Több és gyorsabban hozzáférhető információt vár Oroszországtól az Európai Bizottság az irkutszki pestiskutató intézet egyik munkatársának halála ügyében. A Bizottság szóvivője az EUrologus megkeresésére azt válaszolta: az orosz hatóságokkal nem álltak közvetlen kapcsolatban, elsősorban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai regionális irodáján keresztül gyűjtenek adatokat.
Az EU moszkvai küldöttsége szintén bekapcsolódott: megkereste a WHO helyi irodáját, figyeli a fejleményeket, és egyeztet a helyszínen jelen lévő uniós tagállamokkal. Oroszország a WHO európai régiójához tartozik.
„Oroszországnak a lehető leggyorsabban rendelkezésre kell bocsátania az információkat”
– közölte az Európai Bizottság szóvivője. Hozzátette: az időben adott átlátható tájékoztatás, a megbízható járványügyi és mikrobiológiai eredmények, valamint a fertőzések megelőzését és megfékezését vizsgáló adatok nélkülözhetetlenek a helyzet tisztázásához és a közbizalom fenntartásához.
Az orosz hatóságok kizárják a pestist, a WHO még keresi a magyarázatot
Az ügy október elején váltott ki nemzetközi figyelmet. Egy szibériai pestiskutató intézet munkatársa súlyos tüdőgyulladás után meghalt, és felmerült, hogy tüdőpestis okozhatta a betegségét. Az Associated Press október 7-i beszámolója szerint Maria Van Kerkhove a WHO járványügyi vezetője a hírügynökségnek akkor azt hangsúlyozta: nem tudják, melyik kórokozó okozta a halálesetet, és további információkat várnak Oroszországtól.
A kormánynak korlátozottak a lehetőségei a segítségnyújtásban, különösen Moszkván kívül, mivel az amerikai kormánytisztviselők Oroszországon belüli utazásainak komoly biztonsági és egészségügyi kockázatai is lehetnek.
Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója, október 7-i sajtótájékoztatón arról számolt be, hogy az orosz válasz szerint az irkutszki régióban a közelmúltban nem jelentettek pestises esetet, mintegy kétszáz kontaktot azonban karanténba helyeztek. A szervezet részletesebb laboreredményeket és magyarázatot kért az óvintézkedésekről, valamint technikai segítséget ajánlott fel.
Három nappal később, a WHO október 10-i jelentése már az orosz hatóságok további válaszait is ismerteti. Ezek szerint a dolgozó és kontaktjai vizsgálata nem mutatott ki pestist vagy más vizsgált, kiemelten veszélyes kórokozót, a kontaktok megfigyelését pedig lezárták. Moszkva laboratóriumi biztonsági incidenst sem jelentett.
A WHO az átadott adatok alapján nem talált bizonyítékot az esethez kapcsolódó további terjedésre. A halálos tüdőgyulladás kórokozója azonban továbbra is ismeretlen, ezért az értékelés bizonyossága korlátozott. A szervezet szerint laboratóriumi expozíció egyelőre nem zárható ki teljesen, és a diagnózis hiányában azt sem tudja önállóan megítélni, hogy a kontaktok megfigyelésének időtartama minden lehetséges ok kizárására elegendő volt-e. Utazási vagy kereskedelmi korlátozásokat ugyanakkor nem javasol.
Az EU-ban még nincs határozott kockázatértékelés
A Bizottság válasza szerint az esetet és annak lehetséges kapcsolatát a pestissel az Egészségügyi Biztonsági Bizottság is megvitatta. A WHO európai irodája az ülésen megosztotta a rendelkezésére álló korlátozott információkat, és jelezte, hogy további tisztázást kér. A testület szükség esetén ismét összeülhet.
Az orosz hatóságok szerint nem igaz az a hír, amely szerint az irkutszki biológiai kutatóintézet másik munkatársa is életét vesztette tüdőpestis-fertőzés következtében. A hivatalos közlések szerint a halálos áldozattal kapcsolatba került személyek közül senki sem betegedett meg, közben a külföldi kormányok és szakértők továbbra is több információt és átláthatóságot kérnek Moszkvától. Az aggodalom már csak azért is érthető, mert a múltban a Szovjetunió, majd Oroszország több alkalommal is félrevezette a világot. Akadnak, akik szerint az intézetben inkább vegyi fegyverekkel foglalkoznak.
A brit egészségbiztonsági hatóság, a UKHSA összefoglalója közben nagyon alacsonynak ítélte annak valószínűségét, hogy az Egyesült Királyságba visszatérő utazónál pestises eset forduljon elő.
Pestis vagy egyéb járvány fenyegetettség esetén a magyarokat és minden más uniós polgárt az EU határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyek kezeléséről szóló uniós rendelete hivatott megvédeni. Ennek felhatalmazása alapján működik az Egészségügyi Biztonsági Bizottság. Ebben a tagállamok képviselői koordinálják a felkészülést és a válaszlépéseket.
Rendelkezésre álló gyógyszerek és tartalékok
A pestist a Yersinia pestis baktérium okozza. A WHO betegségismertetője szerint a fertőzés kisemlősökhöz és bolháikhoz kötődik, tüdőpestis esetén azonban fertőző légúti részecskékkel is terjedhet. Hangsúlyozzák azonban, hogy a korai antibiotikumos kezelés életeket ment.
A Bizottság szóvivője lapunknak azt írta: nemzeti szinten és az uniós rescEU tartalékokban is tárolnak antibiotikumokat, köztük pestis kezelésére alkalmas szereket. Azt is hozzátette, hogy az EU 1,6 milliárd eurót fordított stratégiai egészségügyi készletek kialakítására. Ezek több európai helyszínen találhatók, és gyógyszereket, védőfelszereléseket, diagnosztikai, elemző- és kimutatóeszközöket is tartalmaznak. A rescEU rendszer a nemzeti kapacitásokat kiegészítő tartalékot biztosít súlyos válságokban.
Bár az irkutszki haláleset után kisebb pánik tört ki, Európában nem kell attól tartanunk, hogy eljutna ide egy pestises beteg. Jól bejáratott protokollokkal, karanténnal, antibiotikumokkal és rágcsálóirtással kivédhető a pandémia. Péterfi Zoltán infektológus, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanára mondta el, mit érdemes ma tudni a pestisről.