Kamala Harris továbbra is rajta van a limezöld brathullámon, Ukrajna a már sokat látott Kurszk régiónál tört be ellenséges területre, az olimpia szervezői szimbolikus ajándékot adnak az újjáépülő Notre-Dame-nak, új információt fedeztek fel Rembrandt egy sokat elemzett festményéről, a Netflixen pedig jól ismert irodalmat dolgoz fel egy új sorozat.
A hétköznapokban nem is sejtjük, mennyire fontos túlélésünk, boldogulásunk és boldogságunk szempontjából, hogy megértsük mások állapotát és motivációit. Hogyan működik mindez?
Kevés generációt elemeztek már annyira atomjaira, mint a Z-t. Ismerjük az összes létező sztereotípiát és azok cáfolatát is. Mémekkel és reelekkel dolgozó komikusok serege építi poénjait generációs különbségekre, a globális felületeken pedig rengetegen magukra ismerhetnek. A „szüleim a húszas éveikben: ház, gyerek, kocsi VS én a húszas éveimben: megvehetem magamnak ezt a kávét?” típusú viccelődésen teljes generációk nevethetnek (és sírhatnak). A Z még mindig az egyik legvonzóbb, fiatal, költeni képes célcsoport, amit minden szektor szeretne elcsábítani – köztük a banki is. A PwC szakértője, Kiss Virág most sorba veszi, hogy az ismert sztereotípiákon túl – Revolut, Crypto, NFT, fintech, online ügyintézés – miként érdemes a fiatal felnőtt generációhoz közelíteni, ha pénzügyekről van szó.
A zsír az oka mindennek – a Yale Egyetem kutatói felfedték az okát annak, hogy miért fogyasztják szívesebben az emberek az olvadt sajtot, mint a hideget.
Szeptembertől részben elstartolhat a középiskolások ingyenes jogosítványszerzési lehetősége, bár az összes tanfolyamot és vizsgát magába foglaló rendszerig elő kellene teremtenie a költségvetésnek pár tízmilliárdot. Az ifjakon és a szülőkön kívül nem mindenki örülhet a lehetőségnek: a túlterhelt iskolai adminisztrációra újabb feladatok várnak, az autósiskolák a bevételi forrásukat féltik, míg azok a vezetni vágyók, akik már nem koptatják az iskolapadot, jelentős áremelkedésre számíthatnak.
Prominens magyar politikus: úgy látom, a migrációval – mindegy, hogy országhatárokon át, vagy belül – csak a baj van.Prominens közgazdász bárhol a világon: a lakhatási mobilitás fontos alkotóeleme a társadalmi mobilitásnak, ami pedig elengedhetetlen a prosperitás és az esélyegyenlőség szempontjából.
Április 19-én jött ki Taylor Swift 14. stúdióalbuma, a The Tortured Poets Department: The Anthology. A lemez megjelenése felért egy mesterkurzussal bevételmenedzsment és kereskedelmi stratégiák tantárgyakból is – és itt jön képbe elemzőként az általában nem zeneiparban tevékenykedő Boston Consulting Group (BCG).
Radikalizálódik a világ egyik leggazdagabb embere, Elon Musk, és nem igazán lehet tudni, mi a valódi célja. Az éppen 25 éve hatalmon lévő Vlagyimir Putyin orosz elnök is gazdag, de róla sejthetjük, mit akar, azt pedig sokan elemzik, hogyan képes ennyi ideig vezető szerepben maradni. Hatalmasok fejtegetése, sportpszichológia és néhány biztató hír az e heti Kilátóban.
Különösen a mostani nyárban megsülve senkinek nem kell bemutatni a globális klímaválságot: átmenés hüllőbe, jégakkuk, hajvizezés, folyamatosan zúgó klímák, vitatkozás a megfelelő beállításokon, vizes törölköző, hidegzuhany, csapkodás átmelegedett tavakban. Aki számára mindez ismerős, még nagyon jól is járt, mert áramhoz és vízhez jutott. A kilátás nem biztató, de az európai szabályozás igyekszik utolérni a helyzetet.Nagy Julianna, a KPMG senior managere az első ESG-hírlevelben gyorstalpaló összefoglalót ad az alapfogalmakról: mi az a természetvesztés, mit jelent a klímakockázat, és miért érdemes összebarátkozni ezekkel a betűkkel: CSRD, CSDDD, SFDR.
A hvg360-al közösen elindított ESG tudásmegosztó hírlevelünk célja, hogy olvasóinkat széles körben és magas színvonalon tájékoztassuk, a fenntarthatóság és az ESG témákhoz kapcsolódó szakmai tartalmakat strukturáltan adjuk át.
