A 1300 orosz cégen végzett tanulmány szerint a 23 legnagyobb orosz cég az ipar több mint harmadát tartja kezében, és a dolgozók hatodának nyújt munkát. A politikai gyökerű oligarchák a rendszerváltás környékén jutottak befolyáshoz és alapozták meg gazdasági sikereiket. A Világbank moszkvai irodájának vezetője, Christof Rühl szerint - aki a kutatást vezette - „Oroszországnak ugyanazt kellene tennie, mint amit az Egyesült Államok tett száz éve, trösztellenes és a monopolpiac kialakulása ellen védő intézkedéseket kell hozni a szabad verseny érdekében.”

Néhány orosz üzletember aránytalanul nagy befolyásra tett szert a befektetések terén és emellett hatásos lobbi-tevékenységet folytattak. A tanulmány szerint az orosz üzletemberek ahelyett hogy képeznék magukat, nem fejlesztik vezetői képességeiket, ezért nem elég hatékony vezetők, teljesítményük messze alulmúlja a nemzetközi vállalatok helyi képviselőit és a magánvállalkozások sikerességét. Náluk rosszabb eredményeket csak az orosz állami kézben lévő vállalatok főnökei képesek felmutatni.

A gazdasági fejlődés az orosz gazdasági tervektől jóval másabb irányba halad, széles körű újrastrukturálódással, gyarapodó szolgáltatói szektorral és nagyarányú migrációval a jobb megélhetéssel kecsegtető területek felé. Oroszország még mindig rosszul szervezett gazdasággal és helytelenül elosztott támogatásokkal működik, a fejlődés pedig az utóbbi öt évben fokozatosan lassul. A helyi önkormányzatok olyan kétes állásokat finanszíroznak, amelyekkel a "nem piaci szolgáltatásokat” tartják életben. A jelentés figyelmeztet az olaj és gáz kereskedelem túlzott piaci befolyására, amely a teljes nemzeti össztermék húsz százalékát teszi ki.

Felhívja a figyelmet a közlekedésbe, az oktatásba és az egészségügyi reformba való befektetés fontosságára. Rühl hangsúlyozza a magántulajdon védelmének jelentősségét, hiszen ez a feltétele a befektetések gyarapodásának.

A Világbank számításai megdöbbentő eredményeket hoztak ki az oligarchák befolyásának gazdasági hatásáról. Ami a tanulmány szerint a legmegdöbbentőbb, az a néhány tőzsdei óriáscégnek a teljes orosz gazdaságra vetített befolyása.

Gazdasági szektoronként nagyon eltérő koncentrációt mutatnak a cégek birtokviszonyai. A vas- és színesfém-, az érc-, az alumínium-, az olajkereskedelem, valamint a gépgyártás mind az oligarchák erős befolyása alatt áll. Az építőipar, a faipar, a malmok, a bútorkészítés és a sütőipar ezzel szemben például sokkal kevésbé befolyásolt a helyi „kiskirályok” által - valószínűleg a kisebb bevételek miatt.

A felmérés azonban arra is rávilágít, hogy az oligarchák által uralt vállalatokban is jelen vannak a kisebbségi részvénytulajdonosok. A jellemző modell ezekben vállaltokban az erős központi vezetés, és úgy látszik, a szórt részvényesi struktúra kultúrája nincs jelen az orosz gazdaságban. A felmérés megkísérli megbecsülni az összpontosított birtoklás értékét. Míg az orosz lakosság megítélése szerint az oligarchák jogtalanul és túl olcsón jutottak hozzá hatalmas vagyonaikhoz, az elemzők ezzel szemben azzal érvelnek: az oligarcháknak legalább volt akkora hatalmi befolyásuk, hogy ellenálljanak az állam nyomásnak, keresztülvigyék a reformokat - ezzel segítve a piaci verseny kialakulását.

A Világbank elemzői szerint az oligarchák irányítása alatt álló cégek az eladások, a bevételek és a termelékenység tekintetében jobban működnek, mint az állami vagy önkormányzati vállalatok.

Bizonyíték azonban nincs arra vonatkozóan, hogy az oligarchák felülmúlják a gazdaság többi szereplőjét, ráadásul a tanulmány tanulsága szerint kevésbé hatékonyabbak vezetők, mint a kisebb magánkézben lévő cégek igazgatói.

A tanulmány politikai következtetése: ha a tulajdonos koncentráció segített is néhány fontos piaci reform keresztülvitelében, most már itt az ideje az oligarchák megregulázásának.