A párizsi konzervatív újság beszámolója szerint a nemzetgyűlésben kedden szavazás nélküli konszenzus született London ellen. "A brit javaslat elfogadhatatlan. Franciaország kész tárgyalni, de ez nem jelenti azt, hogy bármilyen megállapodást kész lenne elfogadni" - jelentette ki vitaindító beszédében Dominique de Villepin kormányfő, aki hozzátette: "A francia gazdák jelentős erőfeszítéseket tettek. Bármilyen új reform elképzelhetetlen 2013 előtt. Franciaország álláspontja ugyanaz lesz Brüsszelben és Hongkongban: nem fogadunk el semmilyen megállapodást, amely Európát a közös agrárpolitika (CAP) újabb reformjára kötelezné".

A Le Figaro emlékeztet: Franciaország szerint a briteknek három elvet kell tiszteletben tartaniuk a költségvetési javaslatuk kidolgozásakor: a szolidaritás, a méltányosság és a kohézió elvét. Vagyis Franciaország továbbra is a Nagy-Britanniának járó uniós visszatérítés jelentős részéről való lemondást követeli, amelyet a francia miniszterelnök "történelmi anomáliának" nevezett beszédében.

A kormányfő szavait követő vitában valamennyi parlamenti párt kritizálta a brit elnökséget, és egy rossz költségvetési megállapodás veszélyeit hangsúlyozta.

A Le Figaro kommentárja szerint a képviselők között - párthovatartozástól függetlenül - egyetértés volt abban, hogy a brit elnökség alatt a Törökországgal való csatlakozási tárgyalások megkezdésén kívül semmilyen egyéb európai kérdésben nem történt előrelépés. Ezért valamennyien elképzelhetetlennek tartották, hogy ezen a héten megállapodás szülessen az Európai Unió költségvetéséről - írta a Le Figaro. 
 

Az Európai Unió 2007-2013 közötti költségvetésének mielőbbi megszületését tartotta szükségesnek az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén szerdán elmondott felszólalásban José Manuel Durao Barroso európai bizottsági elnök és Douglas Alexander EU-ügyi brit miniszter, míg a hozzászóló képviselők közül a magyar Szájer József (Fidesz-MPSZ) egyebek között azt hangoztatta, a költségvetési javaslat alkalmatlan arra, hogy Európa újraegyesítésének történelmi vállalkozását megalapozza.

Az EU-tagországok állam- és kormányfőinek másnapi találkozóját megelőzően - a hagyományoknak megfelelően - a EP-képviselőket a csúcs témáiról tájékoztatva Alexander (az interneten is közvetített beszédében) azt fejtette ki, hogy a brit elnökség mozgástere korlátozott, és reális költségvetésre van szükség, amely előbbre viszi az uniót a globalizálódó világban zajló versenyben. Megismételte, hogy a brit elnökség olyan költségvetést szeretne, amely jobban garantálja a felzárkóztatásra szolgáló összegek minél teljesebb felhasználását.

Barroso ugyanakkor az új tagországokkal szembeni szolidaritás fontosságáról beszélt, leszögezve, hogy korszerű büdzsé kidolgozására van szükség, amely figyelembe veszi azt a tényt, hogy az EU immár 25 tagországgal működik. A bizottsági elnök mind a kiadásokban, mind a bevételekben tisztességes elosztású költségvetést sürgetett.

Az Európai Parlament már korábban élesen bírálta a brit elnökséget, amiért az jelentősen csökkenteni kívánja az EP - és az Európai Bizottság - által javasolt kiadásokat. A szerdai felszólalások többségében megismétlődtek a kritikák, amelyek középpontjában az új tagállamok felzárkózását segíteni hivatott kohéziós és strukturális pénzek megnyirbálásának szándéka állt.

Szájer József szerint csalódást keltőek a költségvetési tervek "az új tagországokkal szemben még hosszan fennálló, igazságtalan megkülönböztetések felszámolásának szempontjából". "Nemcsak, hogy nem léptünk előre az Európát a válságból kivezető úton, hanem éppen elindultunk visszafelé, a rossz irányba" - szögezte le a képviselő felszólalásában. Szerinte a javaslat "nem csökkenti, hanem növeli Európa válságát, nem egyesíti, hanem elválasztja egymástól az unió országait, nem segíti, hanem megalázza az új országokat".

Az unió új tagjai annak idején abban a reményben fogadták el az átmeneti hátrányokat s megkülönböztetéseket, hogy a hétéves pénzügyi tervben már teljesen megkülönböztetés nélkül vehetnek részt. "Most mégis azt látjuk, hogy a régi tagországok régóta megoldatlan problémáikat a új tagok rovására akarják megoldani" - szögezte le Szájer, hozzáfűzve, "ez méltatlan Európához".

Douglas Alexander azt is megerősítette, hogy az állam- és kormányfők a csúcsértekezleten eszmét cserélnek, illetve döntéseket hoznak a terrorellenes harcban teendő újabb közös lépésekről, a bevándorlás témaköréről, továbbá az uniós jogszabályrendszer egyszerűsítéséről.