Aki úgy érzi, hogy túl sokat ül tévé előtt az olimpiát nézve, az jó, ha belegondol: átlagban a magyarok naponta öt órát töltenek tévézéssel egy nagy sportesemény nélküli napon. A streameléssel pedig a régiónk élbolyába tartozunk, legalább ebben utolérve Ausztriát.
2016-ot korábban sci-finek tűnő világtörténeti események határozták meg, 2020-2021-et senkinek nem kell erős jelzőkkel ellátni, majd kitört két háború, miközben egyre inkább előretörő digitális életünket elkezdték megenni az algoritmusok, a nyarainkat pedig a hőhullámok és az erdőtüzek. Mostanra a polikrízis szó is közhellyé vált, de negatívumok halmozása helyett nézzük meg, mit tehetünk, ha mégis olyan szerencsések vagyunk 2024-ben, hogy lehetnek befektetéseink. A Concorde Csoport friss hírlevelében Gyurcsik Attila, az Accorde Alapkezelő vezérigazgatója, portfóliómenedzser ír az elkövetkezendő harminc évről.
Az immár kétszeres olimpiai bajnok úszó edzője bedobta a törölközőt, miközben a mellette kiálló Hosszú Katinka beleszállt az úszószövetség vezetésébe. Milák és a sportszervezet vezetői hallgatnak, mi azonban végigvettük, mi vezetett idáig és milyen kérdéseket vetnek fel a történtek.
A nyár legszebb pillanatai közé tartoztak azok a médiatartalmak, amikben harmincnál idősebb riporterek próbálták megfejteni többi nem Z generációs embertársuk számára, hogy mi is az a brat. Ez a hírlevél ugyan nem vállalkozik erre, de a Gen Z-gondolkodásmóddal foglalkozik: a ’90-es és a 2010-es évek közepe között született, sokat elemzett generáció tagjai a jelen és a jövő meghatározó fogyasztói. A Boston Consulting Group (BCG) friss kutatásában arra kereste a választ, hogy miben különböznek vásárlási szokásaikban a többitől, mit részesítenek előnyben, hogyan hoznak vásárlási döntéseket – és hogy mi is következik mindebből?
Hírlevél forró nyáréjszakákra.
Szimbolikus harcok terepe lett Imane Helif olimpiai indulása, holott esete rendkívül összetett. A tesztoszteronteszten megbukott sportoló körüli vitához kellett, hogy a szakági szövetség összevesszen a NOB-bal, és hogy a NOB szabályai tehetetlenek legyenek az interszexuálisok komplikált helyzetével. Az egész drámának pedig akaratlanul Hámori Luca is szereplője lett, aki Helif következő ellenfele.
A nyílt háború szélére sodorta a Közel-Keletet, hogy rövid idő leforgása alatt Izrael két nagy ellenségével is végzett: Iránban a Hamász politikai vezetőjével, Libanonban pedig a Hezbollah egyik fontos katonai parancsnokával. Ez úgynevezett célzott likvidálás, amikor a célszemély környezetét megkímélik, s ezzel a módszerrel számos ország élt, az USA és Oroszország (illetve korábban a Szovjetunió) éppúgy, mint az 1970-es és 1980-as években a dél-amerikai junták. A közel-keleti feszültség átmenetileg elterelte a figyelmet a párizsi olimpiáról, ahol ezúttal is több technológiai újítás segíti a sportolókat az aranyérem megszerzésében. A legcsillogóbb medálra a nyári játékok során sokszor királyi sarjak vagy hírességek is vágytak, de a dobogó legfelső fokára csak az amerikai Benjamin Spock jutott fel – ő a sportsikere idején még langaléta egyetemista volt és csak később lett a gyereknevelés egyik leghíresebb teoretikusa.
A gépek elszabadulnak skála egyik végén ott a macskát idegesítő robotporszívó, a másikon pedig az emberiség kiirtását hidegen tervezgető szuperintelligencia. Ha a megfelelő emberek eleget görnyednek a számítógépeik fölött, politikusok hosszú távon is képesek gondolkodni és világszerte idejében elindul a szabályozás, elkerülhető a Mátrix? Elérkezve az uniós rendelet augusztus 1-jei hatályba lépéséhez, a PwC szakértője, Csenterics András megmutatja, hol tartunk most MI és jogszabályok viszonyában.
A PwC kéthetente jelentkező hírlevelében a cég szakértői járják körbe a jövő sikeres vállalatait foglalkoztató témákat, segítve ezzel a változó gazdasági világ megértését.
