Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
Az MNB elnöke szerint a jegybankban úgy látják: először a konvergencia-programok történetében, az anyagban valóságos számok szerepelnek. Járai Zsigmond kiemelte: "ezt sokan pozitívumnak tartják, szerintem meg minimum feltételnek kellene lennie. A dokumentum tényleges intézkedéseket fogalmaz meg az államháztartási hiány csökkentésére, s ez a folyó fizetési mérleg deficitjét is mérsékelheti majd. Az intézkedések hatásait is reálisan mutatja be. Ugyanakkor maguk az intézkedések nem jó irányba mennek, nem jó irányba viszik a gazdaságot."
Az MNB elnöke szerint megvan annak a veszélye, hogy a mostani egyensúlytalanságok újratermelődnek, lelassul a gazdasági növekedés, csökken a versenyképesség. Megítélése szerint jövőre a 4,5 százalékos államháztartási hiánycsökkentés reális, "onnan kezdve viszont minél távolabb megyünk, annál homályosabb a kép".
Járai Zsigmond úgy vélte: a benyújtott konvergenciaprogram alapján nem lehet hiteles időpontot felállítani az euró magyarországi bevezetésére. Kifejtette: "Én úgy gondolom, ez a program nem visz el minket az euró bevezetéséhez. Hiába csökken az államháztartás hiánya, ha az államadósság növekszik, az infláció emelkedik, s a kamatszint is nyilvánvalóan emelkedni fog, vagy legalábbis a piaci hozamok nőnek. Vagyis a négy konvergencia-kritérium közül legalább háromban távolodni fogunk az elkövetkező egy-két évben."
Az elnök véleménye szerint nincs biztosítva a programban a lecsökkent államháztartási hiány fenntarthatósága. "Számtalan olyan terület van a programban, ahol mesterséges kiadás-visszafogással lehet elérni a hiány csökkenését, de ez nem biztos, hogy fenntartható lesz. Kérdéses, két év alatt hozzá tudják-e rakni a szándékhoz a megfelelő reformokat, átalakításokat, és fenntarthatóvá tudják-e tenni a növekedést." - elemezte.
A jegybank első embere a konvergenciaprogramról aláhúzta: "Nem mennék bele a találgatásba, elfogadják-e vagy sem, de az uniós fogadtatásnak kétségtelenül lesz piaci hatása, bár inkább rövid távon. Sokkal inkább az befolyásolhatja a jövőben a Magyarország iránti keresletet vagy a várakozásokat, hogy mi valósul meg a tényleges reformintézkedésekből, és azok milyen irányba visznek." Járai Zsigmond nyomatékosította: a jegybank elnöke "egyáltalán nem" érdekelt a gyenge forintban.
Arra a kérdésre, miért van az, hogy az utóbbi időben az MNB elnöke minden nyilatkozata után esik a forint az euróval szemben, a következőket válaszolta: " ezt eddig nem vettem észre, bár a múlt csütörtöki gyengülés után még a kollégáim is azt mondták, hogy azt esetleg a jegybanknak a konvergencia-programról alkotott véleménye idézte elő. De megnéztük, és érdekes módon a forint már hamarabb is gyengült, mint ahogy a vélemény napvilágra került. Úgyhogy arra jutottunk, valószínűleg az Európai Központi Bank háza tájáról érkező hírek befolyásolták az árfolyamot."
Járai Zsigmond véleménye szerint a jegybanknak az a feladata, hogy valós képet fessen a magyar gazdaságról, és ha ettől a valóságos képtől a befektetők egy kicsit jobban megijednek, az még mindig jobb, mint ha egy nem valós kép alapján egy tévképzet alakul ki. Aláhúzta: "különleges helyzetnek vélem a mostani magyarországit, mivel a kormány kommunikációja éveken keresztül olyan mértékben vált hiteltelenné, ami egyszerűen elképesztő. ... Ebben a helyzetben a jegybanknak az a feladata, hogy reális képet fessen az ország gazdasági helyzetéről."
A jegybankelnök a közelmúlt elfogadott az adóemeléseket kapkodásnak tartja. Úgy véli: olyan programot kellett volna kidolgozni, amelyben nem nőnének az adók. "A GDP arányában a magyar adóterhelés most, a konvergencia-program után 38,9 százalék lesz, ami nagyon magas - vélekedett a jegybankelnök. "Nekem az a meggyőződésem, hogy 30 százalék körülinek kellene lennie ennek az aránynak. Azt elfogadom, hogy a jelenlegi 36 százalék körüli szintről nem lehet azonnal ide lemenni, de az, hogy felvisszük majdnem 40 százalékra, és egyébként nem is csökken majd a program szerint, szerintem nagyon helytelen" - emelte ki Járai Zsigmond.
Az elnök a fiskális és a monetáris politika kapcsolatáról kiemelte: nagyon sokat javult a viszony az utóbbi időben. Hangoztatta: "kollégáim is csodálkoztak rajta, hogy a konvergencia-program először fest valóságos képet a tényleges helyzetről. Egybeesnek a számaink - egyik alelnököm szerint persze csak azért, mert a mi számainkat használja a kormány, mivel Almunia EU pénzügyi biztos Brüsszelben felhívta a figyelmet arra: véget kell vetni a kozmetikázásnak és a "statisztikai reformoknak". "A szakmai együttműködésben soha nem volt semmilyen fennakadás, azonban voltak olyan időszakok, amikor valamilyen politikai szándék félresöpörte ezt. A konvergencia-program kapcsán mindenesetre nem volt ilyen" - emelte ki Járai Zsigmond.
