"Az árak és az árfolyam stabilitására irányuló egyidejű célkitűzés nagyon erős fiskális hátteret és nagyon erős eltökéltséget kíván. Őszintén szólva, nem látok ilyen jellegű elszántságot a kormányban vagy az országban jelenleg" - fogalmazott az MNB elnöke. Járai március 3-án már tett hasonló nyilatkozatot, amelyre a forint átmeneti gyengüléssel reagált.



A folyó fizetési mérleg és a költségvetés jelentős hiánya, valamint a növekvő infláció gátolják az euró-övezeti tagsághoz szükséges konvergencia-követelmények teljesítését - közölte Járai Zsigmond. Ha Magyarország azt vállava lép be az ERM-2 rendszerbe, hogy minden jó irányba halad, és a konszolidáció mégis késni fog, vagy a piac csalódott lesz a konszolidáció üteme miatt, akkor nehézségek támadhatnak - fejtette ki Járai Zsigmond a forint elleni spekulatív támadások veszélyére utalva. Hozzátette, hogy ezt a kérdést még nem vitatták meg az MNB-n belül és a kormánnyal sem – tudósít az MTI.



Járai Zsigmond emlékeztetett, hogy idén 3,2, jövőre pedig mintegy 4 százalékos gazdasági növekedést várnak. Az idei inflációs előrejelzés 7,4 százalékos. Járai reményét fejezte ki, hogy az infláció növekedése nem épül be a várakozásokba.