Ezt Katona Tamás, a pénzügyminisztérium politikai államtitkára mondta a törvényjavaslat kedden megkezdődött általános vitájában az Országgyűlésben. Hozzátette: a kormány bővíteni kívánja a jogosulatlanul végzett tevékenység esetében alkalmazható felügyeleti eljárási intézkedési lehetőségeket, de teret kíván adni a tőkepiac fejlődését, versenyképességének megőrzését szolgáló piaci kezdeményezések megvalósításának is.

Közölte: a tőkepiaci folyamatokban kiemelten fontos az információk nyilvánossága, hogy minden befektető azonos feltételekkel tudjon dönteni egy befetetésről, vagy éppen annak felszámolásáról. A javaslat - az uniós szabályokkal összehangban - kiterjeszti a bennfentes személy, információ és kereskedelem, illetve a piaci befolyásolás fogalmát, kimondva az utóbbi kettő tilalmát.

Katona szerint a hatékony felügyelet elősegítése érdekében az előterjesztés meghatározza az egyes piaci szereplők számára követendő magatartási formákat, bejelentési, eljárási kötelezettségeket, valamint szankciókat is előír az ettől eltérő viselkedés esetére.

A jogosulatlanul végzett szolgáltatási tevékenységek visszaszorítása, így a piac stabilitása és az ügyfelek védelme érdekében a kormány javaslatot tesz a felügyeleti eszközök bővítésére a pénzügyi piacok, a hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások és a biztosító szektor esetében is. A pézügyi piacokba vetett bizalom erősítését szolgálja, hogy az értékpapírok kibocsátóit a kibocsátás előtt, majd utána is folyamatosan, tájékoztatási kötelezettség terheli.

Lehetővé válik, hogy az engedélyezés után, a 12 hónapos érvényesség idején, az értékpapír bármely tagállamban forgalomba hozható, szabályozott piacra bevezethető legyen, és egyszerűsödnek a zárt körű forgalomba hozatal szabályai is. Nem lesz szükség információs összeállítás készítésére, és csak utólagos bejelentési kötelezettséghez kötik, hogy a zártkörűség feltételeinek való megfelelést a felügyelet ellenőrizhesse.

A nyilvános forgalomba hozatal, illetve a szabályozott piacra való bevezetés akár egy lépésben is megtörténhet a javaslat értelmében, és a bevezetéshez nem lesz kötelező forgalmazót igénybe venni.

Nem lesz kötelező a forgalmazó és a kibocsátó egyetemleges felelősségvállalása sem, ezt azonban fel kell tüntetni a tájékoztatóban - folytatta Katona Tamás. Rámutatott: fel kell tüntetni, hogy mely információkért ki vállalja a felelősséget.

Az államtitkár beszélt arról is, hogy a tájékoztató közzététele kapcsán előtérbe kerülnek az elektronikus formák. A felügyelet honlapján a befektetők figyelemmel kísérhetik majd, hogy hol található a kibocsátók tájékoztatója. A továbbiakban nem minden esetben kell magyar nyelven is tájékoztatót készíteni: ha egy értékpapírt más tagállamban is forgalomba hoznak, vagy szabályozott piacra bevezetnek, a tájékoztató más nyelven is elkészíthető. Összefoglalót ebben az esetben is kell magyarul készíteni.

Csak a szocialisták támogatják kifogás nélkül

Varga László (MSZP) közölte: a módosítások jól szolgálják az egységes és átlátható működést, ezért az a szocialisták azt támogatják. Szerinte a 2001-es törvény módosítását indokolttá tették a gyakorlati tapasztalatok, az uniós harmonizáció, illetve az a nemzetközi tendencia, amely az ellenőrzés, az átláthatóság és a közérthetőség igényét mutatja.

Hozzátette: a tőkepiac a közvélemény gyanakvásának leginkább kitett terület, azt az esélyegyenlőség, a valódi verseny, az azonos információs szint és a visszaélés kizárásának igénye teszi érzékennyé.

