A „Felkészülés egy nagyobb Unióra” című csomag különösen Ukrajna, Moldova, Montenegró és Albánia lehetséges csatlakozásával számol. A Bizottság szerint a jelenlegi szerződéses keretek között is megoldható egy nagyobb Unió működtetése, de ehhez az EU-nak és a tagjelölt országoknak egyaránt komoly felkészülésre van szükségük. A csomag négy nagy területet vizsgál: a kormányzást, az uniós értékeket, a szakpolitikákat és a költségvetést.
A Bizottság egyik legfontosabb javaslata az uniós döntéshozatal átalakítása. Brüsszel továbbra is támogatja, hogy bizonyos területeken az egyhangú döntéshozatalt minősített többségi szavazás váltsa fel. A Bizottság ezt többek között a szankciók, az adócsalás elleni fellépés és az energiapolitikához kapcsolódó fiskális intézkedések esetében tartja indokoltnak. A bővítés szempontjából pedig különösen fontos, hogy
Brüsszel a csatlakozási tárgyalások egyes köztes döntéseinél – például a tárgyalási klaszterek megnyitásánál – is minősített többségi szavazást vezetne be.
A Bizottság szerint ettől dinamikusabbá válhatna a csatlakozási folyamat.
https://hvg.hu/eurologus/20260925_unios-bovites-ukrajna-moldova
A bizottsági háttéranyag ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a minősített többségi döntéshozatal kiterjesztése mellett megfelelő biztosítékokat is alkalmazhatnának az alapvető nemzeti érdekek védelmére.
A Bizottság egy másik eszközt, a jelenleg is létező megerősített együttműködést is hangsúlyosabbá tenné. Ennek keretében legalább kilenc tagállam egy adott szakpolitikai területen szorosabb együttműködést alakíthat ki, ha az EU egésze észszerű időn belül nem képes előrelépni. Brüsszel ezért felülvizsgálja a jelenleg elakadt javaslatokat is, hogy kiderüljön, mely esetekben lehetne ezzel az eszközzel megkerülni a tartós blokádokat.
Brüsszel a tagjelöltek fokozatos integrációját is felgyorsítaná. Az új elképzelés szerint a csatlakozásra készülő országok már a teljes jogú tagság megszerzése előtt bekapcsolódhatnának bizonyos uniós politikákba, amennyiben teljesítik az ehhez szükséges feltételeket.
Az energia, a közlekedés, a digitalizáció és a védelem is azok közé a stratégiai területek közé tartozik, ahol mélyítenék az együttműködést. A tagjelöltek így már a teljes tagság előtt bekapcsolódhatnának az egységes piac egyes részeibe, és konkrét előnyöket élvezhetnének a szorosabb együttműködésből.
A részvétel azonban nem automatikus. A hozzáférés függne az adott ország csatlakozási felkészültségétől, az adott szakpolitikai területre való alkalmasságtól és az EU-val való stratégiai összehangoltságtól. Az együttműködés visszafordítható lenne, ha a reformokban visszalépés történne.
A Bizottság évente párbeszédet indítana a bővítésre váró országokkal, hogy áttekintsék az előrehaladást, újabb integrációs lehetőségeket azonosítsanak, illetve feltárják a még meglévő akadályokat.
A bővítés egyik legnehezebb kérdése Ukrajna csatlakozása lehet. A Bizottság külön foglalkozik az ukrán mezőgazdasággal, amelynek mérete és termelékenysége miatt speciális szabályokat tart szükségesnek.
A dokumentum szerint célzott intézkedésekkel jelentősen korlátoznák a pénzügyi támogatást és a piacra jutást az érzékeny mezőgazdasági termékek esetében, miközben segítenék Ukrajnát abban, hogy visszaszerezze hozzáférését hagyományos, unión kívüli exportpiacaihoz.
Marta Kos, az EU bővítésért felelős biztosa szerint ugyanakkor az unió képes lehet kezelni a nagyobb tagságból fakadó kihívásokat. „Értékelésünk szerint az EU képes befogadni több tagállamot. Vannak azonban olyan területek, ahol kihívásokat látunk, amelyekkel foglalkoznunk kell.
Az egyik ilyen a jogállamiság és az őszinte együttműködés, ahol erősebb lehetőségeket javasolunk a visszalépés megakadályozására, többek között a finanszírozás csökkentésével vagy a szavazati jogok korlátozásával.
