Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Barham Szaleh elmondta: várakozásai szerint az iraki olajkészletek kezelésével kapcsolatos alapelveket az idei év végéig rögzíti a parlament. Mint mondta, az iraki vezetés közel a megállapodáshoz a régóta várt szénhidrogén-törvényről, amely potenciálisan a nagybefektetéseket is lehetővé tenné az iraki olajágazatban. Ugyanakkor a harc tovább folyik arról, hogy az olajkitermelés feletti ellenőrzést a központi, vagy a helyi kormányzatok gyakorolják-e.
Szaleh szerint a kormányzatnak együtt kell működnie a nagy nemzetközi olajcégekkel, akik beruházásokat és technológiát hoznak Irakba. Ez a legjobb útja annak, hogy gyorsan korszerűsíteni lehessen az iraki olajipart és 2010-ig meg lehessen kétszerezni a jelenlegi napi 2,5 millió hordós kitermelést.
A politikus szerint az olajágazat beruházásait és a tulajdonjogokat rendező jogi keretek hiánya akadályozza a külföldi befektetéseket, az olajágazat liberalizációja és a piacnyitás viszont elősegítheti a külföldi befektetések beáramlását.
Jelenleg az iraki olajkitermelés az olajipari minisztérium és két, állami cég kezében van.
