Carney jelen volt az ülésteremben, csütörtökön pedig beszédet is fog mondani a képviselők előtt. Von der Leyen szerint az EU és Kanada közös állásponton van többek között Ukrajna, a védelem, a kritikus nyersanyagok, az MI és az északi-sarki geopolitika kérdésében.
Európa és Kanada hisz a demokráciában
– tette hozzá. De a bizottsági elnök ennél is tovább ment: felvetette, hogy Kanada lehetne az Európai Unió első társult tagja.
Szeretnék Önnel dolgozni azon, hogy megnyissuk az ajtót Kanada előtt, hogy az EU első társult tagja legyen
– mondta Carneyhoz fordulva.
Mark Carney és Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke kezet ráz 2026. szeptember 16-án, Ursula von der Leyen évértékelője előtt
Jean-Christophe VERHAEGEN / AFP
„Európának saját 4. cikkelyre van szüksége”
A beszéd egyik legfontosabb kül- és biztonságpolitikai bejelentése egy új európai biztonsági mechanizmus terve volt.
Von der Leyen szerint a dróntámadások, szabotázsakciók, kibertámadások, gyújtogatások és más hibrid műveletek egyre gyakoribbak Európában. Az Ukrajna elleni háború mellett a kontinens saját területén is növekszik a fenyegetettség.
A beszédben a lipcsei drónincidenst is említette, amelyet orosz ügynökök által végrehajtott, katonai célú támadásként írt le.
Ez nem egyetlen tagállam elleni támadás, hanem az egész Uniónk elleni támadás
– jelentette ki. A Bizottság új európai biztonsági stratégiát készít elő, amelynek része lehet egy közös európai „counter-hybrid playbook”, vagyis olyan eljárásrend, amely meghatározza, hogyan reagáljon az EU a háborús küszöb alatti, de nemzetbiztonsági szempontból súlyos incidensekre. Von der Leyen ezt egyenesen az Európai Unió saját „4. cikkelyeként” írta le.
Úgy gondolom, eljött az idő Európa saját 4. cikkelyének – vagyis egy vészhelyzeti biztonsági protokollnak
– mondta. A mechanizmus aktiválása esetén az összes tagállam összeülne, összehangolná a választ, és megpróbálná megakadályozni a további eszkalációt.
Emellett a Bizottság egy Európai Biztonsági Tanács létrehozására is javaslatot tesz, amelyben Kanada, Norvégia, Ukrajna, az Egyesült Királyság és más partnerek is részt vehetnének.
Több pénz a védelemre, Ukrajna további támogatása
Von der Leyen szerint az európai védelmi kiadások az elmúlt öt évben közel 80 százalékkal emelkedtek. A következő lépésként az úgynevezett stratégiai képességek – lég- és rakétavédelem, stratégiai szállítás, légi utántöltés, űr- és kiberképességek – fejlesztését sürgette.
Új Európai Stratégiai Támogató Eszköz elnevezésű uniós eszközt jelentett be, amelyet a NATO-val összehangolva hoznának létre.
Európa meg fogja védeni területének minden egyes négyzetméterét
– jelentette ki. A beszédben jelentős részt szánt Ukrajnának. Von der Leyen szerint az EU a háború következő, nehéz telére még nagyobb támogatást akar nyújtani, egyebek mellett humanitárius segítséggel, valamint az energiaellátás és a fűtési infrastruktúra területén.
Az ukrán légvédelem megerősítését is sürgette. Beszéde szerint az EU jóváhagyta amerikai Patriot rakéták beszerzését, miközben egy új, Ukrajnával közösen fejlesztett, moduláris rakétavédelmi rendszert is létrehoznának. Ennek a programnak a neve Freyja.
