A Standard & Poor's, a világ legnagyobb hitelminősítője által összeállított négyoldalas elemzés azzal számol, hogy a világgazdaság összkibocsátási értéke a tavaly mért - vásárlóerő-súlyozással számolt - 4,8 százalék után az idén 4,9 százalékkal, 2007-ben 4,5 százalékkal emelkedik.

A jelentés szerint a világgazdasági növekedés - vagyis a globálisan előállított bruttó többletérték - kétharmadát most már a fejlődő országok adják; igaz, ennek részben az euróövezet és Japán gyenge teljesítménye is az oka, ez a két gazdaság ugyanis a globális növekedésből egyenként alig 4 százalékkal részesedik.

Az Egyesült Államok 15 százalékot adott hozzá tavaly a világ GDP-többletéhez, de ez is elmarad a globális GDP-értékből az amerikai gazdaságra jutó 21 százaléktól - áll a Standard & Poor's szerdai londoni elemzésében.

Az euróövezet tavaly a világgazdaság össztermelésének 15 százalékát adta, vagyis itt még nagyobb a különbség a növekedésből és a teljes GDP-értékből erre a térségre jutó arány között. Kelet-Európa a globális termelési többletértékből 9 százalékkal, a megtermelt GDP-értékből 7 százalékkal vette ki a részét 2005-ben.

A S&P elemzése szerint a "legnagyobb sztori" Kína és India. A kínai gazdaság az utóbbi 25 évben, éves átlagban, reálértéken számolva 9,5 százalékkal növekedett, és ma már a világ második számú gazdasága. Éves GDP-értéke vásárlóerő-paritáson számolva 2,5-szeresen haladja meg Japánét - igaz, tízszeres lakosságszám mellett -, és Kína adja a világgazdasági növekedés 31 százalékát.

India, ahol az éves növekedés jelenleg 7 százalékos - 1992 óta évi átlagban 6,3 százalékos -, a globális növekedésből 10 százalékkal részesedik, áll a Standard & Poor's elemzésében. A hitelminősítő szerint jóllehet India egyes területeken - például az infrastruktúra fejlettségében, illetve a nagyobb népszaporulat miatt - jelentős hátrányban van Kínához képest, az indiai lakosság is kezd most már kiemelkedni a szegénységből. Indiában mindazonáltal az egy főre jutó jövedelem a kínainak csak a fele, és Kína folyamatosan növeli is előnyét, áll a jelentésben.
 
A Standard & Poor's szerint Kína előretörése sok más fejlődő országban is fellendülést okozott, mivel a világgazdaságét kétszeresen meghaladó ütemű kínai növekedés drágította a nyersanyagpiaci termékeket. Ennek fő kedvezményezettje Latin-Amerika - elsősorban Chile, Peru és Brazília -, de a magas nyersanyagárakból Oroszország is hasznot húz.

Az erős világgazdasági környezet Kelet-Európa egészének jót tesz: a feltörekvő európai gazdaságok az utóbbi négy évben, éves átlagban 6 százalékkal növekedtek, és foglalkoztatást szívnak el az euróövezetből, alacsonyabb munkaköltségeikkel és rugalmasabb munkajogi szabályozóikkal, áll a Standard & Poor's elemzésében.

A hitelminősítő szerint ugyanakkor a Szaharától délre fekvő afrikai térségekre továbbra is csak "udvariasságból" lehet alkalmazni a "fejlődő" jelzőt. Jóllehet a térségben az elmúlt négy évben 4,8 százalék volt az átlagos éves gazdasági növekedés, ennek zömét a nyersanyagtermelő országok - főleg Nigéria és Dél-Afrika - adták. A tényleges gazdasági fejlődés ebben a térségben továbbra is távoli kilátás, mindazonáltal a GDP-növekedés mértéke itt is nagyobb reményre ad okot, mint korábban, áll az S&P elemzésében, amely szerint a Szaharától délre fekvő afrikai gazdaságok a 90-es években évente még csak átlagosan 1,4 százalékkal növekedtek.

Az S&P-nek a világgazdasági növekedési kilátásokkal kapcsolatos derűlátását más londoni házak is osztják, azzal a fenntartással, hogy az amerikai gazdaságban erős lassulás várható. A londoni Economist Intelligence Unit - a világ legnagyobb, nem befektetési banki jellegű gazdaságelemző és előrejelző csoportja - múlt havi világgazdasági jelentésében 4,7 százalékra becsülte a 2007-re várható globális növekedést, ezen belül azonban az Egyesült Államokra már csak 2,2 százalékos növekedési előrejelzést adott 2007-re az általa korábban jósolt 2,4 százalék helyett.

Az EIU azt sem zárta ki - jóllehet hangsúlyozta, hogy nem ez az alapeseti forgatókönyve -, hogy jövőre egy vagy akár két negyedévben csökkenhet is az amerikai gazdaság teljesítménye. Ha ez két egymást követő negyedévben történne, azzal az amerikai gazdaság technikai értelemben recesszióba kerülne.