A hivatali bürokráciában fulladozó emberről az irodalom és a filmművészet számtalanszor megemlékezett már: a rejtélyes eljárás áldozatául eső Josef K. (Franz Kafka: A per), az adatfeldolgozó osztály által őrületbe kergetett Sam Lowry (Terry Gilliam: Brazil) vagy a lelketlen vogonokkal hadakozó Arthur Dent (Douglas Adams: Galaxis útikalauz stopposoknak). A technológia ezt a mindenki számára ismerős vergődést is megoldhatja majd, legalábbis a magyar állam valami ilyesmire vállalkozott a digitális állampolgárság programmal (DÁP). Hivatali kálvária helyett kényelmes mobilos ügyintézést kaphatnak a vállalkozó kedvű polgárok, akik jó, ha gondolnak az adathalászat lehetőségére is.
A jogtól sokan akár a szó hallatán is a falra másznak, talán nem is alaptalanul. Ez a hírlevél viszont azért jött létre, hogy érthetőbbé tegye a jog néhány olyan területét, amelyekbe nap mint nap belefuthatsz.
A magazin tizenegyedik alkalommal állította össze a celebrangsorát, amin mások mellett a Valmar, Palvin Barbi és Krausz Gábor is szerepel.
Charles Ponzi 1920-ban néhány hónap alatt több tíz millió dollárt csalt ki sok ezer amerikaitól, miközben a rendőrséget is megvezette. Az őt leleplező cikksorozat Pulitzer-díjat kapott. A regényes életű csaló olyan tökélesen működtette – azóta is gyakran felbukkanó – módszerét, hogy az azóta is az ő nevét viseli. Nagy csalások című sorozatunk legújabb cikke.
Vannak, teszem azt, a nagy német autógyártók. Akiknél – ha Elon Musk nem rúgja rájuk az ajtót a Teslával – lehet, hogy a mai napig a benzines emissziós értékeket elcsaló mérnökök adnák az egyik fő innovációs csapásvonalat. Most a szívükön viselik, hogy kínaiak olcsóbban gyártják az értékesítésük 10-20 százalékát kitevő elektromos autókat. Mert esetleg a vevő azt veszi. Úgyhogy jött is 17-38 százalékos uniós védővám. Meg vagyunk védve?
A legrosszabb várakozásokat igazolta a most kiadott GDP-szám, április–júniusban gyengébben teljesített a gazdaságunk, mint az év legelején. A fogyasztás nem nagyon akar beindulni, az iparunk gyenge, az építőipar tud csak segíteni, és az még nem is látszik ezeken a számokon, hogy az aszály mennyire le fogja rontani az éves teljesítményt.
„2030-ig csökkenteni fogjuk az üvegházhatású gázok kibocsátását. Sokkal, tényleg.” Ismerős?
Húzó- helyett tolómarketing. Vagyis találjuk meg a keresletet arra, amit kínálni tudunk. Leginkább ez a megközelítés jellemző az önmarketingre, amelyhez viszont elengedhetetlen tudni, hogy pontosan mit is kínálunk, ehhez pedig az önmagunkkal is való őszinteségre, hitelességre van szükségünk, vagyis összességében arra, hogy a munkánkat a képességeinknek megfelelően és az értékrendünkhöz hűen végezzük. Csakhogy hitelesnek lenni nem is olyan egyszerű, mint gondolnánk, egészen komoly önismereti munkát igényel. Erre tanít meg az Énmárka – Tedd magad eladhatóvá az interneten is! című könyv egyik első leckéje.
A sikeres énmárkaépítés során nagy eséllyel eljutunk arra a pontra, amikor ki kell állnunk a nyilvánosság elé. Ez lehet tévés vagy rádiós szereplés, interjú egy újságban, de elképzelhető, hogy konferencián vagy éppen egy TED-előadáson kell remekelnünk és meggyőznünk magunknak a közönséget. Az élő szereplések esetében különösen fontos, hogy fenntartsuk a hallgatóság figyelmét; hogy némi humorral és természetes lazasággal megnyerővé váljunk; hogy a mondandónk egyszerre legyen informatív és szórakoztató is. Nem kis feladat ez, de John Purkiss és David Royston-Lee könyve ehhez is tud segítséget, hasznos tippeket nyújtani.
Bármelyik tárgyi eszközünknél értékesebbé válhat a nevünk, ha egyszer ügyesen felépítettük azt. Érdemes tehát védenünk és gondoznunk, mintha az csak egy féltett és érzékeny növény lenne otthonunk pompás díszeként. Aki pedig ebben egészen mesterien remekelt a kétezres években, az nem más, mint David Beckham, az „átlagember” és a „varázsló” archetípusa. Nézzük, hogy csinálta!
„Néhányan csak úgy vonzzák a kollégákat, ügyfeleket, vásárlókat, befektetőket vagy a rajongókat. Ezt a személyes vonzerőt karizmának is nevezik, és az erős énmárka egyik értékes aspektusa. Színlelni azonban nem lehet, belülről kell fakadnia” – írja John Purkiss és David Royston-Lee, és rögtön ajánlanak három módszert is, amelyekkel a karizmánkat fejleszthetjük.