Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Az ingatlanpiacon az utóbbi negyedévekben a raktárak és üzemcsarnokok voltak kelendőek, míg az állami jótékonykodás kísérleti terepének számító lakáspiac, kissé hektikusan hullámzott. Az index mínusz 22,6 volt, míg az előző negyedévben mínusz 8,3 volt. Az index több mint 4 éves alakulása azt mutatja, hogy a kezdeti csökkenést követően a 2002 második negyedévében elért mínusz 29,2 százalékos "történelmi" minimumtól kezdve a stagnálás tartósnak bizonyult a piacon.
A következő 12 hónapban a legnagyobb, 11 százalékos árnövekedés továbbra is az építési telek esetében várható. Ezt kissé lemaradva követi majd az új építésű lakóingatlanok 9 százalékos, valamint az új üzlethelyiségek 8 százalékos drágulása. A használt lakásokért, valamint a raktárakért és üzemcsarnokokért egyaránt 7-7 százalékkal kell majd többet fizetni, mint tavaly. Az irodák jórészt a jelentős túlkínálat hatására az előbbieknél valamivel szerényebb ütemben, várhatóan 6 százalékkal drágulnak.
A budai irodák kihasználtságának növekedésére mutatkozik nagyobb esély a következő egy évben. A pesti mérsékelt élénkülés inkább a másodosztályú, "B" kategóriás irodaingatlanok esetében várható. Üzlethelyiségek piacán 6 százalékos áremelkedés mellett enyhe túlkínálatot jeleztek, a kedvező adottságokkal rendelkező üzletek esetében viszont akár több hónapos (esetleg éves) üresedéssel is számolni kell.
Lakáspiaci helyzetkép
A 2004 első hónapjainak alacsonyabb forgalma határozottan különbözik az előző év végén felbolydult lakóingatlan-piactól, olyan mértékű növekedés 10-13 százalékos árnövekedés vezettek, ami elvette a vevők kedvét a lakásvásárlástól. Mások abban reménykednek, hogy a kereslet továbbra is fenntartható a bankok új deviza alapú hiteleivel. Ezek ugyanis valamennyi esetben költséghatékonyabb megoldást nyújthatnak - hasonlóan a szigorítások előtti államilag támogatott hitellehetőségekhez -, mint a jelenleg elérhető, akár állami támogatással is kiegészített lakáscélú hitelek.
Kérdés azonban, mennyire vállalják a devizahitelekkel járó árfolyamkockázatot. A lakáspiacon a beruházók még mindig fantáziát látnak, az ebben a szegmensben tapasztalható piaci verseny ugyanis még mindig távol van az irodapiacon tapasztalhatótól gyilkos árharctól. Az ingatlanforgalmazók átlagosan 6 százalékos, míg az ingatlanfejlesztők 9 százalékos árnövekedést könyvelhettek el, a használt lakások viszont csupán 2 százalékkal drágultak.
Az idei év első negyedévében 1,6 százalékara csökkent azoknak a háztartásoknak az aránya, amelyek a következő két évben biztosan lakást vásárlást vagy építést terveznek, és 2,5 százalékra nőtt azon háztartások aránya, amelyek nem biztosan, de készülnek lakás építésére vagy vásárlására a következő két évben. Ez mintegy 54 ezer háztartást jelent évente. Meglévő lakására a válaszadók 3,1 százaléka fog egy éven belül jelentős összeget költeni felújításra vagy bővítésre, és további 10 százalék tartja valószínűnek ilyen kiadásait. Ez 308 ezer háztartást jelent.
A következő 12 hónapban a legnagyobb, 11 százalékos árnövekedés továbbra is az építési telek esetében várható. Ezt kissé lemaradva követi majd az új építésű lakóingatlanok 9 százalékos, valamint az új üzlethelyiségek 8 százalékos drágulása. A használt lakásokért, valamint a raktárakért és üzemcsarnokokért egyaránt 7-7 százalékkal kell majd többet fizetni, mint tavaly. Az irodák jórészt a jelentős túlkínálat hatására az előbbieknél valamivel szerényebb ütemben, várhatóan 6 százalékkal drágulnak.
A budai irodák kihasználtságának növekedésére mutatkozik nagyobb esély a következő egy évben. A pesti mérsékelt élénkülés inkább a másodosztályú, "B" kategóriás irodaingatlanok esetében várható. Üzlethelyiségek piacán 6 százalékos áremelkedés mellett enyhe túlkínálatot jeleztek, a kedvező adottságokkal rendelkező üzletek esetében viszont akár több hónapos (esetleg éves) üresedéssel is számolni kell.
Lakáspiaci helyzetkép
A 2004 első hónapjainak alacsonyabb forgalma határozottan különbözik az előző év végén felbolydult lakóingatlan-piactól, olyan mértékű növekedés 10-13 százalékos árnövekedés vezettek, ami elvette a vevők kedvét a lakásvásárlástól. Mások abban reménykednek, hogy a kereslet továbbra is fenntartható a bankok új deviza alapú hiteleivel. Ezek ugyanis valamennyi esetben költséghatékonyabb megoldást nyújthatnak - hasonlóan a szigorítások előtti államilag támogatott hitellehetőségekhez -, mint a jelenleg elérhető, akár állami támogatással is kiegészített lakáscélú hitelek.
Kérdés azonban, mennyire vállalják a devizahitelekkel járó árfolyamkockázatot. A lakáspiacon a beruházók még mindig fantáziát látnak, az ebben a szegmensben tapasztalható piaci verseny ugyanis még mindig távol van az irodapiacon tapasztalhatótól gyilkos árharctól. Az ingatlanforgalmazók átlagosan 6 százalékos, míg az ingatlanfejlesztők 9 százalékos árnövekedést könyvelhettek el, a használt lakások viszont csupán 2 százalékkal drágultak.
Az idei év első negyedévében 1,6 százalékara csökkent azoknak a háztartásoknak az aránya, amelyek a következő két évben biztosan lakást vásárlást vagy építést terveznek, és 2,5 százalékra nőtt azon háztartások aránya, amelyek nem biztosan, de készülnek lakás építésére vagy vásárlására a következő két évben. Ez mintegy 54 ezer háztartást jelent évente. Meglévő lakására a válaszadók 3,1 százaléka fog egy éven belül jelentős összeget költeni felújításra vagy bővítésre, és további 10 százalék tartja valószínűnek ilyen kiadásait. Ez 308 ezer háztartást jelent.
