Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Drágultak március elsejétől a forint alapú lakáskölcsönök. Jelenleg a támogatott lakáshitelek közül a legmagasabbak a használt lakásra igényelt, évente változó kamatozással felvett hitelek, ahol – kezelési költséggel együtt – 11,2 százalékot kell fizetni. A drágulás valamennyi kereskedelmi bankra jellemző, az évente változó kamatra felvett kölcsönök kamata jelenleg 7,83 és 9,72 százalék között van. Az OTP-nél, ahol a támogatott kölcsönt csak változó kamatozással kínálják, minden maradt a februári szinten, mivel január 15-én mát „átárazták” a kamatokat. Náluk nyolcszázalékos kamattal és kétszázalékos kezelési költséggel lehet fölvenni hitelt; állítólag ezt a kamatszintet néhány hónapig fenn is tartják.
A legtöbb otthonra vágyó forinthitel helyett devizaalapú hitellel próbálja megoldani lakásvásárlási gondjait, mivel e hitelek két-három százalékponttal is olcsóbbak a forintalapú kölcsönöknél. Nem véletlen, hogy egyre több bank gondolja azt, hogy a devizaalapú hitelkonstrukció révén ismét fel lehet lendíteni a lakáshitelek iránti keresletet. A devizahitelek persze jóval kockázatosabbak a forinthiteleknél; a forint gyengülése esetén jócskán megnőhet a havi kamat, míg az erős forintnál az ügyfél nyer. Ezzel az árfolyamkockázattal mindaddig számolni kell, míg Magyarország nem csatlakozik az eurózónához. Másik buktatója a devizakölcsönöknek, hogy a bankok többnyire változó kamattal kínálják, azaz csak három-hat hónapra rögzítik a kamatot. Szakértők szerint ez komoly rizikót jelent, hiszen a jelenlegi két százalék körüli piaci eurókamat középtávon akár a duplájára is nőhet.
A jegybank szerint az idén 310 és 380 milliárd forint közötti összeggel esik vissza a lakáshitel-felvétel a tavalyi évhez képest.
A legtöbb otthonra vágyó forinthitel helyett devizaalapú hitellel próbálja megoldani lakásvásárlási gondjait, mivel e hitelek két-három százalékponttal is olcsóbbak a forintalapú kölcsönöknél. Nem véletlen, hogy egyre több bank gondolja azt, hogy a devizaalapú hitelkonstrukció révén ismét fel lehet lendíteni a lakáshitelek iránti keresletet. A devizahitelek persze jóval kockázatosabbak a forinthiteleknél; a forint gyengülése esetén jócskán megnőhet a havi kamat, míg az erős forintnál az ügyfél nyer. Ezzel az árfolyamkockázattal mindaddig számolni kell, míg Magyarország nem csatlakozik az eurózónához. Másik buktatója a devizakölcsönöknek, hogy a bankok többnyire változó kamattal kínálják, azaz csak három-hat hónapra rögzítik a kamatot. Szakértők szerint ez komoly rizikót jelent, hiszen a jelenlegi két százalék körüli piaci eurókamat középtávon akár a duplájára is nőhet.
A jegybank szerint az idén 310 és 380 milliárd forint közötti összeggel esik vissza a lakáshitel-felvétel a tavalyi évhez képest.
