Csatlakozás után - átalakulóban a magyar földpiac
Akár meg is duplázódhatnak a hazai földárak a következő években egyes agrárszakértők szerint. Hazánk EU-csatlakozása miatt két dolog változni fog e területen: megkezdik az uniós földalapú támogatások szétosztását, és az uniós tőke befektetési lehetőségeket fog keresni a magyar mezőgazdaságban.
A mezőgazdasági földalapú támogatások a gazdasági tevékenység folytatását segítik elő, kiegészítik a gazdák jövedelmét. Ez az összeg jelenleg hetvenezer forint évente egy hektárnyi föld után. Ebből Magyarország az idén csak huszonöt százalékára jogosult, ám ez az arány évenként emelkedni fog – mondta a hvg.hu-nak Fűr Zoltán, a Földbróker szakértője. Természetesen csak az kaphatja meg a támogatást, aki regisztráltatta magát és megfelel az előírt feltételeknek.
„Elképzelhető, hogy az EU csökkentheti a mezőgazdasági támogatásokat, habár egy kiharcolt szintet nem könnyű lealkudni” - vélekedett Fűr. Mindenesetre a támogatások megvonására utal, hogy a gazdag országok már a befizetések mai szintjét sem akarják vállalni - ez a GDP 1,27 százalékának felel meg -, ezt egy százalékra akarják leszorítani. Az sem mellékes, hogy a szintén most csatlakozott Lengyelországban túl sok a finanszírozandó föld – mondta Fűr.
A földvásárlás továbbra is csak a magyar magánszemélyek részére biztosított. Ugyanis a hatályos földtörvény szerint külföldi személyek nem szerezhetnek termőföldtulajdont Magyarországon. Hazánk a csatlakozási tárgyalások során abban állapodott meg, hogy hét évig fenntartja a külföldön lakó vagy hazánkban élő, nem magyar állampolgárokra vonatkozó termőföldszerzési tilalmat. De nem tartoznak a tilalom hatálya alá azon uniós állampolgárok, akik önálló vállalkozó mezőgazdasági termelőként akarnak letelepedni, legalább három éve folyamatosan tartózkodnak nálunk, és mezőgazdasági tevékenységet folytatnak. Felmérések szerint a belépéskor alig tizenkét-tizenhat külföldi állampolgár felelhetett meg ezeknek a feltételeknek – véli Fűr. Azt azonban nehéz lenne megjósolni, hogy a későbbiekben hányan akarnak majd földvásárlás céljából magyarországi tartózkodást igényelni.
A tulajdonszerzés további feltétele, hogy az uniós állampolgárnak vállalnia kell, hogy a termőföldet nem hasznosítja más célra, kivéve a mezőgazdasági termeléshez szükséges lakó- és gazdasági épület létesítését. Mivel a törvényi szabályozás célja, hogy a tulajdonos használja a földet, így a használat átengedését is korlátozzák. A tulajnak így a termőföld átengedéséből származó bevétele nem haladhatja meg a mezőgazdasági tevékenységéből származó bevétel huszonöt százalékát. Arra gondolnunk kell, hogy tőlünk nyugatabbra ötször-tízszer magasabbak a földárak.
A magyar termőföldterület nyolcvan százaléka magántulajdonban van, a földtulajdonosok száma kétmillió. " Nem látom be, hogy a GDP-nek mindössze 4,5 százalékát megtermelő magyar föld esetében a céges és külföldi tőke megjelenése stratégiailag veszélyesebb lenne, mint a bankrendszerben meglévő hatvan százalék körüli tulajdon.” S hozzá kell tenni, hogy ezt a „vagyontárgyat” nem lehet szétszerelni és kivinni az országból - hangsúlyozta a szakértő.
A mai hektáronként négyszázezer forintos ár 2005–ig hatszáz-hétszázezer forintig is felkúszhat, ami közel harmincöt százalékos emelkedést jelent. Ötéves távlatban már 800-1200 ezer forintos is lehet a hektáronkénti ár, ami húsz százalékos éves hozamot jelent. A regionális eltérések a földárakban jelentősek lehetnek továbbra is. A befektetői biztonság szempontjából továbbra is a Dunántúl jár az élen, ott jók a csapadékviszonyok, és van kínálat – vélte Fűr Zoltán.
Várhatóan nő a földbérletek iránti kereslet, így a a jelenlegi tíz-tizenkét forintos hektárnyi éves bérleti díj akár duplájára is nőhet, de ez még mindig el fog maradni az unióban érvényesülő átlagos bérleti díjaktól, amelyek elérik a 150-350 eurót. Felpezsdítheti a földpiacot, hogy a földek vagyonkezelését végző nemzeti földalap (nfa) több bankkal is együttműködési megállapodást kötött a földjelzálog-hitelezés élénkítésére – mondta a hvg.hu-nak Benedek Fülöp, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) közigazgatási államtitkára. Így a földalap veszi át a bankoktól a területeket, ha az adósok nem tudnak fizetni.
A kormány nemrég döntött arról, hogy a versenyképesség növelése végett az állami földekből kell területeket adni a mezőgazdasági termelőknek A nemzeti földalap megkezdte annak a felmérését, hogy az állami földek térségében élő gazdák, mekkora földterületre tartanak igényt. Benedek szerint jelenleg a legjobb megoldás az lenne, ha legfeljebb tizenöt százaléknyi területet vonnának el azoktól a privatizáció előtt álló állami agrártársaságoktól, amelyek jelenleg 65 ezer hektáros állami területet használnak. Ezek a cégek a törvény értelmében tulajdonjogot nem szerezhetnek.
