A kanadai gazdaságelemző cég erre a következtetésre jutott a kormányzati tevékenység kiterjedtsége, a jogi környezet, a pénzügyi rendszer függetlensége, a külgazdaságra való nyitottság, illetve a cégjog vizsgálata alapján.

A vizsgálat megállapítja, hogy a magyar gazdaságban megvannak a hosszútávon fenntartható növekedés építőkövei, s az idén 4, jövőre pedig 5 százalékos bővüléssel lehet számolni. A siker mértéke attól függ, hogy mennyire lesz képes az ország kihasználni a rendszerbe már beépült előnyöket.

Mostanában más elemzések is megjelentek a magyar gazdaságról. A hvg.hu által is ismertetett világbanki rangsor, amelyet a nemzetgazdaságok vállalkozói környezetének minősége alapján állítottak össze, például hat hellyel hátrébb, a 66. helyre sorolta Magyarországot az egy évvel korábbi pozíciójához képest. A BBJ honlapján pedig az Euromoney magazin legutóbbi számában megjelent kutatásra hivatkozik, amelyen a 35. helyes sikerült megszereznie a magyar gazdaságnak 185 ország közül, ami öt helyes javulás az előző, márciusban közölttel szemben. Ez az elemzés Magyarországot jóval a régiójába tartozó többi ország elé helyezte.

A Fraser Institute „gazdasági szabadság” rangsorának élén egyébként Hongkongot alig lemaradva követi Szingapúr, más olyan országok között, amelyek 1985 óta folyamatosan fenntartották a gazdasági szabadságot és élvezték annak előnyeit. A tanulmány szerint Magyarország a rendszerváltás óta ezek közé tartozik.

Ugyanakkor a vizsgálat hosszabb távú tendenciákat figyel, a numerikus adatokat tekintve például nem merészkedik közelebb napjainkhoz 1997-nél. Így napi aktualitásokra felesleges volna következtetni a tanulmányban szereplő következtetésekből.