Példátlan méretű ingatlaneladási kampányba kezdett a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) idén tavasszal. Első körben csaknem száz, összesen több tízmilliárd forint értékű állami tulajdonú épületet, beépítetlen telket, sporttelepet - köztük például a Semmelweis Egyetem budai, 12 hektáros területen lévő, évek óta üresen álló volt szanatóriumát, az Üllői úton az egykori Kilián laktanyát, a Központi Statisztikai Hivatal Zugló frekventált helyén fekvő irodaházát - hirdette meg márciusban (lásd táblázatunkat a 91. oldalon). A KVI felfokozott tempója persze érthető: az idei évre szóló költségvetési törvényben 33,2 milliárd forint bevételt vár tőle "gazdája", a Pénzügyminisztérium (PM), az előző évinek közel tízszeresét. A tárca étvágyát aligha a tavalyi sikerek hozták meg, hiszen a KVI a 2004-re kirótt mintegy 3 milliárd forintos penzumát sem tudta maradéktalanul teljesíteni.

Az államháztartás egyensúlyi helyzetének javítására szolgáló feladatot Zelles Sándornak, a KVI idén márciusban kinevezett vezérigazgatójának kell végrehajtania, miután elődje, Thuma József - a PM korábbi közigazgatási államtitkára - tavaly december 29-én lemondott. A hivatalos indoklás szerint a 67 éves vezérigazgató nyugdíjba vonult, de szakmai berkekben elterjedt, hogy Thumát inkább a PM teljesíthetetlennek tűnő elvárása riasztotta vissza. Zellesnek - aki tavaly ősztől Thuma helyettese volt a KVI-ben - van ingatlanos múltja: korábban több Wallis-társaság, köztük a Wallis ingatlanfejlesztő cégének volt igazgatósági tagja. A vezérigazgató egyelőre optimista: szerinte a terv a könyv szerinti értéken mintegy 3 ezer milliárd forint értékű kincstári vagyon töredékéből teljesíthető.

Némiképp árnyalja a képet, hogy a kiárusítható vagyon mintegy 5-10 százaléka az, amiből jelentős bevétel remélhető. A KVI-ben most azt vizsgálják, melyek azok az ingatlanok, amelyek az állami feladatok ellátásához nem szükségesek, vagy éppen üresek, miközben fenntartásukra milliárdokat kell költeni. Az eladhatók közé sorolták például a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) ingatlanait, miután az uniós csatlakozás óta a testületnek kevesebb feladata van, és csökkent a létszáma is. A KVI így a VPOP szinte valamennyi irodaházát dobra veri, a vámosok pedig egy közös, a KVI által kiválasztott épületbe költöznek, amely után a VPOP bérleti díjat fizet. A szintén apadó létszámú Honvédelmi Minisztériumnak (HM) is jó néhány ingatlana válik feleslegessé: már az első körben eladni tervezik például a HM margitszigeti vendégházát, sporttelepét, valamint több egykori laktanyát, raktárat.

Akkor sincs azonban még kint a vízből a KVI, ha az utóbbiakat eladja, miután a HM-ingatlanok értékesítéséből származó bevétel a tárca kasszájába kerül, amit csak a haderőreformra költhet el. A kormány égisze alá tartozó Nemzeti Sporthivatal 3,5 milliárdot tarthat meg üdülőinek, éttermeinek és sportpályáinak eladásából, az egészségügyi tárca pedig 12 milliárdot kap a listára került három értékes ingatlana értékesítéséből. E csomagban az egykori balatoni pártüdülő, a Club Aliga (lásd Ki viszi a partvonalat? című írásunkat a 90. oldalon), valamint a Svábhegyi Állami Gyermekgyógyintézet Béla király úti épülete és az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet Völgy utcai nővérszállója szerepel. Az Egészségügyi Minisztérium pénzét szintén megpántlikázták: a bevételből a sürgősségi betegellátást kell fejlesztenie, és mentőautókat kell vásárolnia, miután a kormányprogramban is szereplő beruházások forrásaként a kabinet ezt jelölte meg. Ahhoz, hogy jusson is, maradjon is a KVI-nek az ingatlaneladásokból, idén legkevesebb 50-60 milliárd forintot kellene besöpörnie.

Ráadásul ez csak a folyamat kezdete, a PM jövőre is milliárdokat vár az igazgatóságtól. Ennek érdekében a KVI megpróbál újabb hasznosítható ingatlanokat elszipkázni a minisztériumoktól, költségvetési szervektől. Máris szemet vetett például a HM 20 hektáros hűvösvölgyi ingatlanára és a Kútvölgyi kórházzal szemben lévő, 5 hektáros területet elfoglaló HM-kutatóintézetre is; Zelles szerint nem feltétlenül Buda legdrágább környékén kellene működtetni minisztériumi irodákat, kutatóintézetet. A vezérigazgató felmelegítene egy korábbi elképzelést is, miszerint a főváros valamelyik külső kerületében új kormányzati negyedet hoznának létre, a belvárosi épületeket pedig eladnák. Mindebből a KVI vezetője szerint további tízmilliárdokhoz juthatna az állam, ráadásul a hivatalok korszerűbb, az igényeknek jobban megfelelő irodákba költözhetnének.

Az új kormányzati negyed céljára a KVI szerint alkalmas lehet az észak-csepeli - jelenleg üres - 100 hektáros terület vagy egy újpesti, szintén beépítetlen telek. Egyelőre azonban a KVI-nek csupán az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-vel (ÁPV) sikerült konkrét megállapodást kötnie. A PM által kezdeményezett, és a kormány által már jóváhagyott egyezség szerint az ÁPV-nek a portfóliójában szereplő valamennyi - hozzávetőleg 180 darab - ingatlanát át kell adnia a kincstári szervezetnek. Így például a budaörsi repteret vagy a Szabadság téri MTV-székházat, amennyiben utóbbit az ÁPV nem tudja eladni; bár a televíziós palota értékesítéséből 10 milliárd forint körüli bevétel az ÁPV üzleti tervében is szerepel. A privatizációs szervezet legfeljebb azzal vigasztalódhat, hogy visszaadja a "babaruhát" is, vagyis azokat az Orbán-kormány idején megörökölt, ám eddig eladhatatlannak bizonyult HM-ingatlanokat, amelyek fenntartására százmilliókat kénytelen költeni. Emellett a KVI folytatja a gyűjtögetést is: az állami tulajdon elbirtoklásának megakadályozására 2001-ben indított vizsgálat során 3160, korábban egyetlen listán sem szereplő, állami tulajdonú ingatlan "került elő", ezen felbuzdulva most újabbak után kutat, amelyek visszaszerzéséből Zelles szerint több milliárd forinttal gyarapodhat az állami vagyon.

A minél nagyobb bevétel érdekében a PM hajlandó volt lazítani a gyeplőn. A héten megjelent kormányrendelet szerint a KVI-nek immár nem kell a pályázati kiírásban, előre megjelölnie a vételárat - ami egyrészt korlátozta az árversenyt, másrészt a szervezetnek nem volt módja áralkura, hiszen a megjelölt összegből nem engedhetett. Lehetősége lesz "vegyes felvágott", azaz ingatlancsomagok összeállítására, amelyek révén nagyobb eséllyel passzolhatja el a kevésbé vonzó vagyonelemeket. Sőt beleszólást kap a költségvetési szervezetek tervezett ingatlanvásárlásaiba is - ezekhez a KVI előzetes engedélyére lesz szükség. Ha az igazgatóság a vételt feleslegesnek tartja, vagy más állami ingatlan cseréjével ki tudja váltani, megvétózhatja.

MINK MÁRIA