Az E.ON nyilvános vételi ajánlatot tett a három áramszolgáltató társaság részvényeire, az ajánlat lezárása után pedig közölte, hogy június 18. és 22. között gyakorolni kívánja vételi jogát az érintett társaságok részvényeire, egyúttal kezdeményezte a cégek tőzsdei kivezetését. A tőkepiaci törvény szerint az ajánlattevőt, ha a vételi ajánlat következtében a szavazati jogok több mint 90 százalékát megszerezte, vételi jog illeti meg a tulajdonába nem került részvényekre – írja az MTI.



Mivel az E.ON már a vételi ajánlatot megelőzően is több mint 90 százalékos befolyással rendelkezett mind a Dédászban, mind az Édászban és a Titászban, a Tebész jogértelemzése szerint ebben az esetben a kisrészvényeseknek nincs felajánlási kötelezettségük. A Fővárosi Bíróság a múlt hét csütörtökön felfüggesztette annak a PSZÁF-határozatnak a végrehajtását, amely jóváhagyta az E.ON nyilvános vételi ajánlatát az Édász részvényekre.



A Budapesti Értéktőzsde szerdán döntött arról, hogy június 18-tól 22-ig felfüggeszti az Édász, a Titász és a Dédász részvényeinek kereskedését. A BÉT szerint eltérő jogértelmezések alapján nem egyértelmű, hogy az ajánlattevő, vagyis az E.ON Hungária Rt. a hatályos jogszabályok szerint jogosult-e a vételi jog gyakorlásának kezdeményezésére, ha már a nyilvános vételi ajánlatot megelőzően is több mint 90 százalékos befolyással rendelkezett a kibocsátókban.



A Fővárosi Bíróság múlt heti végzése ellenére az Édász, a Dédász és a Titász folytatja a kisbefektetők kiszorítását, és szerdán már érvényteleníti is az E.ON számára fel nem ajánlott részvényeket. A felperes kisbefektetők ügyvédje a portfolio.hu-nak azt nyilatkozta, hogy újabb perek várhatók az ügyben, s büntetőjogi felelősségre vonás is történhet.