„A helyzetről beszámoló médiajelentések túlnyomó többsége nem igaz” – mondta újságíróknak Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő, amikor az állítólagos második halálesetről kérdezték. Nyilatkozata tökéletesen beleillik az orosz hatóságok tájékoztatási politikájába: Peszkov még véletlenül sem árulta el, hogy szerinte mi a hamis információ, így azt sem cáfolta meg egyértelműen, hogy már kettőre nőtt az irkutszki laborbaleset halálos áldozatainak a száma.
A tüdőpestisügy a múlt héten pattant ki, amikor kiderült, hogy a szibériai Irkutszk veszélyes kórokozókkal foglalkozó laboratóriumának egyik alkalmazottja ismeretlen betegség következtében életét vesztette. Helyi források szerint a 28 éves nő úgy fertőződött meg, hogy összetört egy tüdőpestis-baktériumokat tartalmazó kémcsövet, míg a hivatalos közlések szerint a labor munkatársának halálát egy ismeretlen eredetű tüdőgyulladás okozta. A Darija Sipilova haláláról szóló első hír október 2-án jelent meg több Telegram-csatornán, majd a jelentéseket más médiumok is átvették.
A pestist okozó Yersinia baktérium mikroszkopikus felvételen
RUSLANAS BARANAUSKAS / SCIENCE PHO / RBU / Science Photo Library via AFP
Kevés és pontatlan információ
Miközben a helyi hatóságok karanténba zárták az intézet valamennyi munkatársát és látogatási tilalmat rendeltek el az irkutszki kórházakban, Moszkva kitart amellett, hogy nem tüdőpestis okozta a laboratóriumi munkatárs halálát. Ám a részletekkel továbbra is adós Moszkva, noha az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezetői folyamatosan azt kérik Oroszországtól, hogy időben és pontosan tájékoztassák az illetékes nemzetközi szervezeteket a fejleményekről. „Időben kellenek az információk. Nem tudjuk, hogyan fertőződött meg az áldozat, és az is elengedhetetlen, hogy választ kapjunk az azóta felmerült kérdéseinkre. Ha nem tüdőpestis okozta a fertőzést, akkor mi?” – tette fel a kérdést Maria Van Kerkhove, a WHO járványokkal foglalkozó részlegének igazgatója. Arról sincs hír, hogy az orosz hatóságok engedélyezték volna, hogy a WHO szakértői a helyszínre utazzanak és bekapcsolódjanak a vizsgálatba.
Orosz források szerint Irkutszkban és környékén nincs pánik. „Minden a szokott mederben zajlik, nincsenek sorok a gyógyszertárak előtt. Az első órákban volt némi pánik, de mostanra megnyugodtak a kedélyek. Annyi minden miatt aggódhatunk, például az üzemanyaghiány vagy a medvetámadások miatt” – idézett egy helyi lakost a külföldre száműzött egyik orosz hírportál, a The Moscow Times. A helyi kormányzó arról számolt be, hogy továbbra is figyelik a Sipilovával érintkezésbe került személyeket, és közülük egynél sem jelentkeztek a betegség tünetei. Igor Kobzev irkutszki kormányzó közölte: Sipilova be volt oltva a veszélyes kórokozók elleni vakcinákkal.
Inkább novicsok?
Közben egy ismert ukrán orvos, Jevhen Komarovszkij arról írt, nem kizárt, hogy az irkutszki intézetben nem is baktériumokkal, hanem különféle vegyi fegyverekkel foglalkoznak, s Darija Sipilova halálát egy novicsokhoz hasonló idegméreg okozta. „A XXI. században ugyanis vannak eszközök a pestis elleni harchoz, s ezek a gyógyszerek igencsak hatékonyak. Ha a legkisebb gyanú is felmerült arra, hogy valakit megfertőzhetett ez a baktérium, azonnal megkezdődne a kezelés” – írta az orvos, hozzátéve: ostobaság lenne, ha valaki védőruházat nélkül venne a kezébe pestisbaktériumokat tartalmazó kémcsöveket. „Arról nem is beszélve, hogy ezek a kémcsövek már régóta műanyagból készülnek” – magyarázta.
https://hvg.hu/gazdasag/20261006_tozsde-spekulacio-vilagjarvany-oroszorszag-pestis-halaleset
Ugyanakkor nagyon fontos lenne tudni, mi okozta a laboratóriumi munkatárs halálát, ha valóban nem a tüdőpestis áll a háttérben. A Covid-pandémia 2019-es elszabadulása óta az egészségügyi hatóságok különleges figyelemmel követik a rejtélyes tüdőgyulladásos ügyeket, mert mindenképpen elejét kívánják venni egy újabb világjárvány kitörésének. Az is lényeges tényező, hogy Oroszország és elődje, a Szovjetunió számos alkalommal – például az 1986-os csernobili atombaleset idején – a legegyértelműbb ügyekben sem mondott igazat.
Legutóbb 2014-ben, a Malaysia Airlines Kuala Lumpurba tartó gépének Kelet-Ukrajna fölötti lelövésekor próbálta meg Moszkva Ukrajnára hárítani a felelősséget, pedig az első pillanattól fogva világos volt, hogy az Oroszországból Ukrajnába szállított és a szakadár erőknek átadott Buk légvédelmi üteg által indított rakéta találta el a Boeing utasszállítót.
A lelőtt maláj gép roncsai
AFP / Dominique Faget
A szverdlovszki példa
Laboratóriumi balesetek is előfordultak: 1979-ben lépfene-baktériumok szabadultak ki egy szverdlovszki katonai laboratóriumból. Akkor mintegy hetven ember vesztette életét, ami után évekig azt állította Moszkva, hogy a helyi járványt romlott hús okozta.
Az is közismert, hogy a szovjet időkben a tudósok többféle biológiai fegyver létrehozásán dolgoztak, és a pestisbaktériumok is szerepeltek a vizsgált kórokozók között. A cél az volt, hogy a baktériumok módosításával kifejlesszenek egy antibiotikumoknak ellenálló törzset. Amerikai források szerint Oroszország annak ellenére is folytatta a biológiai és vegyi fegyverek kutatását, hogy ezzel megsérti a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeit. (A fejlesztésekre utal az is, hogy az orosz titkosszolgálatok több alkalommal is használtak idegmérgeket a Putyin-rendszer ellenségei – például Alekszej Navalnij vagy Szergej Szkripal ellen.)
A pestis egyébként ma már nem jelent akkora veszélyt, mint a középkorban. Évente 1-2 ezer megbetegedést regisztrálnak, elsősorban Afrikában, ám a betegség megfelelő antibiotikumos kezeléssel gyógyítható. A szakemberek azt is hangsúlyozzák, hogy a baktériumok összetett képződmények, és kevésbé hajlamosak a mutációra, mint a vírusok.
https://hvg.hu/360/20261006_pestis-irkutszk-karanten-yersinia-oroszorszag
Nyitókép: Az Irkutszki Pestiskutató Intézet. Fotó: AFP
