Nagy strukturális problémáink vannak, amelyeket meg kell oldanunk, mielőtt tartósan megelégedésre okot adó gazdasági növekedésről beszélhetnénk – jelentette ki Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a FAZ-nak adott, csütörtökön megjelent interjújában.



A jegybank elnöke kifejtette: a cselekvés szüksége annyira nagy, hogy a bevételi és a kiadási oldalon végrehajtott kozmetika csak átmeneti gyógyír lehet. Az állami pénzügyek valóban tartós konszolidálását csak átfogó szerkezeti reformokkal lehet megvalósítani. Járai nem bízik túlságosan abban, hogy ezek a reformok politikailag keresztülvihetők.



Medgyessy Péter miniszterelnök és új pénzügyminisztere, Draskovics Tibor felismerte ugyan a helyzet komolyságát, és szilárdan az irányváltás mellett van, de kétlem, hogy a politikai pártok és a lakosság valóban készen állnak ezeknek a szükséges és fájdalmas reformoknak a vállalására – mondta Járai Zsigmond.



Járai ezzel a háttérrel kevés értelmét látja annak, hogy Magyarország korán belépjen az euró-övezet előszobájába, az európai átváltási mechanizmusba (ERM-II.). Magyarország ugyanis meglehetősen eltávolodott a maastrichti kritériumoktól, és az euró-övezethez való csatlakozás dátuma, 2008 teljesen irreálissá vált, így az ERM-II.-höz való csatlakozással is lehet várni.



A felülvizsgálás alatt álló eurostratégiát a kormány várhatóan április végén hozza majd nyilvánosságra, de eközben az infláció frontján új veszély kezd felsejleni.



Már vannak jelei annak, hogy emelkednek az inflációs várakozások – figyelmeztetett Járai, utalva az államkötvények piacára. Az áremelkedés a nyár elejére 8 százalékkal érheti el a csúcspontot, és az év végére visszamehet 6,7 százalékra – olvasható a Frankfurter Allgemeine Zeitungban.