Magyarország a tavalyi 2. helyről a 3. helyre csúszott vissza az internetes szolgáltatások közép-európai elterjedtségét mutató felmérésben, míg a világranglistán ugyanezen kutatásban a 29.-ről a 30. helyre lépett vissza. A visszaesés oka nem Magyarország romló teljesítménye, hanem az, hogy idén a Balti országokat is vizsgálta az EIU és Észtország azonnal a térség bajnokává vált.



Északi rokonunknál a kormány erőfeszítéseinek köszönhetően az internetezők többsége szélessávú internet-eléréssel rendelkezik és a banki tranzakciók 80 százaléka a neten zajlik. Az északi ország Internet kultúrája már csak egy kőhajításnyira van Japánétól. Az e-kormányzat bevezetésében azonban a tanulmány Románia kormányzati portálját hozza fel pozitív példaként.



A közép-európai országok egységesen a középmezőny felső sávjában foglalnak helyet, a legfejlettebb országokhoz felzárkózók mezőnyében. Ezek az országok Nyugat-Európa szoftvergyártói, technológiai beszállítói és outsourcing központjai lehetek a jövőben.



Mindegyik országra jellemző, hogy a mobiltelefonok elterjedtsége jóval meghaladja az internethasználók számát - Csehországban a lakosság 84, Magyarországon 74 százalékának van mobiltelefonja - ami az alternatív mobil-adatkommunikációs technológiák elterjedése előtt nyitja meg az utat.



Nincsen viszont dicsekedni valónk a szélessávú távközlés elterjedtségével. A magas költségek elveszik a lakosság kedvét a gyors internetezéstől. Lengyelországban a szélessávú internet hozzáférés havidíja a minimálbér összegének felel meg, így nem meglepő, hogy régióban a lakosság 1, míg Nyugat-Európában 5 százaléka internetezik szélessávon.



Az internetes bankolás gyorsan fejlődik a régióban. Csehországban a bankok az IT-szolgáltatások legnagyobb felhasználói, Magyarországon pedig minden második banknál rendelkezésre áll az online szolgáltatás. Az internetes nagy- és kiskereskedelem viszont, a biztonsági rendszerek fejletlensége miatt, még alig tudott teret hódítani a régióban.



Észak jóval digitálisabb, mint dél



A Jupiter Research "Digital Life Index" - mutatója 17 európai országban azt mutatta ki, hogy minél inkább délre haladunk, annál kevesebb digitális eszközzel, műholdas tévé parabola antennával és internet csatlakozással találkozunk.



A "digitális kifinomultság index" terén a legmagasabb értékek Svédországnak, Dániának, Norvégiának és Finnországnak jutottak osztályrészül, míg a földközi-tengeri térség országai, így Görögország, Portugália és Olaszország elmarad az európai átlagtól.



Svédország elsősorban a szélessávú internet csatlakozások magas elterjedtségi arányának, valamint a mobiltelefon és a PDA piacok magas telítettségének köszönheti első helyét. Görögország ezzel szemben mind internet csatlakozások, a digitális és műholdas televízió, a vezeték nélküli-, mobil-, és digitális eszközök, az online hirdetések és az e-kereskedelem elterjedtsége terén az utolsó.



Az elemzés szerint a jövő növekedési pályája a dial-up internetes előfizetők és a kábeltévé-előfizetők átcsábítása szélessávú internetes szolgáltatásokhoz, valamint digitális televízió szolgáltatásokhoz.