Szerinte a tervezett módosítások fontos vonulata, hogy a visszaélések megelőzése váljon hatékonyabbá, újra definiálja a bennfentes kereskedelmet és a piaci befolyásolást, kiterjeszti a bennfentesség fogalmát, rögzítve van a kivételek köre, tisztázza a tiltott tevékenységben eljárni hivatottak jogkörét, rögzíti a hatósági, a nyilvántartási és a szankcionálási elveket. Ugyanakkor kezeli a tagállamok elérő struktúrájából adódó problémákat - fűzte hozzá.

Fidesz: bizonytalanságba taszítaná a tőkepiacot 

Dancsó József (Fidesz) szerint a nagyobbik ellenzéki párt jelenlegi formájában nem támogatja a javaslatot. Azt elismerte, hogy az EU-val kapcsolatos szabályok hasznosak, jól körülhatároltak, és javítják a magyar tőkepiac szabályozottságát, de a többi módosítás szerinte túlzott kockázatvállalást és az eddigi szabályozás indokolatlan enyhítését szolgálná.

"Kár lenne az eddig jól működő magyar tőkepiacot a bizonytalanság felé taszítani" - mondta. Számos pozitívumot is említett azonban a javaslat kapcsán, mint például a bennfentes információkhoz hozzáférő személyek listáját, azonban összességében "méltatlanul bántó" hibákról beszélt. Aggályosnak nevezte többek közt a befektetési hitel definíciójának változását, amely a forgalomcsökkenés hitellel történő megakadályozását teszi lehetővé.

Problémás területként említette a hozamgaranciák kérdését, hivatkozott a Kulcsár-ügyre, ahol a bróker szintén hozamgaranciát vállalt. A képviselő szerint a tőkére vállalt garanciával szemben, a hozamgarancia ellentétes a kockázatkezeléssel és -viseléssel. Kifogásolta, hogy a javaslat csak a kis- és középvállalkozásokat említi, és nem beszél a mikrovállalkozásokról.

Herényi Károly (MDF) közölte: a javaslat elvileg lehetőséget teremtene az elmúlt évek tőkepiaci anomáliáinak rendezésére, azonban ebben a formájában ennek nem tesz eleget, ezért az MDF nem támogatja azt. Ugyanakkor a törvény hatékonyságát módosító javaslatokkal próbálják növelni majd - fűzte hozzá.

Hangsúlyozta: a módosító szándék alapvetően jó, főként a bennfentes kereskedelmet és a piacbefolyásolást visszaszorító EU-célokra figyelemmel, de számos elemében korrekcióra szorul a piaci joghézagok, következetlenségek miatt.

Példaként említette a csődtörvény és a tőkepiaci törvény között tátongó ellentmondást, amelyet meg kell szüntetni, mert így reális esélye van annak, hogy egy jelenleg folyó felszámoláshoz kötődő befektetési alap mintegy háromezer hitelezője emiatt legalább 150 millió forint veszteséget szenvedjen. Az MDF a befektetők érdekében módosításokat kezdeményez - tette hozzá Herényi Károly.

Adatvédelmi aggályok miatt módosítana az SZDSZ

Bőhm András (SZDSZ) közölte, hogy a liberálisok támogatják a javaslatot, azonban adatvédelmi szempontból kifogásaik vannak, ezért annak kiküszöbölésére módosítást nyújtanak be.

Mint mondta, a problémát abban látják, hogy a jogszabály kötelezővé teszi nyomozati jogkör keretében, hogy a különböző a híváslistákkal a PSZÁF rendelkezzen, ezek alapján adatállományt kezeljen, a tőkepiaci szolgáltatást igénybe vevő ügyfelek valamennyi lényeges adatához hozzáférjen anélkül, hogy erre valódi jogszabályi felhatalmazással rendelkezne, mert azt ez nem adja meg.

A képviselő szerint állást kell foglalni, hogy ez az adatkezelés alkotmányos-e, és ha igen, akkor az eljárási rendet ebben a jogszabályban kell szigorúan rendezni.