A balatoni régióban a vállalkozói szektoron belül a kifejezettek idegenforgalommal foglalkozók száma az utóbbi öt évben 61 százalékkal csökkent - mondta Oláh Miklós, a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. kutatásvezetője. A Balaton jövőjéért elnevezésű konferencián a kutatásvezető hangsúlyozta: 2000-ben még 5482 vendéglátós és szállodai vállalkozó volt a tóparton, 2005. nyarára viszont már csak 2157-en maradtak. A balatoni régióban összesen 25 ezer mikro-, kis- és középvállalkozót tartanak nyilván, és a főszezonban konkurensként még mintegy kétezer vállalkozó "bukkan fel", akik a szezon zárultával távoznak is.

Az utóbbi években lanyhult a turisztikai érdeklődés a Balaton iránt; egyre csökken a turisták száma, a tartózkodásuk időtartama és az elköltött pénz összege is. Szembetűnően visszaesett a külföldiek érdeklődése a balatoni ingatlanok iránt is, sőt az évekkel ezelőtt vásárolt nyaralóikat mind többen igyekeznek eladni.

A Balaton-parton 102 ezer házingatlan található; ebből 72 ezer az üdülő, ezen belül pedig 12 ezer van külföldiek tulajdonában. A tulajdonosok összesen 45 országból "verbuválódtak", azonban a 75 százalékuk német, 15 százalékuk pedig osztrák állampolgár. A külföldi tulajdonosok 61 százaléka bérbe adja az ingatlanát. Az ingatlan-vásárlásokkal jelentős tőke is "jött" a Balaton-partra, szerinte legalább 150-170 milliárd forintot fektettek be a tóparti településeken a külföldiek. A keszthelyi, hévízi térség kivételével - ahol a gyógy-idegenforgalom miatt szinte egész évben szezon van -, mostanára visszaesett a balatoni ingatlanok ára, és a tó középső és keleti medencéjében egyre több nyaralón látható az "eladó" tábla.

Molnár Gábor, a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. igazgatója a fórumon hangsúlyozta, rövidesen elkészül a Balatoni Fejlesztési Terv, amelyet áprilisban tárgyal majd meg a Balaton Fejlesztési Tanács. Azt szeretnék elérni, hogy a tópart fejlesztési teve önálló programrésze legyen a 2007-2013. közötti időszakra szóló II. Nemzeti Fejlesztési Tervnek.