A hitelminősítő szerint az eddigi gyakorlattal ellentétben nem a továbbra is érvényben hagyott államadósi devizabesorolásokat, hanem ezt az új besorolást tekinti a kereskedelmi adósi osztályzatok felső határának, a magánszektorbeli szabad tőkeáramlás uniós garanciáit figyelembe véve.



Magyarország esetében a csütörtökön bejelentett új adósminősítési plafon "A plusz". Ez két fokozattal haladja meg a magyar hosszú futamú állami devizaadósság "A mínusz" besorolását, amelyre a Fitch ráadásul tavaly nyár óta - a magas ikerdeficit és a gazdaságpolitikai következetlenségek feletti aggályai miatt - leminősítést valószínűsítő negatív kilátást tart érvényben.



Az MTI kérdésére, hogy ha a változatlanul érvényes, "A mínusz" szintű állami devizaadósi besorolást a cég esetlegvalóban leminősíti, az magával húzza-e az új, magasabb országplafont is, David Riley, a Fitch szuverén besorolásokért felelős vezérigazgatója Londonban azt mondta: valószínűleg igen, bár a két besorolás együttmozgása nem teljesen automatikus.



A Fitch továbbra is úgy látja, hogy a szuverén adósra (vagyis az államra) és a gazdaság egészére vonatkozó kockázatok között erős a kapcsolat, még ha e kockázatok nem is azonosak - mondta.



Riley szerint a cél az volt, hogy a különösen erősen teljesítő magánszektorbeli cégek adósprofilját meg lehessen különböztetni az adott ország szuverén adósminőségétől. Az adott ország szuverén adósprofiljának fő mércéje azonban továbbra is a hosszú futamú állami devizaadósság besorolása - tette hozzá.



A Fitch által csütörtökön kiadott közlemény szerint a devizaadósi besorolástól elválasztott új besorolási felső határ azt is tükrözi, hogy a csatlakozó országokat EU-tagként intézményi és politikai korlátok fogják akadályozni a magánszektorbeli tőkeáramlás - beleértve a nem rezidens hitelezőknek történő teljesítés - szabadsága, valamint a devizaátválthatóság felszámolásában, még szuverén adósságválság esetén is.