Tetszett a cikk?

A közös tulajdonba tartozó épületrészek, nem lakás céljára szolgáló helyiségek, lakások fenntartásához minden tulajdonostárs köteles hozzájárulni. Ettől azonban a társasház szervezeti és működési szabályzatában el lehet térni, így lehetőség van arra, hogy a tényleges használati arányoknak megfelelően fizessék a tulajdonostársak a költségeket.

A társasházban elkülönül egymástól az egyes tulajdonostársak külön tulajdona a tulajdonostársak közös tulajdonától. A tulajdonostársak külön tulajdonában állnak a lakások, közös tulajdonban általában a ház szerkezetén kívül azok az épületrészek, gépek, berendezések állnak, amik a ház használatához elengedhetetlenül szükségesek (pl. lépcsőházak, lift, közüzemi fővezetékek). A közös tulajdonba tartozó dolgok felsorolását az alapító okirat tartalmazza.

A tulajdonostárs a külön tulajdonában álló lakást szabadon birtokolhatja, használhatja, hasznosíthatja, illetve rendelkezhet vele, azonban e jogait nem gyakorolhatja a többi tulajdonostárs jogainak és törvényes érdekeinek a sérelmével. A használat, hasznosítás során a társasház rendelkezéseit (házirend stb.) be kell tartani.  

A társasházban minden tulajdonostárs jogosult a közös tulajdon tárgyainak birtoklására és használatára, ez azonban nem sértheti a többi tulajdonostárs ezzel kapcsolatos jogát és jogos érdekét (a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (továbbiakban: törvény) 23.§). Így a közös tulajdonba tartozó tárgyak használatából egyik tulajdonostársat sem lehet kizárni.

A közös tulajdonba tartozó épületrészek, berendezések, nem lakás céljára szolgáló helyiségek, lakások fenntartásához minden tulajdonostárs köteles hozzájárulni, mégpedig főszabály szerint a tulajdoni hányadának megfelelő mértékben. Ettől azonban a társasház szervezeti és működési szabályzatában el lehet térni, így lehetőség van arra, hogy a tényleges használati arányoknak megfelelően fizessék a tulajdonostársak a költségeket.

A közös tulajdonban lévő tulajdoni hányadával a tulajdonostárs nem rendelkezhet szabadon, azt csak a külön tulajdonában álló lakással, illetve nem lakás céljára szolgáló helyiséggel együtt idegenítheti el.

dr. Benkő Ferenc
Benkő és Boros Ügyvédi Iroda

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Gazdaság

Közös költség tartozás miatt mikor jegyezhetnek be jelzálogjogot?

A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény lehetőséget ad a társasház közgyűlésének arra, hogy a legalább hat hónapnak megfelelő közös költség befizetésével hátralékba került tulajdonostárs külön tulajdonát és a hozzá tartozó közös tulajdoni hányadát a közgyűlés határozattal jelzálogjoggal terhelje meg, a hátralék megfizetésének biztosítékául (30. § (1)).

Gazdaság

Kik és miért kerülhetnek fel a banki feketelistára?

A Bankközi Adós- és Hitelinformációs Rendszer (BAR) listáján mind a természetes személyek, mind a vállalkozások adatait nyilvántarthatják. Kérdés azonban, hogy kik és miért kerülhetnek fel erre a listára, meddig maradnak BAR-osok, és belenézhetnek-e a róluk nyilvántartott adatokba.

Jogi tanácsok

Jár-e kártérítés az utasnak természeti katasztrófa esetén?

A délkelet-ázsiai természeti katasztrófa miatt sok magyar utas kényszerült lemondania éppen esedékes külföldi útját, ám számos utazási iroda „vis maior” kárra hivatkozva nem, vagy csak részlegesen fizette volna vissza a részvételi díjat. De mi számít vis maiornak a jog szerint és mit tehetünk, ha például természeti katasztrófa miatt hiúsul meg külföldi nyaralásunk?

Jogi tanácsok

Ki fizeti a kárt, ha azt ismeretlen jármű okozta?

Ha gépjárművel olyan személy okoz nekünk kárt, aki rendelkezik kötelező felelősségbiztosítással, a biztosító megtéríti a kárunkat. De kártérítést akkor is kaphatunk, ha a járműnek nincs biztosítása, illetve ha ismeretlen.