A döntés megfelelt az elemzők mostani várakozásának. Kora tavasszal még azzal színezték a várakozást, hogy az idén mindenképpen lesz emelés, legkorábban a második negyedévben. Most viszont, a gazdaság helyzetét látva, néhányan már 4 százalékos vagy annál is alacsonyabb szintet képzelnek az év végére, annak ellenére, hogy az infláció a kamatemelés híveinek ad érveket a központi bank pénzügypolitikai tanácsában.

A múlt héten az Európai Központi Bank (EKB) is változatlanul, 2 százalékon hagyta az irányadó, kéthetes refinanszírozási kamatminimumát. Az EKB a legutóbbi, 2003. júniusi utolsó csökkentés óta egyáltalán nem nyúlt a kamathoz.

A világ mértékadó központi bankjai közül szokás szerint elsőnek a Bank of England türelme fogyott el a 2003-ig tartott kamatcsökkentési szakasz után: a gazdaság túlhevülésétől tartva, 2003. november óta ötször emelte irányadó kamatát, legutóbb tavaly augusztusban, negyed százalékponttal a most is érintetlenül hagyott 4,75 százalékra. Ha talán akkoriban nem lőtt is túl a célon, az emelések mindenesete elhúzták a gazdaság javulását, és újabban szaporodnak a romlás jelei.

A brit gazdaság az első negyedévben 0,6 százalékkal bővült a tavalyi utolsó negyedhez képest – a tavalyi utolsó negyedévi, 0,7 százalékos negyedéves ütemről kissé lassulva –, így a GDP 2,8 százalékkal volt nagyobb a tavalyi első negyedévinél, közölték a brit statisztikai hivatalban április végén első becslésként.