A kormány az Országos Érdekegyeztető Tanács egyetértésével hozott rendelete értelmében 57.000 forint a magyar minimálbél.  2004-ben 53.000 forint volt. A legkisebb bért 2001-ben emelték meg jelentősen, 25.500 forintról 40.000 forintra. Ezt követően 2002-ben is jelentős emelés volt, ekkor 50.000 forint lett a minimálbér. A bruttó 50.000 forint nem változott 2003-ban sem, de az adójogszabályok miatt ez nettóban többet ért mint az előző évben. A 39.750-es nettó összeg 43.750-re változott. A 2004-es bruttó 53.000 forint 45.845 forintot jelentett nettóban.
   
Ez még mindig jóval kevesebb volt, mint az 53.266 forintnyi létminimum. A 2000-ben fizetett minimálbér még csak a létminimum 58,8 százalékát tette ki, de a 2004-es is csak 86,1 százalékát.
   
Egy másik viszonyítási alap, hogy miként aránylik a minimálbér az átlagkeresethez. A magyarországi minimálbér az utóbbi évek jelentős emeléseivel már közelít az átlagkereset 50 százalékához. Ez ugyan még messze van az Európai Szociális Charta 60 százalékos ajánlásától, bár az is igaz, hogy ezt kevés ország éri el.
   
Az 57.000 forint napibérnél 2.624 forintot jelent, órabérben pedig 328 forintot. A magasabb minimálbért a januárra járó munkabérként kell kifizetni.
   
A munkáltatók az érdekegyeztető tárgyalásokon nem a létminimumból, illetve az átlagkeresethez viszonyított arányból indultak ki, hanem a cégek lehetőségeiből. Ezért többször hangsúlyozták: egyes ágazatokban már az 57.000 forint is szinte teljesíthetetlen feladatot jelent. Így például a textiliparban a dolgozók 65 százaléka keres 57.000 forint alatt, a mezőgazdaságban, a bőrtermékgyártásban kereskedelemben és az építőiparban is a dolgozók csaknem 50 százaléka.