A csatornán jelenleg legfeljebb 295 méter hosszú és 32 méter hajók haladhatnak át. A mostani fejlesztésnél nagyobb zsilipek építése, továbbá ezek vízellátását biztosító tározó tavak létesítése is tervbe van véve. Ez ellen a lakosság máris tiltakozik.



A tervezett létesítmények összköltségét legalább 5 milliárd dollárra becsülik. Tavaly a csatornahatóság (ACP) adatai szerint több mint 13 ezer hajó haladt át a 80 kilométer hosszú vízi úton az Atlanti-óceán és a Csendes-óceán között, 242,7 millió tonna teherrel. Ez az államnak 293,6 millió dollár (250 millió euró) bevételt hozott. A csatornának köszönhetően nőtt a forgalom a be- és kimeneti kikötőkben, továbbá a szabadkereskedelmi zónában, Colon városában is. Új bevásárlóközpontok jelzik az építőipar fellendülését.



Amikor 1999 végén az Egyesült Államok a Panama-csatornát Panamának átadta, volt oka a közép-amerikai országnak az ünneplésre. Gazdaságilag azonban nehéz idők jöttek, mivel egyrészt az amerikai katonák és polgári alkalmazottak kivonásával azok vásárlóereje is eltűnt, másrészt Panamát is elérte a világgazdasági konjunktúra lassulása. Közben azonban ismét növekedési pályára állt az ország. Az első negyedévi 6,8 százalékos GDP-növekedés után a kormány a teljes 2004-es évre 4,5-5,5 százalékos GDP-növekedést vár, ami lényegesen gyorsabb a latin-amerikai átlagnál. Az ország növekedési motorja mindenekelőtt a csatorna. Az ismét növekedésnek induló világkereskedelemnek köszönhetően nőtt a teherforgalom.



A csatorna bővítésétől további gazdasági impulzusok várhatók. Fékezőleg hat viszont a korrupció, a csekély hatékonyság és a nem kielégítő munkaerő képzési politika. "Még ha Panama helyzeténél fogva Latin-Amerika Szingapúrjává válhatna is, sokat mond az a tény, hogy a csatorna fennállásának 100 éve alatt mégsem lett az" - véli a Bank Credit Suiss First Boston.