Joaquin Almunia, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi kérdésekért felelős biztosának szóvivője szerint Észtország és Litvánia már az elkövetkező hónapokban, Ciprus és Szlovénia pedig az idei év végén, vagy a jövő év elején szeretne belépni az ERM-2-be.



Az árfolyam-mechanizmusban való részvétel az EMU-hoz történő csatlakozás kötelező előfeltétele. A szabályok szerint a valutauniós tagságra pályázó országoknak legkevesebb két évet kell eltölteniük az ERM-2-ben, mielőtt bevezethetnék az eurót. Ebben az időszakban nem értékelhetik le a valutájukat, annak középárfolyamát az euróhoz kötik, és ahhoz képest 15 százalékosnál nagyobb kilengést egyik irányban sem engedhetnek meg.



Magyarország - Lettországgal, Szlovákiával és Máltával együtt - várhatóan 2005-ben fog belépni az árfolyam-mechanizmusba, az ő valutauniós csatlakozásukat azonban 2007-nél későbbre várják. Itthon az elkövetkező hetekben esedékes az ezzel kapcsolatos döntés bejelentése, a céldátum azonban várhatóan nem egy bizonyos év, hanem egy időszak lesz.



A valutauniós tagság további feltételei közé tartozik, hogy a belépő ország államháztartási hiánya nem lehet magasabb hazai össztermékének (GDP) a 3 százalékánál, inflációs rátája 1,5 százalékpontnál nagyobb mértékben nem haladhatja meg a három legalacsonyabb inflációjú tagállam átlagát, a hosszú lejáratú hitelek kamata pedig legfeljebb 2 százalékponttal lehet nagyobb a három legalacsonyabb inflációjú tagország megfelelő kamatainak átlagánál.



Az ERM-2-höz elsőként csatlakozni kívánó országok közül Észtország, Litvánia és Szlovénia a 2003-as adatok alapján már most is eleget tesz a költségvetési hiányra vonatkozó követelménynek. A május 1-jén taggá vált többi hét ország mindegyikénél magasabb a hiány a GDP 3 százalékánál.



Ez utóbbi tagországok ellen az Európai Bizottság várhatóan már a nyár folyamán megindítja a túlzott államháztartási hiány esetében alkalmazandó eljárást. Ennek alapját azok a konvergenciaprogramok képezik majd, amelyeket az új tagállamoknak még májusban be kell nyújtaniuk a bizottságnak.



A valutaunión kívüli országokról lévén szó, esetükben az eljárás lefolytatása és lehetséges következményei is mások lesznek, mint az EMU-tagoknál. Egyrészt egy évnél várhatóan több időt kapnak a hiány csökkentésére, másrészt ennek elmaradása esetén sem kell olyan pénzügyi szankciókkal számolniuk, mint amilyenek elvben a valutaunió jelenlegi tagjait fenyegetik.



A legrosszabb esetben az történhet, hogy nem juthatnak hozzá bizonyos kohéziós alapokhoz. De ez is csak akkor következhet be, ha államháztartási hiányuk az eljárás megindítása ellenére legkevesebb három évig meghaladja a 3 százalékos tűréshatárt. (MTI)