Ingyenjegyek többezerért

Repülőjegy nulla forintért, repülőjegy ezer forintért – manapság nem ritka az ehhez hasonló hirdetés. Az utazni vágyók azonban már jól tudják, hogy ennyiért még nem lehet utazni, a jegyek árán kívül ugyanis illetéket és adókat kell fizetni. Ez az összeg sokszor a jegy árának a többszörösére is rúghat.

Mi a reptéri illeték?

Az alapdíjon, vagyis az utaskiszolgálási díjon felül általában különböző felárakat állapítanak meg, mint például a biztonsági díj, biztosítási díj, poggyászkezelési díj, üzemanyag felár, reptérfejlesztési díj, kezelési díj, repülési díj.

A repülőtéri illeték az az összeg, amit a légitársaságok a repülőtereknek fizetnek az igénybe vett szolgáltatásokért, vagyis az utazással kapcsolatos járulékos költségek gyűjtőneve. Ez repülőterenként eltérő. A repülőtéri illetéket teljes mértékben az utas fizeti, a légitársaság csupán egyéni döntés alapján, értékesítési akciók keretén belül vállalja át az illeték egy részét – tájékoztatták lapunkat a SkyEurope diszkont légitársaságnál. A Malévtól is azt a választ kaptuk, hogy a reptéri illetékeknél a légitársaság csak közvetítő szerepet tölt be, az utastól beszedett illetéket továbbítja a repülőtérnek. Az utazáskor a jegy mellett fizetendő illeték az indulási repülőtér illetékét jelenti. Tehát minél olcsóbb repteret találnak a fapadosok, annál kevesebbet kell fizetni az utasoknak.

A Ferihegyi repülőtér használatáért több tételben fizetnek a légitársaságok. Fizetni kell a repülőtér kifutópályáinak és gurulóútjainak használatáért. Ezt a repülőgép felszállási súlya alapján számítják ki: 30 ezer kilogrammig 10,3 eurót kell fizetni tonnánként, 30 001- 200 000 kilogramm között 9,2 euró/tonna, e fölött pedig 7 euró/tonna a díj. Az első évben 50, a második évben 25 százalékos kedvezményt kapnak azok a társaságok, melyek új célállomásra indítanak menetrendszerinti járatokat.

Parkolási díj

Fizetni kell még a repülőgépek parkolásáért is. Ennek mértéke változhat aszerint, hogy közvetlenül a terminálhoz kapcsolódó úgynevezett utashíddal rendelkező állóhelyet vagy a termináltól távolabbi állóhelyet vesz igénybe a repülőgép. Ezt is súly alapján számítják ki.

Utashíddal nem rendelkező helyeken (vagyis ott, ahol busszal jutnak el az utasok a repülőgépig) minden megkezdett ezer kilogramm után 2,18 eurót kell fizetni naponta. Azok a légitársaságok, melyek Ferihegyet bázisrepülőtérként használják, 4 napig ingyen parkolhatnak a repülőtéren. Minden egyéb esetben a három órát meg nem haladó parkolás díjmentes. Az utashíddal rendelkező kapuknál napszakok szerint számítják ki a díjakat.

Utaskiszolgálási díj

Fizetni kell utaskiszolgálási díjat (ez a szűken vett reptéri illeték), mely gyakorlatilag a terminál használatért fizetendő díj. A 2-es terminálokon ez 13,35 euró, az 1-es terminálon 9,15 euró.

A Budapest Airport biztonsági díjat is felszámít, ez utasonként 3,50 euró, átszálló utasonként 1,5 euró. Illetve van a zajvédelmi díj is, mely géptípustól, repülési időtől függően alakul.

 

Ezek a hivatalosan meghirdetett díjak, melyeket a Ferihegyi repülőtér termináljainak használatakor kell megfizetni, de a különböző légitársaságok ettől eltérő szerződéseket is köthetnek. Általában az alapdíjban nincs nagy eltérés, a különbség inkább a felárakban mutatkozik meg – tudtuk meg a SkyEurope diszkont légitársaság képviselőjétől.

