A GKI Gazdaságkutató Rt. negyedévente felméri a magyar háztartások megtakarítási szokásait. 2004 novemberében a megkérdezett 1000 háztartás 24,5%-a tartotta magát rendszeres megtakarítónak. Ez jelentős visszaesést jelent a korábbi felmérésekhez képest. 2004 májusában a lakosság 32%-a tudott félretenni, vagyis a jelenlegi adat fél év alatt 7,5 százalékpontos csökkenést jelent.

A megtakarítók aránya 2003 májusa óta csökkenő, mivel egyrészt lelassult a bérek növekedési üteme, sőt 2004-ben az átlagos reálbér még kis mértékben csökkent is. Másrészt a hitelfelvételi láz után több (korábban, ha csak keveset is, de megtakarítani képes) háztartás a törlesztő részletek miatt nem tesz félre.

A jövedelmi helyzet és a megtakarítás között természetesen pozitív összefüggés van. Az utóbbi három hónapban is megtakarító háztartások több mint 40 százaléka tartozik a legfelső jövedelmi ötödbe, míg a legrosszabb anyagi helyzetű csoportba csak 6 százalék. A legalsó jövedelmi ötödbe tartozó háztartások 4 százaléka tudott az utóbbi három hónapban is megtakarítani, míg 93 százalékuk állítása szerint általában nem tud félretenni.

A megtakarítók aránya a magasabb jövedelmű rétegeknél fokozatosan nő, így például a felső ötödnél már eléri a 46 százalékot. Igaz, ebből 17 százalék az utóbbi negyedévben nem tett félre.

Az átlagos takarékoskodók havi közel 23 ezer forintot tettek félre, azaz ennyit tudtak az elmúlt 3 hónap átlagában spórolni.

A megtakarítási képesség Budapesten és a megyeszékhelyeken a legmagasabb. A két nagyobb településtípusban lakók az átlagosnál 40 százalékkal többet tudnak félretenni.

A városokban élők átlagos megtakarítása 23 százalékkal, a községekben élőké pedig 41 százalékkal marad el az átlagtól. Az eltérés nagyrészt a jövedelmi különbségekkel magyarázható. A budapestiek az átlagjövedelem 138 százalékát érik el, a városokban lakók átlag körüli jövedelemmel rendelkeznek, a községiek pedig az átlag 84 százalékát kapják. (Igaz, ez utóbbi adat sok mezőgazdasági eredetű jövedelmet valószínűleg nem tartalmaz.)