Az MNB elnöke szerint megvan annak a veszélye, hogy a mostani egyensúlytalanságok újratermelődnek, lelassul a gazdasági növekedés, csökken a versenyképesség. Megítélése szerint jövőre a 4,5 százalékos államháztartási hiánycsökkentés reális, "onnan kezdve viszont minél távolabb megyünk, annál homályosabb a kép".
Járai Zsigmond úgy vélte: a benyújtott konvergenciaprogram alapján nem lehet hiteles időpontot felállítani az euró magyarországi bevezetésére. Kifejtette: "Én úgy gondolom, ez a program nem visz el minket az euró bevezetéséhez. Hiába csökken az államháztartás hiánya, ha az államadósság növekszik, az infláció emelkedik, s a kamatszint is nyilvánvalóan emelkedni fog, vagy legalábbis a piaci hozamok nőnek. Vagyis a négy konvergencia-kritérium közül legalább háromban távolodni fogunk az elkövetkező egy-két évben."
Az elnök véleménye szerint nincs biztosítva a programban a lecsökkent államháztartási hiány fenntarthatósága. "Számtalan olyan terület van a programban, ahol mesterséges kiadás-visszafogással lehet elérni a hiány csökkenését, de ez nem biztos, hogy fenntartható lesz. Kérdéses, két év alatt hozzá tudják-e rakni a szándékhoz a megfelelő reformokat, átalakításokat, és fenntarthatóvá tudják-e tenni a növekedést." - elemezte.
A jegybank első embere a konvergenciaprogramról aláhúzta: "Nem mennék bele a találgatásba, elfogadják-e vagy sem, de az uniós fogadtatásnak kétségtelenül lesz piaci hatása, bár inkább rövid távon. Sokkal inkább az befolyásolhatja a jövőben a Magyarország iránti keresletet vagy a várakozásokat, hogy mi valósul meg a tényleges reformintézkedésekből, és azok milyen irányba visznek." Járai Zsigmond nyomatékosította: a jegybank elnöke "egyáltalán nem" érdekelt a gyenge forintban.
Arra a kérdésre, miért van az, hogy az utóbbi időben az MNB elnöke minden nyilatkozata után esik a forint az euróval szemben, a következőket válaszolta: " ezt eddig nem vettem észre, bár a múlt csütörtöki gyengülés után még a kollégáim is azt mondták, hogy azt esetleg a jegybanknak a konvergencia-programról alkotott véleménye idézte elő. De megnéztük, és érdekes módon a forint már hamarabb is gyengült, mint ahogy a vélemény napvilágra került. Úgyhogy arra jutottunk, valószínűleg az Európai Központi Bank háza tájáról érkező hírek befolyásolták az árfolyamot."
Járai Zsigmond véleménye szerint a jegybanknak az a feladata, hogy valós képet fessen a magyar gazdaságról, és ha ettől a valóságos képtől a befektetők egy kicsit jobban megijednek, az még mindig jobb, mint ha egy nem valós kép alapján egy tévképzet alakul ki. Aláhúzta: "különleges helyzetnek vélem a mostani magyarországit, mivel a kormány kommunikációja éveken keresztül olyan mértékben vált hiteltelenné, ami egyszerűen elképesztő. ... Ebben a helyzetben a jegybanknak az a feladata, hogy reális képet fessen az ország gazdasági helyzetéről."
A jegybankelnök a közelmúlt elfogadott az adóemeléseket kapkodásnak tartja. Úgy véli: olyan programot kellett volna kidolgozni, amelyben nem nőnének az adók. "A GDP arányában a magyar adóterhelés most, a konvergencia-program után 38,9 százalék lesz, ami nagyon magas - vélekedett a jegybankelnök. "Nekem az a meggyőződésem, hogy 30 százalék körülinek kellene lennie ennek az aránynak. Azt elfogadom, hogy a jelenlegi 36 százalék körüli szintről nem lehet azonnal ide lemenni, de az, hogy felvisszük majdnem 40 százalékra, és egyébként nem is csökken majd a program szerint, szerintem nagyon helytelen" - emelte ki Járai Zsigmond.
Az elnök a fiskális és a monetáris politika kapcsolatáról kiemelte: nagyon sokat javult a viszony az utóbbi időben. Hangoztatta: "kollégáim is csodálkoztak rajta, hogy a konvergencia-program először fest valóságos képet a tényleges helyzetről. Egybeesnek a számaink - egyik alelnököm szerint persze csak azért, mert a mi számainkat használja a kormány, mivel Almunia EU pénzügyi biztos Brüsszelben felhívta a figyelmet arra: véget kell vetni a kozmetikázásnak és a "statisztikai reformoknak". "A szakmai együttműködésben soha nem volt semmilyen fennakadás, azonban voltak olyan időszakok, amikor valamilyen politikai szándék félresöpörte ezt. A konvergencia-program kapcsán mindenesetre nem volt ilyen" - emelte ki Járai Zsigmond.
