A Malév márka története

A Magyar Légiforgalmi Rt. (Malert) 1928-ban alakult, forgalmát 1943-ban beszüntette. Működésének 15 éve alatt 94 610 utast és 2790 tonna árut szállított. Feladatkörét az 1946-ban alapított Magyar-Szovjet Légiforgalmi Társaság (Maszov-let) vette át. A működéshez a magyar fél biztosította a szükséges munka-erőt és repülőtereket, a szovjet fél a repülőgépeket, irányí-tástechnikai berendezéseket és a kiképző személyzetet. Műkö-désének csúcspontját az 1954-es nyári szezonban érte el, járatai 11 belföldi várost kötöttek össze Budapesttel, és ebben az évben indult meg a varsói, a berlini, a bukaresti, majd a moszkvai járat is. A Maszovlet jogutódaként 1954. november 26-án kezdte meg tevékeny-ségét a Malév. A légitársaság eleinte továbbra is főleg belföldi vonalakon közlekedtette gépeit. A vasúti és közúti forgalom háború utáni normalizálódásával, illetve fejlődésével a 100-200 kilométeres távolságokra a légi közlekedés fokozatosan elvesztette jelentőségét, illetve a géppark korszerűsödésével a vidéki füves repülőterek többsége alkalmatlanná vált a gépek fogadására. A hatvanas években a belföldi légi forgalom fokozatosan szűkült, majd 1969-ben megszűnt. Olvassa el itt a márka történetének további fejezeteit!

Az ÁPV igazgatósága a március 31-i ülésén határozott arról, hogy a december 28-án kiírt nyilvános tendert eredménytelennek nyilvánítja, és a továbbiakban tárgyalásos eljárásban próbálja meg értékesíteni a magyar nemzeti légitársaságot.

Az eredménytelenül zárult tenderre beérkezett ajánlatok egyike sem felelt meg üzletileg a tulajdonosi elvárásoknak - közölte az indoklást a napokban az ÁPV. Ugyanakkor az igazgatóság értékelése szerint a benyújtottt ajánlatok számos értékes részkoncepciót tartalmaztak, ezért döntött úgy, hogy a rugalmasabb és a versenyt élénkítő tárgyalásos értékesítési formát választja.

A tárgyalásokra a privatizációs szervezet meghívja az értékesítési tenderen érvényes ajánlatot tevő három pályázót, és azokat a potenciális befektetőket, akik a tender kiírása után jelezték befektetési szándékukat.

A Malévre egyébiránt öten ajánlkoztak, köztük az első pályázatra 150 millió forintos vételárral jelentkező Aviation Solution International, egy ír csoport, amelynek magyarországi érdekeltsége a sármelléki repteret üzemeltető Cape Clear Aviation Repülőtérüzemeltető és Fejlesztő Kft. (HVG, 2004. október 9.), valamint az öt legnagyobb oroszországi légitársaság között számon tartott Krasznojarszkije Avialinyii (KAL) magánrészvényesei.

Költő Magdolna lemondását a Malév it-tagságáról éppen azzal hozzák összefüggésbe, hogy meg nem erősített hírek szerint az egyik Malév-pályázó magyarországi cégében van tulajdonrésze. A vállalkozónak nem ez lenne az első próbálkozása, az előző fordulóban Sándor László nemrégiben lemondott elnök-vezérigazgató Malévre aspiráló menedzs-mentcsapatában is felbukkant (HVG, 2005. március 23.)