A nemzeti földalap földek felkínálását várja attól a tizenkét volt állami agrárcégtől is, amelyet még az Orbán-kormány privatizált. E társaságok összesen nyolcvanezer hektár területet bérelnek, amelynek haszonbérleti idejét az előző kormány idején az általános tíz évről ötven évre hosszabbította meg a földalap jogelődje. Felkínálás eddig még nem érkezett – tette hozzá Benedek.
„Elképzelhető, hogy az EU csökkentheti a mezőgazdasági támogatásokat, habár egy kiharcolt szintet nem könnyű lealkudni” - vélekedett Fűr. Mindenesetre a támogatások megvonására utal, hogy a gazdag országok már a befizetések mai szintjét sem akarják vállalni - ez a GDP 1,27 százalékának felel meg -, ezt egy százalékra akarják leszorítani. Az sem mellékes, hogy a szintén most csatlakozott Lengyelországban túl sok a finanszírozandó föld – mondta Fűr.
A földvásárlás továbbra is csak a magyar magánszemélyek részére biztosított. Ugyanis a hatályos földtörvény szerint külföldi személyek nem szerezhetnek termőföldtulajdont Magyarországon. Hazánk a csatlakozási tárgyalások során abban állapodott meg, hogy hét évig fenntartja a külföldön lakó vagy hazánkban élő, nem magyar állampolgárokra vonatkozó termőföldszerzési tilalmat. De nem tartoznak a tilalom hatálya alá azon uniós állampolgárok, akik önálló vállalkozó mezőgazdasági termelőként akarnak letelepedni, legalább három éve folyamatosan tartózkodnak nálunk, és mezőgazdasági tevékenységet folytatnak. Felmérések szerint a belépéskor alig tizenkét-tizenhat külföldi állampolgár felelhetett meg ezeknek a feltételeknek – véli Fűr. Azt azonban nehéz lenne megjósolni, hogy a későbbiekben hányan akarnak majd földvásárlás céljából magyarországi tartózkodást igényelni.
A tulajdonszerzés további feltétele, hogy az uniós állampolgárnak vállalnia kell, hogy a termőföldet nem hasznosítja más célra, kivéve a mezőgazdasági termeléshez szükséges lakó- és gazdasági épület létesítését. Mivel a törvényi szabályozás célja, hogy a tulajdonos használja a földet, így a használat átengedését is korlátozzák. A tulajnak így a termőföld átengedéséből származó bevétele nem haladhatja meg a mezőgazdasági tevékenységéből származó bevétel huszonöt százalékát. Arra gondolnunk kell, hogy tőlünk nyugatabbra ötször-tízszer magasabbak a földárak.
A magyar termőföldterület nyolcvan százaléka magántulajdonban van, a földtulajdonosok száma kétmillió. " Nem látom be, hogy a GDP-nek mindössze 4,5 százalékát megtermelő magyar föld esetében a céges és külföldi tőke megjelenése stratégiailag veszélyesebb lenne, mint a bankrendszerben meglévő hatvan százalék körüli tulajdon.” S hozzá kell tenni, hogy ezt a „vagyontárgyat” nem lehet szétszerelni és kivinni az országból - hangsúlyozta a szakértő.
A mai hektáronként négyszázezer forintos ár 2005–ig hatszáz-hétszázezer forintig is felkúszhat, ami közel harmincöt százalékos emelkedést jelent. Ötéves távlatban már 800-1200 ezer forintos is lehet a hektáronkénti ár, ami húsz százalékos éves hozamot jelent. A regionális eltérések a földárakban jelentősek lehetnek továbbra is. A befektetői biztonság szempontjából továbbra is a Dunántúl jár az élen, ott jók a csapadékviszonyok, és van kínálat – vélte Fűr Zoltán.
Várhatóan nő a földbérletek iránti kereslet, így a a jelenlegi tíz-tizenkét forintos hektárnyi éves bérleti díj akár duplájára is nőhet, de ez még mindig el fog maradni az unióban érvényesülő átlagos bérleti díjaktól, amelyek elérik a 150-350 eurót. Felpezsdítheti a földpiacot, hogy a földek vagyonkezelését végző nemzeti földalap (nfa) több bankkal is együttműködési megállapodást kötött a földjelzálog-hitelezés élénkítésére – mondta a hvg.hu-nak Benedek Fülöp, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) közigazgatási államtitkára. Így a földalap veszi át a bankoktól a területeket, ha az adósok nem tudnak fizetni.
A kormány nemrég döntött arról, hogy a versenyképesség növelése végett az állami földekből kell területeket adni a mezőgazdasági termelőknek A nemzeti földalap megkezdte annak a felmérését, hogy az állami földek térségében élő gazdák, mekkora földterületre tartanak igényt. Benedek szerint jelenleg a legjobb megoldás az lenne, ha legfeljebb tizenöt százaléknyi területet vonnának el azoktól a privatizáció előtt álló állami agrártársaságoktól, amelyek jelenleg 65 ezer hektáros állami területet használnak. Ezek a cégek a törvény értelmében tulajdonjogot nem szerezhetnek.
A nemzeti földalap földek felkínálását várja attól a tizenkét volt állami agrárcégtől is, amelyet még az Orbán-kormány privatizált. E társaságok összesen nyolcvanezer hektár területet bérelnek, amelynek haszonbérleti idejét az előző kormány idején az általános tíz évről ötven évre hosszabbította meg a földalap jogelődje. Felkínálás eddig még nem érkezett – tette hozzá Benedek.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
