A legnagyobb londoni gazdaságpolitikai magazin 185 országot rangsoroló, több tucatnyi piaci és politikai elemző értékelése alapján félévente összeállított listáján Magyarország a tavaly szeptemberi 37-ik, illetve az idei márciusi 41. hely után most hat helyezésnyi emelkedéssel a 35. helyre került. Szlovénia, amely a kelet-európai EU-országok közül a legjobb helyen áll, a tavaly szeptemberi 29., illetve a márciusi a 28. helyezés után most a 25. helyre emelkedett.

Magyarország, amely a térségbeli EU-tagok közül a 2005 szeptemberi és a 2006 márciusi listán is a harmadik legjobb országkockázati helyezést érte el Szlovénia és a globális listán fél éve 39. helyre került Csehország mögött, most a második helyre lépett elő, megelőzve az új listán 37. Csehországot. Utánuk Lengyelország (a globális listán 44.), Szlovákia (45.) és Litvánia (46.) jön a térségi kockázati rangsorban.

A globális kockázati listán a szeptemberi első helyezett a márciusihoz hasonlóan Luxemburg, a megszerezhető általános 100 pontból 99,65-tel, utána Norvégia, Svájc és az Egyesült Államok következik.

A számos kritérium alapján összeállított osztályzati rendszerben a 100 pontból Magyarország a tavaly szeptemberi 67,57 pont és a márciusi kockázati listán megszerzett 68,50 pont után most 69,32 pontot kapott az általános kockázati kategóriában. A legfontosabb összetevők közül a politikai kockázat pontszáma az egy évvel ezelőtti 17,07, illetve a fél éve megadott 19,30 pont után jelenleg 17,74 pont. Ebben a kategóriában 25 pont a legjobb osztályzat, vagyis ez jelzi a legkisebb kockázatot. E kategória nem a tényleges belpolitikai kockázatot méri, hanem azt, hogy az egyes országok milyen eséllyel válnak nem fizetővé az import és az adósság után, illetve tagadják meg a külföldi részvénybefektetések osztalékának, vagy a befektetett tőkének a hazautalását.

Az Euromoney által megkérdezett szakértők az átfogó gazdasági teljesítményre a lehetséges 25 pontból a tavaly őszi 10,04 pont és a márciusi 9,50 pont után most 10,45 pontot adtak.

A hitelminősítési kategóriában Magyarország a megadható 10-ből az egy évvel ezelőtti 6,67 pont és a márciusi 6,41 pont után most 6,72 pontot kapott.

Tavaly decemberben a Fitch Ratings, a legnagyobb európai hitelminősítő az addigi elsőrendű "A mínusz"-ról a már csak megszorításokkal befektetői ajánlásúnak tekintett "BBB plusz"-ra vitte le a magyar szuverén hosszú futamú devizakötelezettségek osztályzatát, és azóta hasonló leminősítést hajtott végre a Standard & Poor's is.

A Moody's Investors Service ugyanakkor változatlanul a magasan elsőrendű "A1" kategóriában tartja a magyar adóskockázati osztályzatot - igaz, negatív kilátással -, és éppen szeptember elején kiadott éves országjelentésében írta azt, hogy az elsőrendű befektetői magyar adóskockázati besorolás Magyarország előrehaladott pénzügyi és gazdasági EU-integrációját, valamint a szilárd közadósság-kezelést tükrözi. Más londoni elemző házak nem zárják ki, hogy ha a koalíció rosszul szerepel az októberi önkormányzati választásokon, és ez a további költségvetési konszolidáció megtorpanását okozza, a Moody's is leminősítheti a magyar szuverén adósságot. Az osztályzat esetben is azonban még jó eséllyel az elsőrendű "A" sávban maradna, mivel a jelenlegi "A1" besorolást három fokozat választja el a már csak közepes befektetői "Baa" sávtól.

A Euromoney ugyanakkor a szuverén hiteltörlesztési késedelmek és átütemezések kategóriájában értelemszerűen most is megadta a lehetséges legjobb 10,00 pontot, mivel Magyarországnak az elmúlt fél évben sem voltak hátralékai és átütemezett adósságai.

A tőkepiaci hozzáférés könnyűségét vagy nehézségét osztályozó kategóriában azonban a Euromoney a lehetséges 5 pontból az őszi 4,28 pontot után most 4,16-ot adott Magyarországnak. A szeptemberi lista utolsó, 185. helyére márciushoz hasonlóan Észak-Korea került, amely a lehetséges 100 pontból 3,65 pontot szerzett. Az utolsó öt helyen - Észak-Koreával együtt - továbbra is Kuba, Szomália, Afganisztán és Irak osztozik.

A globális kockázati sorrendhez fűzött elemzésben a kelet-közép-európai térségről a Euromoney azt írta: "talán meglepő", de a térségből történt tavaszi likviditás-kivonás nem érződött a két leginkább érintett piac, Magyarország és Törökország kockázati rangsorolásában.

Az a tény, hogy e két országot jobban érintette (a tavaszi tőkekivonás), mint a többi feltörekvő piacot, egyszerűen azzal magyarázható, hogy Magyarországon és Törökországban nagyobb mértékben vannak jelen a külföldi befektetők, áll a Euromoney elemzésében, amely szerint ugyanakkor a két gazdaság továbbra is sebezhető az esetleges globális lassulástól.

A legnagyobb feltörekvő térségi piacról, Kínáról a szeptemberi Euromoney-elemzésbe bevont szakértők egyike azt mondta: a második negyedévben, éves összevetésben 11,3 százalékos volt a GDP-érték reálnövekedése, ami "nem fenntartható ütem".

A kínai gazdaságban kint lévő, nem teljesítő hitelek tömege komoly aggodalom forrása, "akkor is, ha az Ernst & Young könyvvizsgáló cégnek nemrégiben vissza kellett vonnia azt a becslését, hogy e hitelek értéke eléri a 900 milliárd dollárt", írta a Euromoney. Az elemzés szerint ha például az olajár valamely nagyobb közel-keleti vagy egyéb válság miatt 100 dollár körüli szintre emelkedik, az energiaköltségek emelkedése "valós üggyé" teheti a nem teljesítő kinnlevőségeket Kínában.