Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
| Nem akarnak fizetni |
A Budapest Főváros Közigazgatási Hivatalához már csaknem 20 cég nyújtott be fellebbezést, mivel 2004. május elsejétől visszamenőleg nem akarják befizetni az iparűzési adót - írja a Világgazdaság. A lap szerint a hivatal a közeljövőben dönt az ügyekről. |
A közlemény szerint azonban a vállalatnál a jogi képviselők egyedi megoldást találtak, hogy elkerüljék az esetleges hátrányos adójogi következményeket, az Rt. visszakaphassa a 2004. május 1-től befizetett iparűzési adó összegét, ráadásul az iparűzési adó fizetésének kötelezettsége az Rt.-re nézve a lehető leghamarabbi időpontban megszűnjön.
Az iparűzési adó - mint ahogy azt Kovács László, az unió vám- és adóügyi biztosa a sajtóban is kifejtette - nincs összhangban az európai uniós szabályokkal. A 77/338/EEC irányelv 33. cikk (1) bekezdése szerint a tagállamok csak egy forgalmi típusú adót tarthatnak fenn, ezért az ugyancsak forgalmi jellegű iparűzési adó ellentétes a fenti rendelkezéssel - olvasható a közleményben.
Perelni vagy nem perelni? (Oldaltörés)
Több hazai vállalkozás kezdeményezett már jogorvoslatot az iparűzési adó ellen, az adóelőleg kiszabásának megtámadásával, azonban az adóbevallás nem teljesítése magában rejti az adóbírság és a késedelmi pótlék kiszabásának kockázatát. Azoknak a társaságoknak pedig, amelyek nem tesznek eleget adó és adóelőleg fizetési kötelezettségüknek, az említett szankciókon felül az adótartozás végrehajtásával is számolniuk kell - emlékeztet a cég közleménye.
Dr. Boruzs Éva okleveles adószakértő, a Boruzs és Tigelmann Ügyvédi Iroda partner ügyvédje, és Dr. Jarovinszkij Igor, a Hargittay és Jarovinszkij Ügyvédi Iroda partner ügyvédje, mint a Hungária Közraktározási Rt. jogi képviselői olyan jogi megoldást dolgoztak ki, mely az adókockázatot teljes egészében kiküszöböli.
A Magyar Állam és a Fővárosi Önkormányzat ellen indított peres eljárásban az Rt. a Magyar Államtól követeli vissza kártérítés címén a 2004. május 1-től megfizetett iparűzési adót, a Fővárosi Önkormányzat perbenállására pedig azért van szükség, hogy az Rt.-nek a magyar szabályok szerint jelenleg fennálló iparűzési adó fizetési kötelezettsége a jövőre nézve a lehető leghamarabbi időpontban megszűnhessen.
A megindított per nem közigazgatási per, az eddig megfizetett iparűzési adót nem az önkormányzatnak kell visszatérítenie. A keresetlevélben foglaltak alapján a bíróság abba a helyzetbe kerül, hogy a kártérítés megítélésén túl az Rt. iparűzési adó fizetési kötelezettségének megszüntetésével érvényt szerezzen a közösségi jog szabályainak.
Mindezekhez a magyar bíróságnak nem kell bevárnia a manapság sokat emlegetett olasz IRAP ügy kimenetelét, és a magyar iparűzési adó kérdésében sem kell szükségszerűen az Európai Bírósághoz fordulnia, de természetesen nincs elzárva ettől a lehetőségtől. A bíróság ebben a perben abban a helyzetben van, hogy az Rt. iparűzési adó fizetési kötelezettségét a per lezárását megelőzően is gyakorlatilag bármikor megszüntetheti - vélik a cégnél.