Másodszor, célzott intézkedéseket javasolunk Ukrajna mezőgazdasági ágazatának integrációjára. Emellett olyan megoldásokat javasolunk, amelyek révén intézményeink karcsúbbá válhatnak, és gyorsabban tudnak döntéseket hozni. Ezeknek a változtatásoknak azt kell biztosítaniuk, hogy egy nagyobb Európai Unió egyben erősebb Unió is legyen, amely képes saját jövőjét alakítani – fogalmazott Kos biztos. Fontos újdonság, hogy Brüsszel a jogállamiság ellenőrzését nem tekinti lezártnak a csatlakozás pillanatában. A Bizottság szerint
a jogállamiság nyomon követése már a csatlakozás előtt megkezdődik, és a tagság megszerzése után is folytatódik.
A jogállamisági jelentést fokozatosan további tagjelölt országokra is kiterjesztenék, amint azok felkészültek erre. A csatlakozás után pedig az új tagállamokra is teljeskörűen vonatkozna az EU jogállamisági eszköztára.
https://hvg.hu/eurologus/20261005_ukrajna-moldova-unios-bovites-eu
A Bizottság a jövőbeli csatlakozási szerződésekbe olyan garanciákat építene be, amelyekkel kezelhető lenne, ha egy ország a csatlakozási tárgyalások lezárása után, de még a tagság előtt visszalépne a vállalt reformoktól. A célzott intézkedések a súlyos hiányosságok korrigálását szolgálnák.
A Bizottság három, korábbi bővítések során már alkalmazott ágazati biztosítékot erősítene meg. Ezek a gazdaságot, a belső piacot, valamint az igazságügyet és a belügyeket érintik. A változás lényege, hogy jelentősen meghosszabbítanák azt az időszakot, amelyben ezek a védintézkedések aktiválhatók.
Ezek mellett egy teljesen új, intézményi biztosítékot is létrehoznának. Ez az uniós szerződés 2. cikkében rögzített értékek súlyos megsértésére, valamint a tisztességes együttműködés elvének megszegésére vonatkozna.
A lehetséges intézkedések között a legsúlyosabb esetekben a tanácsi szavazati jog felfüggesztése is szerepel. Egy további lehetőség szerint az új tagállamok az első tagsági években korlátozott ideig azt is vállalhatnák, hogy nem akadályozzák az EU további bővítését, illetve bizonyos kétoldalú viták miatt nem blokkolják az uniós döntéshozatalt.
A Bizottság hangsúlyozza, hogy ezek a biztosítékok ideiglenesek, célzottak, visszafordíthatók és rendszeresen felülvizsgálhatók lennének.
A bővítés finanszírozását is szorosabban összekötnék a reformok teljesítésével. A 2028–2034-es többéves pénzügyi keret már tartalmazza a jövőbeli bővítés fő költségvetési keretét, és olyan felülvizsgálati mechanizmust is tartalmazna, amely lehetővé teszi a források módosítását, amikor egy új tagállam csatlakozik.
A csatlakozás előtt a Global Europe eszközön keresztül támogatnák a tagjelölteket. A finanszírozás támogatásokból, hitelekből és garanciákból állhatna, és kifejezetten a reformok felgyorsítását szolgálná.
A Bizottság itt is az eredményalapú finanszírozást helyezi előtérbe: a pénzek kifizetését konkrét reformok és beruházások teljesítéséhez kötnék. A rendszer már most is működik például a Nyugat-Balkán növekedési terve, Moldova támogatási rendszere és az Ukrajna-eszköz esetében.
A támogatások feltétele lenne a reformok előrehaladása és a nemzeti pénzügyi ellenőrzési rendszerek javítása. Ha ezek a feltételek nem teljesülnek, a támogatásokat fel lehetne függeszteni vagy csökkenteni.
A Bizottság új csomagja közben egy fontos alapelvet is rögzít:
a bővítés továbbra is teljesítményalapú folyamat marad. Vagyis attól, hogy az EU geopolitikai okokból sürgeti a bővítést, az egyes országok csatlakozása továbbra is saját reformeredményeiktől függ.
A mostani javaslatok az Európai Tanács októberi vitáját is előkészítik. A Bizottság felkéri az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy kezdjék meg az intézményi és szakpolitikai előkészületeket.
A 2026-os bővítési csomag részeként Brüsszel útiterveket is bemutat majd Montenegró, Albánia, Moldova és Ukrajna számára – feltéve, hogy ezek az országok fenntartják a reformok lendületét.
Nyitókép: Maia Sandu moldovai elnök António Costával és Ursula von der Leyennel az Európai Tanács ülésén
