Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
Magyarországon az elvonás átlagos szintje a kiigazítással járó adó- és járulékemelések ellenére sem lépi át a következő évben a 39 százalékot, miközben az európai átlag 42-43 százalékos - közölte Katona Tamás. A politikus szerint az euró bevezetése tekintetében Szlovénia kivételével egyetlen újonnan csatlakozott ország sincs jobb helyzetben hazánknál.
A cseheken kívül, akik egyáltalán nem tűztek ki határidőt, valamennyi ország legalább két alkalommal változtatott az euró bevezetésének céldátumán. A visegrádi országok sorában az elmúlt tíz évben kiemelkedően teljesített a magyar gazdaság - tette hozzá az államtitkár.
Ennek kapcsán Katona Tamás felhívta a figyelmet arra, hogy miközben a magyar GDP 1996-ban, vásárlóerő paritáson még csupán 48 százaléka volt az uniós átlagnak, ma ez az arány 63,2 százalék. Eközben az élenjáró csehekhez képest 21,6 százalékosról 11,2 százalékosra csökkent a különbség, és növeltük előnyünket Szlovákiával és Lengyelországgal szemben. Mindezt az elmúlt négy évben a magyar történelemben példátlan mértékű, 28 százalékos reálbér-növekedés kísérte.
Katona Tamás szerint az államháztartás reformja keretében az intézmények finanszírozásáról át kell térni a szolgáltatások finanszírozására, az egészségügyben a fekvőbeteg-ellátás preferálásáról a járóbeteg-ellátásra, kezelni kell a lakástámogatási rendszer „ketyegő bombáját”, illetve ártámogatások helyett szociális támogatásokra van szükség.
A reformfolyamat első szakaszában 2007 végéig a GDP kisebb növekedésével számol a tárca. Ezt követően 2008-tól megindul a nemzeti össztermék intenzívebb növekedése, és 2009-től, az egyensúly helyreállítását követően már egy egészen magas dinamikával számol a pénzügyi kormányzat - mondta Katona Tamás.