A Bizottság emellett az Oroszországgal szembeni szankciók szigorítását és elsősorban a meglévő szankciók kijátszását lehetővé tevő kiskapuk bezárását ígérte.
https://www.youtube.com/watch?v=RfYjukF1Pe8
Gáza: egységesebb európai fellépést sürget
A közel-keleti konfliktusról Von der Leyen azt mondta, hogy a gázai szenvedés és a Ciszjordániában tapasztalt telepeserőszak mélyen érinti az európaiakat. Az izraeli kormány települési projektjének előrehaladását „elfogadhatatlannak” nevezte. Ugyanakkor elismerte, hogy az EU tagállamai nem tudtak egységes álláspontot kialakítani.
Amikor Európa megosztott, nem tudja megváltoztatni az események menetét
– fogalmazott. A Bizottság elnöke szerint az EU több humanitárius segítséget nyújtott, mint bármely más szereplő, és csaknem egymilliárd eurót fordít Gáza újjáépítésére és egy modern palesztin kormányzati struktúra támogatására.
Von der Leyen egyszerre erősítette meg Izrael önvédelemhez való jogát és a palesztinok biztonsághoz és méltósághoz való egyenlő jogát, miközben azt mondta: Európának életben kell tartania a kétállami megoldás lehetőségét.
Ceuta: „Ez Európa határa”
A migráció kérdésében különösen hangsúlyos volt a spanyol Ceuta helyzete. Von der Leyen szerint az elmúlt nyár különböző határválságai – a keleti határoktól Krétán át a Földközi-tengerig, valamint Ceutában – közös problémákra mutattak rá.
Szerinte az embercsempészek, emberkereskedők és Európa ellenfelei kihasználják a kiszolgáltatott embereket. A spanyol enklávét említve a Bizottság elnöke egyértelmű üzenetet fogalmazott meg:
Ceuta határa európai határ. Mert Ceuta Spanyolország. Ceuta Európa. És Európa ott lesz veletek.
Von der Leyen szerint a megoldás európai szintű, ennek alapja pedig a Migrációs és Menekültügyi Paktum teljes végrehajtása. A beszéd szerint az illegális érkezések az elmúlt két évben 55 százalékkal, idén pedig további 35 százalékkal csökkentek.
A Bizottság ugyanakkor új Európai Veszélyhelyzet-reagálási Keretrendszert javasol, amely szigorúan meghatározott körülmények között és időben korlátozott módon rugalmasabb eljárásokat tenne lehetővé vészhelyzetekben, például akkor, ha tömeges migrációs mozgásokat szerveznek és azokat fegyverként használják.
Mi, európaiak döntjük el, hogy ki jön az Uniónkba, és milyen körülmények között. Nem pedig az embercsempészek és emberkereskedők
– mondta. A Bizottság megerősítené a Frontexet, gyorsítaná a visszaküldéseket, javítaná a korai figyelmeztető rendszereket, és a migráció okainak kezelésére is nagyobb hangsúlyt helyezne.
Külföldi beavatkozás és a magyar példa
A beszéd egy másik hangsúlyos témája az európai demokráciák védelme volt. Von der Leyen szerint az uniós választásokat külföldi propaganda, dezinformáció, összeesküvés-elméletek és mesterségesen létrehozott deepfake-videók veszélyeztetik. ”Ez kognitív hadviselés” – mondta.
A Bizottság tovább erősítené a Demokratikus Ellenálló-képességi Központ munkáját, amelynek feladata a külföldi beavatkozás és dezinformáció felismerésének és kezelésének összehangolása.
Von der Leyen szerint azonban a demokráciát fenyegető veszélyek nem kizárólag kívülről érkeznek. Beszédében név szerint Magyarországot is példaként hozta fel.
A magyarországi április 12-i választásról azt mondta:
A magyar nép kezébe vette a jövőjét. A demokráciát választotta. Európát választotta.
A beszéd szerint a jogállamiság, a korrupció és az állami intézmények működése terén Magyarországon változások indultak, és több milliárd eurónyi uniós beruházás vált elérhetővé.
Von der Leyen azt is hangsúlyozta, hogy a következő uniós költségvetésben a jogállamiság és az alapvető jogok tiszteletének még erősebb kapcsolatban kell állnia az uniós forrásokhoz való hozzáféréssel.
