A piacok gyakorlatilag tényként kezelik, hogy a Fed pénzügypolitikai döntésekben illetékes nyíltpiaci bizottsága (FOMC) a június 29-30-án esedékes ülésen az amerikai gazdaság erőteljes növekedésére és az idén várhatóan példátlan méretűre duzzadó ikerdeficitre való tekintettel felemeli a jelenleg 1 százalékos történelmi mélyponton lévő szövetségi alapkamatot.



A Moody’s szerint azonban növekszik a valószínűsége annak, hogy a FOMC - éppen az iraki hatalomátadás napján - nem fogja emelni a kamatot, ha úgy látja látja, hogy ezzel felesleges pánikot okozna a piacokon. Az iraki helyzet napról napra zűrösebb, és "az [amerikai] kamatemelés az utolsó dolog a világon", amit a piacok éppen azokban a napokban látni akarnak - áll a Moody's elemzésében.



A hitelminősítő szerint azonban a befektetők valószínűleg az alapkamat vagy az infláció emelkedésénél jobban rettegnek attól, hogy az iraki helyzet esetleges súlyos mértékű további romlása valamilyen módon elvezet a szaúdi olajellátás összeomlásához. A meredeken emelkedő amerikai infláció azonban szintén kockázatot jelent.



A Moody’s szerint az 1999 harmadik negyedévében kezdődött, jelentős és hosszú ideig tartó energiaár-emelkedés időszakában a Fed-kamat átlagos nominális szintje 5,9 százalék, az átlagos reálkamatszint 3,5 százalékos volt, ami "nagyon kemény monetáris szigort jelentett ... és hozzá is járult ahhoz, hogy az amerikai gazdaság 2001-ben recesszióba fordult".



A mostani, 1 százalékos nominális és mínusz 0,8 százalékos reálkamat miatt jelentős a kockázata annak, hogy az infláció messze túlterjed az energiaszektor termékein - állapítja meg a Moody's elemzése.