Eligazító táblák Záhonynál © Túry Gergely

Vissza a babaruhát - így is lehetne jellemezni az unión kívüli országokból beszerzett termékek általános forgalmi adójának (áfa) elszámolására vonatkozó szabálynak a parlament által e hét első napján elfogadott módosítását. Az új előírás tulajdonképpen régi, mivel eszerint kellett eljárni 1988 és az EU-csatlakozás között is. 2004. május 1-je előtt ugyanis az importáfát a vámhatóság vetette ki és fizettette meg a beszerző céggel, amelyik aztán ezt a tételt a következő áfabevallásában a fizetendő összeg csökkentéseként szerepeltette, illetve visszaigényelte. Tavaly május óta más EU-tagállamból való beszerzés esetén - az EU áfairányelvének megfelelően - az importőr (ha van közösségi adószáma) áfamentesen vásárol, majd következő bevallásában befizetendő és levonandó tételként is szerepelteti az áfát, tehát tényleges pénzmozgás nem történik a beszerző és az adóhivatal között. E módszer alkalmazását a magyar áfatörvény 2004. május 1-jétől kiterjesztette az úgynevezett harmadik országbeli, azaz az unión kívüli beszerzésekre is. Tavaly egy csapásra összességében mintegy 200 milliárd forinttal javult az importőrök likviditása azáltal, hogy megszabadultak ilyen beszerzéseik áfafizetési kötelezettségétől. Idén júliustól viszont a harmadik országbeli importra ismét a vámhatóság veti ki és fizetteti meg az áfát - döntött hétfőn a parlament az akadálymentesítő csomag elfogadásakor. Ez a mostani lépés egyes szakértői becslések szerint 40 milliárd forinttal rontja a vállalkozások, illetve ugyanennyivel javítja a büdzsé likviditását.

Nem a büntetés volt a cél, hanem az, hogy mérsékeljük a belföldi beszerzésekhez kapcsolódó versenyhátrányt, ezeknél ugyanis változatlanul csak utólag, tehát a megfizetést követően érvényesíthető az áfalevonás, illetve -visszaigénylés - hangsúlyozta a HVG-nek Csobánczy Péter, a Pénzügyminisztérium (PM) főcsoportfőnöke. Hozzátéve: a tavaly csatlakozó tíz ország közül egyedül Magyarország szüntette meg a harmadik országból származó importnál a kivetéses módszert, vagyis most tulajdonképpen csak "a nem teljesen átgondolt, túlságosan liberális szisztéma részleges visszanyeséséről van szó". Megemlítette továbbá, hogy Írország az uniós tagállamok közti árumozgás mostani áfaelőírásainak 1993-as bevezetésekor éppen ellenkező döntést hozott, mint tavaly Magyarország. Az írek ugyanis a harmadik országból származó importnál akkor tértek át a kivetéses módszerre, ezzel akarva ellensúlyozni költségvetésükben a tagállami beszerzések miatt kieső áfát. Csobánczy egyébként legfeljebb 8-10 milliárd forintra taksálja a büdzsében a módosítás nyomán keletkező likviditási többletet. Ezt egyebek között azzal indokolta, hogy a nagy exportőrök felmentést kérhetnek a vámhatóságnál a kivetés alól. Ebbe a körbe azok a vállalkozások tartoznak, amelyek a tárgyévet megelőző évben teljes termékértékesítésük legalább 67 százalékát (minimum 10 milliárd értékben) EU-tagállamokkal, illetve harmadik országgal bonyolították le. Felmentést kérhet és kaphat az a cég is, amelynek e két relációbeli értékesítése a százalékos értéket nem éri ugyan el, de legalább 20 milliárd forint. Pozitív elbírálásra azonban csak a megbízható vámadósok számíthatnak. Az engedélyeket a vámhatóság keresztévre - július 1-jétől június 30-áig terjedő időszakra - adja ki. A kérelmeket az idén június 15-éig, a következő keresztévekre pedig mindig március 31-éig kell benyújtani. A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságán a HVG-nek elmondták: az importáfa kivetésére felkészültek, a vámkiszabással járó vámkezelés esetén tájékoztatásul ugyanis eddig is feltüntették az áfa összegét. Most az önadózásra jogosító engedélyek rövid határidőn belüli kiadására összpontosítanak, és a zökkenőmentes átállás érdekében napi kapcsolatban lesznek az adóhatósággal.