Célállomás	Retéri illeték (EUR)
Budapest	12,65
Athén	26,40
Amszterdam	24,86
Barcelona	5,44
Miláno	11,35
Bologna	10,10
Burgasz	8
Koppenhága	24,1
Dubrovnik	12
Róma	11,49
Nápoly	10,53
Nizza	19,19
Párizs	21,51
Split	12
London	12,45
Várna	8
Velence	12,43

A légitársaságtól kapott adatokból (lásd. táblázat) kiderül, hogy cég által használt repterek közül Athén, Amszterdam és Koppenhága a legdrágább, Budapest a középmezőnyben van. A táblázatból kiderül, hogy a bolgár repterek, Burgasz és Várna a legolcsóbbak.

Az easyJet hálózatán belül Amszterdam a legdrágább reptér, de Budapest is az első tízben található. A cég, más légitársaságokhoz hasonlóan, nem hozza nyilvánosságra a megállapodás szerinti reptéri díjak részleteit – közölték a hvg.hu kérdésére Európa egyik legnagyobb diszkont légitársaságánál. Annyit azonban elárultak, hogy az easyJet minden egyes Budapestről induló utasa után 4000 forintot fizet, amely magában foglalja az utasokkal kapcsolatos reptéri kezelési költséget; ez a díj továbbá a standard költségekből, a leszállásért fizetett díjakból és a kormányzatnak befizetett adókból tevődik össze.

Európa szerte eltérőek a reptéri díjak, de a budapesti költségek a legmagasabbak közé tartoznak azon 68 európai reptér közül, ahová az esyJet gépei közlekednek. Ugyanakkor Budapest Airport február közepén nyilvánosságra hozta, hogy április 1-től csökkenti a légitársaságokat terhelő költségeket. Az easyJet szerint ez egy igen szerencsés döntés volt.

 

A Magyarországon jelen lévő diszkont légitársaságok tavaly nyáron kivonulással fenyegetőztek, mert szerintük irreálisan magasak voltak a Ferihegyi repülőtereken alkalmazott díjak. Az 1-es terminál megnyitása előtt a légitársaságok csak 2A és 2B terminált tudták használni, ha Budapestre akartak menetrendszerinti járatot, ami nem feltétlenül illett a fapadosok üzleti modelljébe.

Ferihegyi forgalom

A Budapest Airport forgalma tavaly 23,8 százalékkal nőtt, elsősorban a diszkont légitársaságoknak köszönhetően. A ferihegyi forgalom utasforgalma elérte a 8 millió 131 ezret. Az év első hónapjában 13 százalékkal növelték forgalmukat a diszkont légitársaságok, összesen 149 604 utast szállítottak, ez az összforgalom 29 százaléka. Az elmúlt 12 hónap során a diszkontok megduplázták utasforgalmukat.

A fapados légitársaságok ugyanis jellemzően nem központi reptereket használnak, hanem a költségek csökkentése érdekében inkább a kisebb és olcsóbb reptereket választják. Ezért volt nagy a várakozás az 1-es terminál felújítása előtt, hiszen a cégek vezetői úgy gondolták, hogy fapadosabb 1-es terminálnál sokkal kisebbek lesznek a költségek.

A költségek azonban nem csökkentek olyan mértékben, ahogyan azt a fapadosok elvárták volna. Ráadásul az alapilletéken felül még plusz költségek is felmerülhettek, ha a légitársaságok kedvezőbb időpontban (tehát nem kora hajnalban, vagy késő este) akarták indítani a járatokat.

Novemberben az easyJetnél felmerült (igaz, csak mint egy "lehetséges legrosszabb forgatókönyv"), hogy a magas díjak miatt ritkítja budapesti járatait. Akkor azt nyilatkozták a légitársaság vezetői, hogy a Budapest Airport díjszabása közelíti a párizsi Charles de Gaulle repülőtérét.

Azóta a Budapest Airport bejelentette, hogy január elsejéig visszamenőlegesen csökkenti árait. A hvg.hu azon kérdésére, hogy a közeljövőben az easyJet tervezi-e bővíteni Magyarországról induló járatainak bővítését, azt válaszolták, hogy bár Kelet-Európa remek növekedési lehetőségekkel kecsegtet, a sikeres működéshez elengedhetetlenek a reálisan megállapított díjtételek és a helyi szinten is költséghatékony megoldások.