© Fazekas István

A Miniszterelnöki Kabinet kezdeményezésére az Országos Mérésügyi Hivatal a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséggel és a területi felügyelőségekkel közösen soron kívüli országos mérésügyi ellenőrzést végzett az üzemanyagtöltő állomásokon.

A vizsgálat során az OMH munkatársai a 95-ös oktánszámú benzin adagolás esetében a kutak 7 százalékánál, 16 mérőfejnél, a dízel üzemanyag adagolás esetében a kutak 5 százalékánál, 11 mérőfejnél a megengedett 0,5 százaléknál nagyobb mértékű adagolási eltérést mértek. Az eltérések 0,55 és 2,0 százalék között mozogtak.

Két dízelmérőnél a vásárló javára történt többletadagolást is tapasztaltak. A közlemény szerint olyan hibát is tapasztaltak az ellenőrök, hogy a töltőpisztoly leemelésekor a számláló nem nulla értéket mutatott. A művelet megismétlésekor a mérők egy része a helyes értékre állt vissza, másik része az előzőtől eltérő, más, helytelen értéket mutatott. Ezt a hibát több megyében is tapasztalták.

Az ellenőrök a hibás mérőfejű kutakat lezáratták, s a vásárlók megkárosítása miatt a töltőállomások üzemeltetőit fogyasztóvédelmi bírsággal sújtották.

A kutaknál ellenőrzött abroncsnyomás-mérők közel 10 százalékának, míg a mérlegek 11 százalékának járt le a hitelesítése. A lejárt hitelesítésű eszközök használata az egyes töltőállomásokon halmozottan fordult elő. Az üzemeltetőket ezért kötelezték a hitelesítések elvégeztetésére, a lejárt hitelesítésű eszközök használatáért pedig szintén fogyasztóvédelmi bírságot szabtak ki.

A közlemény szerint az ellenőrzések során vizsgálat alá vont 11,5 kg-os és 23 kg-os kiszerelésű, palackos PB-gázt értékesítő töltőállomások többsége nem rendelkezett ellenőrző mérleggel annak ellenére, hogy a belkereskedelemről szóló törvény alapján a vásárlónak lehetővé kell tenni a súly ellenőrzését. A jogszabálysértésért szintén fogyasztóvédelmi bírságot szabtak ki.

A vizsgált töltőállomásokon működő vegyesboltok (shopok) az üzemanyagokhoz kapcsolódó egyéb termékek forgalmazásához szükséges működési engedéllyel minden esetben rendelkeztek.

A shopokban a leggyakoribb problémák a következők voltak: az ár- és egységár feltüntetésének hiánya, a vásárlók könyvének nem megfelelő kezelése, a panaszfórumokról szóló tájékoztató hiánya, üzletkörbe nem tartozó árusítás, illetve a magyar nyelvű felirat nélküli és nem megfelelő címkézésű termékek forgalmazása.