Bumeránghatást is kiválthat a költségvetésre a kivetéses importáfa - vélekedik a módosításról Oszkó Péter, a Deloitte Rt. szakértője. Megszűnik ugyanis az a mostani előny - hangsúlyozta a HVG-nek -, ami például a lengyel cégeket abban tette érdekeltté, hogy Magyarországon vámoltassák el importjukat, ami által a vám 25 százaléka a magyar költségvetést gazdagítja (a vám háromnegyede a közös uniós kasszát illeti). Miután a szomszédos Csehországban és Szlovákiában a magyarországi 25 százalékkal szemben csak 19 százalék az áfa mértéke, könnyen előfordulhat, hogy az importőrök ezután ezekben az országokban vámoltatnak, s így Magyarország nemcsak az áfa-, hanem a vámbevételek egy részétől is elesik.

Szigorításként - s emiatt az akadálymentesítő csomagba nem illő változtatásként - könyveli el Oszkó azt a módosítást, amely szerint júliustól az unió más tagállamaiból származó termékbeszerzéseknél csak akkor vonható le az áfa, ha az adóalany a beszerzésről az áfadirektívában előírt bizonylattal rendelkezik. Jelenleg ehhez elégséges egy olyan dokumentum (például pro forma számla), amelyből az áfa összege megállapítható. A változtatás miatt az áfaalanynak meg kell várnia a végleges számlát, s emiatt lehetséges, hogy levonási jogát csak egy későbbi áfabevallásban érvényesítheti. Különböző tagállamokban lévő anya- és leánycégek közti kereskedelemben, illetve más tagállamból folyamatosan, nagy mennyiségben beszerző társaságok esetében a partnerrel egyeztetve valószínűleg áthidalható lesz ez a probléma. Gondot okozhat viszont ott, ahol csak esetenként bonyolítják le más tagállamból a beszerzéseket. Valószínűleg a PM úgy ítéli meg, hogy az áfaelőnyök miatt túl sokan kaphattak kedvet a külföldi beszerzésekhez - véli Oszkó -, s a mostani módosítás célja hazaterelésük, javítva ezzel a büdzsé helyzetén.

Egyes vállalkozásoknak viszont könynyebbséget jelent majd, hogy a módosított előírások az államháztartásból származó támogatások újabb körénél adnak mentességet az úgynevezett áfaarányosítási szabályok alól. A 2004. január 1-jétől hatályos előírások szerint ugyanis az áfaalanyok nem vonhatják le az államháztartásból származó támogatásra eső beszerzés áfáját, ezért ezt az összeget arányosítani kell a saját forrással, és csak az e hányadnak megfelelő áfarész vonható le. Kivételek már kezdettől fogva voltak (például a gyorsforgalmi utak és a 4-es metró építéséhez adott támogatások), s ezek később újabbakkal bővültek. Ezúttal a pályakezdő munkanélküliek elhelyezkedéséhez, a munkahelyteremtéshez és -megőrzéshez, a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásához, a munkába járáshoz, a munkaerő-toborzáshoz, továbbá az agrár- és vidékfejlesztéshez adott támogatások kerülnek ki az arányosításra kötelezett körből. Az agrárium esetében egyébként 2004. január 1-jéig visszamenőleg érvényesíthetők az új szabályok. A PM kalkulációja szerint a büdzsé az idén összesen mintegy 10 milliárd forint bevételtől esik el azáltal, hogy ezeknél levonható lesz az áfa. Nagy valószínűséggel azonban utóbb mindenkinek vissza kell adni az arányosítási szabály miatt eddig le nem vont áfát - mondta Oszkó, arra hivatkozva, hogy a magyarországival megegyező előírásokat alkalmazó spanyol áfarendszer vizsgálata kapcsán az Európai Bíróság főtanácsnoka nemrég az arányosítás megszűntetését és a vállalkozások visszamenőleges kárpótlását indítványozta.

MOLNÁR PATRÍCIA