„Elég volt” – uniós korhatár a közösségi médiára
A beszéd egyik legkonkrétabb társadalompolitikai bejelentése a gyermekek közösségimédia-használatának korlátozása volt.
Von der Leyen szerint az európai fiatalok napi négy-hat órát töltenek képernyők előtt, miközben a közösségi platformokat úgy tervezik, hogy minél hosszabb ideig fenntartsák a felhasználók figyelmét.
Amit látunk, az gyermekeink nagyszabású elfoglalása. A figyelmük, a koncentrációjuk, az elméjük elfoglalása
– mondta. A beszédben egy Belgiumban élő, 14 éves lány, Oléa tragédiáját is felidézte, aki a egy hónappal ezelőtt öngyilkosságot követett el online zaklatás következtében.
A Bizottság ezért EU KIDS ACT néven új szabályozást terjeszt elő. Eszerint 13 éves kor alatt nem lehetne közösségi médiát használni, 15 év alatt pedig nem lehetne önálló személyes fiókot létrehozni.
A 13 és 15 év közötti gyermekek csak szülő által létrehozott és felügyelt, korlátozott funkciókkal működő fiókokat használhatnának. A 15–18 évesek esetében pedig a platformok számára kötelezővé tennék a biztonságos tervezést. Von der Leyen a technológiai óriáscégeknek is üzent:
Nem kell elfogadnunk a függőséget okozó funkciókat. Nem kell elfogadnunk, hogy a gyermekeket egyre szélsőségesebb tartalmak felé tereljék.
A Bizottság ősszel Digitális méltányossági törvényt is javasolna, amely nemcsak a gyermekeket, hanem általában a digitális platformok felhasználóit védené az addiktív tervezéssel szemben:
Nem arról van szó, hogy a kiskorúak hozzáférnek-e a közösségi médiához. Arról van szó, hogy mikor és hogyan engedjük meg, hogy a közösségi média hozzáférjen a kiskorúakhoz.
Bővítés: a tagság alapja továbbra is az érdem
A beszéd végén Von der Leyen az EU jövőbeli bővítéséről is beszélt. Ukrajnát, Moldovát és a Nyugat-Balkánt említette az EU-hoz közel álló országok között, és bejelentette, hogy a Bizottság hamarosan ütemterveket mutat be a legelőrébb tartó tagjelöltek számára.
Ugyanakkor világossá tette, hogy a csatlakozás feltétele a teljesítmény és az uniós értékek tiszteletben tartása.
„Ez a folyamat továbbra is az érdemeken alapul” – mondta, majd hozzátette: „értékeink tisztelete nem képezheti alku tárgyát”.
A szerbiai háborús bűnös, Ratko Mladić közelmúltbeli belgrádi temetésére utalva elítélte a háborús bűnösök dicsőítését:
A háborús bűnösök dicsőítésének egyszerűen nincs helye az Európai Unióban.
Új Európa-kongresszust hirdetett meg
Beszéde végén Von der Leyen visszatért az európai integráció történelmi alapjaihoz. Felidézte az 1948-as Európa-kongresszust, amely az európai együttműködés jövőjéről gondolkodott, majd bejelentette egy új Európa-kongresszus megszervezését.
Az eseményre gondolkodókat, írókat, művészeket, tudósokat, civileket és állampolgárokat hívnának meg.
Jövőre lesz a Római Szerződés aláírásának 70. évfordulója. Von der Leyen szerint ennek alkalmából újra kell gondolni, mit jelent Európa a következő generáció számára.
Minden generáció az előző örökségére épített. Lépésről lépésre. Kövenként
– mondta. A beszéd utolsó üzenete az európai egységhez szólt. Von der Leyen szerint Európának a háborúk és válságok ellenére továbbra is közös jövőt kell építenie. „Vegyük ismét saját kezünkbe a jövőnket” – fogalmazott, majd három nyelven zárva éltette Európát:
Vive l'Europe. Es lebe Europa. Long live Europe.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően.
