A Freedom House (FH) független amerikai megfigyelő szervezet pénteken teszi közzé az Átalakuló nemzetek című jelentését a volt szocialista tömb 27 országáról, köztük Magyarországról a politikai jogok és a polgári szabadságjogok érvényesülése alapján. A New York-i székhelyű szervezet módszertanában az 1-2,5-ig terjedő mutató jelzi a szabad, 3-5,5 közötti a csak részben szabad, 5,5-7 közötti pedig a nem szabad minősítést.



A jelentés szerint Magyarország volt a közép- és kelet-európai térség egyik legsikeresebb állama az elmúlt 14 évben a demokratikus átalakulás terén. Az ország a gazdasági nehézségek ellenére józan derűlátással néz EU-tagsága elébe.



Rossz minősítést kapott a kormányzati munka



A legjobb minősítést - mint már évek óta - a választási rendszer (1,25) és a civil társadalom (1,25), a legrosszabbat pedig a közszolgálati média (2,25), a kormányzati munka (2,50) és a korrupció (2,75) kapta. Az utóbbi három mutató is megegyezik a tavalyival, de a kormányzás és a korrupció tekintetében jobb, mint a 2002-ben közzétett jelentésben, amelyben mind a kettő 3,0 volt. (A jelentések az egy évvel korábbi helyzetet értékelik.) Az alkotmányosság, a törvénykezés és igazságszolgáltatás mutatója (1,75) sem változott.



A Magyarországról szóló fejezetben az FH szükségesnek tartja, hogy "lejjebb szállítsák a közélet számos területére jelenleg bénítólag ható pártharcok magas szintjét". Az FH szerint a tavalyi korrupcióellenes intézkedések azt mutatják, hogy a kormány elkötelezte magát a megvesztegetések és a klientúra építés elleni harcban, az átláthatóság növelése mellett a közbeszerzések területén.



Felidézik a francia elnökkel készített "exkluzív interjút"



A magyar sajtó megfelel a nemzetközi normáknak, ugyanakkor tükrözi a politikai megosztottságot. Az állami televízió és rádió még mindig nem mentes teljesen a politikai befolyástól, és a politikai érdekcsoportok csatatere a kommunizmus összeomlása óta. Az újságírás minősége általában megfelelő. 2003-ban két olyan jelentősebb eset fordult elő, amely az újságírói hitelességet érintette. A 168 óra politikai hetilap exkluzív interjúként tüntetett fel egy sajtóértekezletet Jacques Chirac francia elnökkel, illetve Teller Ede halála után egy neki tulajdonított, de hamis levél jelent meg a Népszabadságban, bírálva a Fidesz vezette ellenzéket. A jelentés megjegyzi - az esetek részletezése nélkül -, hogy számos sikeres pert indítottak a Magyar Nemzet ellen.



Párthű hivatalnokok



A magyar közalkalmazottak - 800 ezer ember - hatékonyabb védelemre szorulnak a négy évente bekövetkező kormányváltásokkal szemben. A Központi Statisztikai Hivatal vezetőjének tavaly novemberi elbocsátását a jelentés ebben az összefüggésben említi, hozzátéve, hogy ez is azt mutatja, hogy a politikai szövetségeseket rendszeresen közhivatalokkal jutalmazzák. Az előző kormány - folytatja jelentés - 2001-ben törvényt hozott, azzal a céllal, hogy létrehozza a magas rangú közhivatalnokok függetlennek minősített csoportját, de ehelyett a cél helyett a törvényt politikai jutalmazásra használta.



A jelentés hangsúlyozza, hogy a roma kisebbség még mindig az egyenlő elbánásért küzd, különösen javítani kell esélyeiken a közoktatásban. Az FH kiemeli, hogy a roma gyerekeket gyakran kisegítő iskolákba különítik el. (MTI)